Matolcsy szerint egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába

Fenntarthatóság köré kell szervezni a jövőképet, és ez az új gondolkodás hasonlóan forradalmi, mint a reneszánsz és reformáció szellemi forradalmai voltak. A fenntarthatósági fordulat alapvető motorja az új közgazdaságtan, amely az egyensúlyi növekedés és az életelv alapjaira épül – többek között erről beszélt a Bc4ls.com-nak az MNB elnöke.

Az interjút szemléző Portfolio szerint Matolcsy György az új közgazdaságtan fontosságát is kiemelte, és rámutatott, hogy a korábbi klasszikus, liberális, és szociális piacgazdasági elméletek már nem érvényesek a jelenlegi kihívásokra. Az új közgazdaságtan az egyensúlyi növekedés és az életelv alapján egyesíti a tudás különböző területeit és az emberi közösségek összekapcsolódását.

„Egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába, amikor minden korábbinál nagyobb hatású változások időszakát éljük. Másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a minket körülvevő világhoz. Századunk kihívásait és megatrendjeit már nem lehet a 20. század gondolkodásával és eszközeivel kezelnünk" – mondta el Matolcsy György, aki szerint a tudás, az információ és az adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot „a többi társadalomtudomány, majd a természettudományok, különösen a kvantum-fizika és a biológia világával".

Matolcsy György szerint az új gondolkodásnak érzelmeket és érzéseket kell belefoglalnia az átalakulásokba, hogy gyorsítsa a gondolkodás fordulatait. A pénz és a tőke szerepe is megváltozik a fenntarthatóság követelményei miatt, és a tudás válik az egyik legfontosabb erőforrássá, amely exponenciálisan bővül.

„Az ipar és a szolgáltatás közötti határok szintén eltűnnek, uralkodóvá válik a körforgásos gazdaság. Mivel az új közgazdaságtani gondolkodást új összefüggések és lefutások jellemzik, ezért minden pillanatban készen kell állni a változásra és önkorrekcióra" – indokolta a jegybankelnök a változások hátteréről alkotott képét.