Még a hollandok és a finnek is elégedettek a megállapodással
Miközben idehaza vagy pozitív vagy negatív – de szinte kizárólag szélsőségesen az egyik vagy a másik irányba húzó – vélemények hangzanak el az Európai Unióban megszületett, a nyilvánosság által még csak sajtóértesülések alapján ismert kompromisszumos megállapodásról, azok, akik tisztában vannak annak pontos tartalmával. üdvözlik megszületését. Még a hollandok és a finnek is, akik talán a legkövetkezetesebben álltak és állnak ki amellett, hogy féken kell tartani mindenkit – nevesítve jelen esetben a magyar és a lengyel kormányt –, megakadályozandó a jogállam lebontását.
Věra Jourová, bizottsági elnök-helyettes, jogállamisági biztos: „Tudomásom szerint néhány tagállam teljes jogi bizonyosságot szeretne ebben a nagyon fontos kérdésben. Ez jogukban áll. Arra számítok, hogy az eljárást nagyon gyorsan le fogja folytatni az Európai Bíróság. Inkább hónapokról, mintsem évekről beszélünk.”
Mark Rutte, holland miniszterelnök: (aki három követeléssel érkezett: 1. a kompromisszumot támogassa az Európai Parlament; 2.: a Tanács jogi szolgálata garantálja, hogy nem gyengül a korábban kialkudott feltételrendszer; 3.: 2021 január elsejéig visszamenőlegesen is alkalmazzák a mechanizmust, ha annak elindítása késedelmet szenved. Egy uniós diplomata szerint a holland kormányfő megkapta a biztosítékokat”.
Tytti Tuppurainen, finn Európa-ügyi miniszter (a Politiconak nyilatkozva): „Az új eszköz konkrét formában erősíteni fogja a jogállamiságot. Ez a mai nap legfontosabb eredménye. A szabály egy jogilag kötelező, közvetlen hatású eszköz, ami egy újfajta feltételességet alakít ki, s amitől egyértelmű megelőzést várunk.”
Emmanuel Macron, francia elnök: „Ma kézzel foghatóvá vált a júliusban megszületett történelmi európai újjáépítési program. Erős megállapodást fogadtunk most el a mechanizmus elindításáról, ami védelmezi a jogállamiságot. Európa egységesen halad tovább előre, s viszi tovább az értékeit”.
Clément Beaune, francia Európa-ügyi miniszter: „Azt mondtuk, hogy nem áldozzuk fel a jogállamiságot. Ígéretünket betartottuk! Az újjáépítési program előre halad, Európának szüksége van rá!”.
Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök: „Ismét együttműködünk és megegyezünk Brüsszelben – országaink közös érdekét szem előtt tartva. Ez a legmegfelelőbb út a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdésére, az újjáépítés elindítására”.
António Costa, portugál miniszterelnök: „Kijutottunk a zsákutcából, és most megvan az eszközünk a társadalmi és gazdasági válság leküzdésére. Az újjáépítési segélyprogram végrehajtása a portugál elnökség egyik prioritása lesz”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióelnöke: „Az Európai Tanács politikai nyilatkozata jogilag nem kötelező, a jogállami mechanizmus viszont igen. Ezért azt várjuk a Bizottságtól, hogy 2021. január 1-jétől, a jog betűjével teljes összhangban hajtsa végre”.
Janez Janša, szlovén miniszterelnök (a Politico-nak): „A megállapodás sem nem jó, sem nem rossz. Annyira jó, amennyire lehetséges. Tipikus uniós kompromisszum.”
Igor Matovič, szlovák miniszterelnök: „Abból a szempontból jó az eredmény, hogy megtaláltuk a kiutat, hogy a költségvetés és a segélyprogram hiányában ne legyen bizonytalan az EU jövője. Ez mindannyiunk számára az utolsó pillanatban történt. Jó eredmény, hogy nem nyúltunk az egyezséghez, s azok, akik akarták, biztosítékokat kaptak. A győztesek az állampolgáraink.”
Andrej Babiš, cseh miniszterelnök: nem szólalt meg ebben az ügyben a Twitter fiókjában, pedig folyamatosan tölti fel a brüsszeli képeket arról, hogyan szorgoskodik.
(Az összeállításban sokban támaszkodtunk a Politico közvetítésére.)
