Megszavazták a jövő évi költségvetést - Varga Mihály elégedett, az ellenzék nem

Varga Mihály hangsúlyozta: öröm a kormány számára, hogy a képviselők döntő többsége egyetért azzal, hogy a veszélyhelyzetben az emberek védelmében meghozott intézkedései helyesek voltak, hogy a gazdaságvédelmi alapot fenn kell tartani, és támogatták azt is, hogy a következő évben az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alappal, valamint a gazdaságvédelmi alapra építve, indítsák újra az országot.

A jövő év évi költségvetés középpontjában a járvány elleni védekezés fenntartása, a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és új munkahelyek létrejöttének támogatása áll. Ezek mellett azonban megmaradnak azok az értékek is, amelyekre a korábbi költségvetések és a kormány gazdaságpolitikája épült. A kormány elkötelezett a családok, a gyermeknevelés támogatása, az idősek megbecsülése mellett, és továbbra is fenn kívánja tartani az ország biztonságát – mondta a pénzügyminiszter.

Hozzátette: gazdaságpolitikai felfogásában is következetes maradt a kormány. Változatlanul a magyar gazdaság védelmét és megerősítését tekinti központi feladatnak, folytatja az adócsökkentés politikáját, a beruházások támogatását, és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytat.

A kabinet – immár parlamenti megerősítéssel – továbbra is azzal számol, hogy 2021-ben 4,8 százalékkal nő a gazdaság, az államháztartás hiánya 2,9 százalék lesz, az államadósság a GDP 69,3 százalékára csökken, az infláció mértéke pedig 3 százalék körül alakul az év egészében. Változatlan maradt a tartalék nagysága is, a GDP 0,4 százalékát meghaladó, 211 milliárd forintos tartalékkal tervezték meg a következő évi költségvetést.

A parlamenti vita során zöld jelzést kapott módosítások közül kiemelte, hogy 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj 70-ről 100 százalékra emelkedik. A Magyar falu program keretében az útépítések támogatása 52 milliárd forinttal, az élelmiszer-biztonságot, -ellátásbiztonságot szolgáló keret pedig 50 milliárd forinttal nő. Hozzátette, az ezekhez szükséges forrásokat az adóbevételek emelkedése, a gazdaság fehéredése teremti meg.

Ugyancsak az elfogadott módosító indítványok teremtik meg a lehetőséget a gyermek diabétesz centrumok fejlesztésére, az iskolaőri hálózat működtetésére, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak bérrendezésére, Budapest és a fővárosi agglomeráció, a kerületi úthálózat indokolt fejlesztésének támogatására, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatására – fejtette ki a miniszter.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre 16 százalékkal – 739 milliárdról 865 milliárd forintra – emelkedik az önkormányzati rendszer állami támogatása.

A fővárosi önkormányzat támogatása is jelentős mértékben nőni fog – mondta. Hangsúlyozta továbbá: ha a gazdaság jövőre csaknem 5 százalékkal nő, azok a bevételek is arányosan emelkedni fognak, amelyek az önkormányzatok stabil gazdálkodását szolgálják.

A pénzügyminiszter kérdésekre válaszolva, arról is beszélt, nincs olyan terület a költségvetésben, amire az ideihez képest ne több forrás állna rendelkezésre jövőre.

Arra is kitért, hogy eddig 480 milliárd forintot fizettek ki járványügyi védekezésre, de vannak még futó szerződések, teljes elszámolást a zárszámadásban tudnak majd adni.

Ugyancsak kérdésre elmondta: „bár árgus szemekkel figyeltek", nem találtak elfogadható ellenzéki módosítót. Az ellenzéki oldal 800 módosító indítványt nyújtott be, amelyek 6400 milliárd forintra – 17 százalékra – növelték volna az államháztartás hiányát  mondta a miniszter.

Kocsis Máté szerint, a baloldal eladósította volna az országot

Felelősnek, az emberek mindennapjait segítő költségvetésnek nevezte a ma elfogadott jövő évi büdzsét Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője a határozathozatal után, az Országházban tartott sajtótájékoztatón azt is kiemelte ugyanakkor, hogy a baloldal elképzeléseinek teljesítése az ország eladósítását jelentette volna.

A politikus azt mondta, a 2021-es költségvetés legfőbb célja a gazdaság újraindítása a koronavírus-járvány után, a családok és a nyugdíjasok támogatásának növelése, továbbá a közbiztonsági és határvédelmi feladatok ellátása.

A büdzsé eleget tesz ezeknek – közölte, hozzátéve: a költségvetés két fontos pillérre épít, a 3000 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapra, valamint a 2550 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapra.

Kocsis Máté szerint, a költségvetéshez benyújtott baloldali javaslatok 6400 milliárd forintos kiadást jelentettek volna az országnak, amivel a kitűzött 3 százalékos hiánycél csaknem 17 százalékra emelkedett volna, illetve IMF-hitel felvételét helyezte volna kilátásba.

Javaslataik zöme a beruházások felszámolását, a túlköltekezést, az adóemelést, a családok támogatásának megvonását jelentette – állította.

Azt is mondta a Fidesz frakcióvezetője, hogy a baloldal nem szavazta meg a járványügyi készültség kiadásait, a családügyi költések emelését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a határvédelmi, honvédelmi és közbiztonsági kiadások növelését, valamint a munkahelyvédelmi és -teremtési kiadásokat sem, ezzel pedig bebizonyították, hogy járványhelyzetben, nehéz gazdasági időszakban sem lehet rájuk számítani.

