Megint elloptak tőlünk valamit: egy évvel ezelőtt dőlt el a CEU sorsa
Egy évvel ezelőtt, 2018. december elsején végleg eldőlt, hogy a CEU-nak mennie kell Magyarországról. Eddig az időpontig kellett volna a kormánynak aláírnia a szükséges dokumentumokat ahhoz, hogy a CEU-nak ne kelljen Budapestről Bécsbe költöznie. Nem írták alá. Magyarország szegényebb lett egy nemzetközi hírű egyetemmel.
Ha én ellenzéki párt volnék, már régóta azon dolgoznék, hogy az ország minden településére eljuttassak olyan információkat, amelyeket a hatalom eltitkol a polgárai elől.
Elmondanám azt is az embereknek, hogy mi a CEU, majd miután ezt elmagyaráztam, azt is elmondanám, hogy ezt az egyetemet a magyar kormány (értsd: Orbán Viktor) elüldözte Magyarországról. Majd – ha már ezt is tudja mindenki – elmondanám azt is, hogy egy ilyen egyetem miért fontos az országnak. Azoknak is, akik soha nem jártak sem a CEU-ra, sem más egyetemre.
Ha olyan ellenzéki párt volnék, amelyik tényleg meg akarja változtatni a mostani politikai rendszert, azon lennék, hogy Józsi bácsi Dunarettentőn, és Mari néni Békésborzadályon is megértse, hogy bár látszólag nincs köze hozzá, valójában nagyon is fontos lenne számára egy olyan egyetem, mint amilyen a CEU. Mert nagy tudású, az ország javait gyarapítani képes embereket adott a hazának, miközben – nem mellesleg – súlyos adóforintokkal is gazdagította a közös kasszát.
Azért kellene elmondani mindezt az embereknek, hogy Mari néni és Józsi bácsi is megértse: megint elloptak tőlük valamit. Valamit, ami az övék volt, és ami nekik, gyerekeiknek, unokáiknak, vagyis Magyarországnak hiányozni fog. Hiúságból, bosszúvágyból, tudatlanságból (megfelelő aláhúzandó) fosztották meg Magyarországot attól, hogy normális, boldog, a gyerekeinknek jövőt biztosító hely legyen.
Nagyjából ezt kellene elmondaniuk az ellenzéki pártoknak. Nem a parlamentben (persze, ott is) nem közleményben, (persze, ott is), hanem az ország minden településére eljutva.
