Még mindig túlságosan keveset tudunk a koronavírusról

„Keveset tudunk arról, hogy miért van az, hogy antitestek képződnek, majd azután eltűnnek a szervezetből. Vannak olyan kutatások, leírások, amelyek ezt a jelenséget mutatják be, s ezekre is különféle nézetek léteznek” – mondta megkeresésünkre Kökény Mihály. Arra a hírre kértünk tőle reakciót miszerint Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese a 24.hu portálnak (az általa vezetett program kapcsán) elmondta, hogy összesen öt sportág 29 élsportolóját tesztelték, s közülük egy vérében tudtak csak ellenanyagot kimutatni. Ez azt is jelenti, hogy noha bizonyítottan átestek a koronavírus-fertőzésen, közülük huszonnyolcan egyáltalán nem védettek az újabb fertőzés ellen. Eddig egyébként 450, a fertőzésen átesett ember jelentkezett donornak, de csak a felük volt valóban alkalmas. Közülük is negyven donor véréből tudták kimutatni az antitesteket, és csupán húsznál tudtak gyógyításra alkalmas vérplazmát előállítani.

Nincsenek válaszok

Mi lehet ennek az oka? – kérdeztük Kökény Mihályt. Mint mondta: „erre nincs válasz egyelőre, hiszen még azt sem tudni, hogy miért zajlik le a fertőzés egyesekben tünetmentesen, miközben kialakul a szervezetben az ellenanyag magas szintje, s miért van az, hogy mások – fiatalok is – még krónikus betegség nélkül is annyira súlyos állapotba kerülnek, hogy kórházban kell őket kezelni, s akár lélegeztetőgépre is kell őket tenni. Például Amerikába azt látjuk, hogy egyre több az ötven év alatti fertőzött és beteg, sőt halott – jegyezte meg, hozzátéve: az is igaz, ennek oka lehet, hogy inkább ők vesznek részt tüntetéseken, ők azok, akik hajlamosabbak a szabályok be nem tartására.

Nagyon sok a vírus körüli bizonytalanság – az antitest képződés és megmaradás, illetve eltűnés csak egy ezek között –, nem tudjuk, mi az oka annak, hogy  valakinél képződik, vagy sem, megmarad vagy sem, mennyi ideig marad meg a védettség. Ez mindenképpen még komolyan kutatandó terület.

A második hullám esélye

Így, hogy nagyon keveset tudunk, a védekezés is nagyon nehéz – ismerte el. Hogyan lehetséges akkor felkészülni a második hullámra? – tettük fel a kérdést. Kökény szerint, még azt sem tudjuk, hogy lesz-e második hullám vagy sem. Különféle prognózisok vannak erre – mondta, néhány példát említve.

Egy amerikai előrejelzés alapján, például olyan típusú második hullám nem is lesz, mint amilyen az első volt: ingadozás lesz, s lehet, el sem éri az első csúcsát, ám még sokáig velünk marad a koronavírus. Mások szerint, sokkal súlyosabb, sokkal több áldozattal járó a második hullám mint amilyen az első volt, majd utána nyomtalanul eltűnik. Kökény megjegyezte, hogy erre is van példa: száz éve a spanyolnátha volt ilyen.

Messze még az oltás

„Igen nagy a tudományban a bizonytalanság azt illetően, hogy még mi vár ránk a koronavírussal kapcsolatban” – szögezte le, hozzátéve: éppen ennyire sok a bizonytalanság az ellenanyag-képződéssel kapcsolatban is. „Én a magam részéről azt mondom, hogy túlzóan optimisták azok, akik állítják: jön majd a mindent megváltó védőoltás, s utána minden visszatér a régi kerékvágásba” – szögezte le Kökény Mihály. „Milyen védőoltás? Hogyan hat? Milyen mellékhatásai lesznek?” – sorolta a kérdéseket, majd rámutatott, „ Még nagyon hosszú időt fog igénybe venni egy olyan hatékony, biztonságos, mellékhatás-mentes, tartós védelmet biztostó védőoltás, amit tömegesen be lehet vetni”.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés

S addig? Addig komolyan kell venni a megelőzést. Már csak azért is, mert azt látjuk, hogy a vírus még tombol Amerikában és Latin-Amerikában, ismét romlott a helyzet több ázsiai országban, például a Fülöp-szigeteken, s Európa több országában – szomszédainknál – is súlyosbodott a járvány. „Ha nézzük, mi történik Szerbiában, érthetetlen a magyar kormány döntése – s óhatatlanul politikát sejtet – , hogy az EU-tagállamokon kívül, egyedül a szerbeket engedjük beutazni kötöttség, s karantén nélkül, miközben olyanokat nem – mint például a dél-koreaiakat –, akiknek az EU zöld jelzést adott.

S azt is látjuk, hogy nálunk szintén alakulnak ki újabb gócok – emlékeztetett a szakértő. A borsodi iskolában, s a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában történteket hozta fel példának. (Az újabb gócokról és a kapcsolatos aggályokról, a hazai helyzet esetleges romlásáról tegnap közöltünk cikket, amit itt olvashatnak.)

„Mi, magunk, annyit tehetünk, hogy továbbra is szigorúan betartjuk a megelőzés szabályait” – hangsúlyozta Kökény Mihály. Hordjuk a maszkot, ott is, ahol nem teszik kötelezővé, mossuk, fertőtlenítjük a kezünket, amikor csak tudjuk, fertőtlenítünk és – persze a családtagok kivételével – tartjuk a szociális távolságot.