Semmit nem támogattak a szavazataikkal, kizárólag a konfliktusok generálásán, romboláson, kamuvideók készítésén agyaltak – fogalmazott Kocsis Máté.

Simicskó István is a baloldalt hibáztatta

Simicskó István, a KDNP megválasztott frakcióvezetője szintén arról beszélt, hogy a kormánypártok egy felelősen végiggondolt büdzsét szavazhattak meg, amelyben visszaköszönnek a kereszténydemokratáknak fontos értékek.

Szomorúnak nevezte, hogy a baloldalra, ahogy szerinte a járványhelyzet kezelésében sem, úgy most sem lehetett számítani.

Összevetésül kifejtette: a 2008-as válság idején, a baloldali kormány megszorításokat vezetett be, növelte az emberek terheit, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, csökkentette a gyest, a közszférában dolgozók bérét befagyasztotta, jelentősen csökkentette az önkormányzati támogatásokat és felfüggesztette a lakástámogatásokat.

Ezzel szemben, a mostani válsághelyzet-kezelés az emberek pártján áll, komoly forrásokat szán a családok védelmére, és ellátja a gazdaság védelmét is – hangsúlyozta Simicskó István, aki kiemelte a honvédelmi költségvetés – 2010-hez képest – több mint háromszorosára emelését is.

Az önkormányzatok költségvetési forrásait firtató kérdésre Kocsis Máté azt válaszolta: ha Karácsony Gergely főpolgármester nagyon sokszor ismétli el, hogy az önkormányzatok forrást veszítenek, az akkor sem lesz igaz.

2021-ben az idei évhez képest, ugyanis 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, ami 118 milliárd forint plusz pénzt jelent – közölte, hozzátéve, hogy Budapest az iparűzési adóbevétel további mintegy 25 milliárd forintos növekedésével számolhat.

Kiemelte továbbá, hogy a főváros számláján a korábbi főpolgármester, Tarlós István a leköszönése után, 180 milliárd forintnyi államkötvénycsomagot hagyott, amit szétoszthatna a főváros vezetése kerületi útfelújítási, egészségügyi fejlesztési célokra, vagy nekiállhatna a szükséges beruházásoknak.

Karácsony Gergely „pénzt követel magának, miközben rengeteg pénze van" – fogalmazott.

Egy másik kérdésre a Fidesz frakcióvezetője azt is jelezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés mintegy 2000 milliárd forintos kiadásainak 95 százalékát a kormány a központi költségvetésen belüli átcsoportosításokból finanszírozta.

Az önkormányzatoknak 34 milliárd forintot kellett „betenniük", ami elvárható mértékű szolidaritás – tette hozzá.

Varju: a DK-frakció nem szavazta meg a jövő évi büdzsét

A Demokratikus Koalíció képviselői nemmel szavaztak a jövő évi költségvetésre, számolt be a 2021-es büdzsé elfogadása után tartott sajtótájékoztatóján a DK alelnöke.

Varju László azt mondta, hogy ez a gyengeség és a gyávaság költségvetése, mert politikai gyávaság nem szembenézni a járvány következményeivel, a büdzsé pedig szakmailag is gyenge.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke pártjuk elvetett módosító javaslatait sorolva, felidézte, hogy a pedagógusoknak 35 százalékos, a szociális dolgozóknak pedig 20 százalékos béremelést kértek.

Felidézte azt a javaslatukat is, ami mindenki számára ingyenessé tette volna a minimális mértékű víz-,  gáz- és áramhasználatot.

Varju László elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem egyforma az állami és az egyházi iskolák támogatása, ahogy azt is bírálta, hogy az ajánlott, de nem kötelező védőoltásokért fizetni kell.

A képviselő kiállt a családi pótlék megduplázása, a méltányossági nyugdíjemelés és a digitális oktatás támogatása mellett.

Párbeszéd: ez a bosszú költségvetése

A Párbeszéd véleménye szerint, a Fidesz a jövő évi költségvetéssel „bosszút állt" az ellenzéki vezetésű települések önkormányzatain és lakóin.

Burány Sándor, a párt egyik frakcióvezető-helyettese a 2021-es büdzsé elfogadása után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ezek a települések jövőre az ideinél jóval kisebb összegből gazdálkodhatnak majd, Budapest pedig nettó befizetővé válik.

Burány Sándor azt mondta, a költségvetésnek ahhoz is segítséget kellett volna nyújtania, hogy az emberek megőrizhessék a munkahelyüket, vagy ha elveszítették azt, akkor kellő jövedelmük legyen addig, míg állást találnak. A Párbeszéd ezért azt javasolta, hogy az álláskeresési támogatás összegét emeljék meg és maximálják a minimálbér kétszeresében, időtartamát pedig újra növeljék kilenc hónapra, de a kormánypártok elutasították az indítványt – emlékeztetett.

Az egészségügyi költségvetésben nincs elég forrás ahhoz, hogy az ágazat megerősödve dolgozzon a jövőben és így nézhessen szembe egy esetleges újabb vírusfenyegetettséggel – jelentette ki.

Tordai Bence frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy a Párbeszéd a módosító javaslataival nem csak az anyagi, de a biológiai lét biztonságának megteremtésére is koncentrálni akart. A párt olyan ágazatokra próbált nagyobb hangsúlyt helyezni, amelyek biztosítják egy igazságosabb, és fenntarthatóbb módon élő társadalom megteremtését – fogalmazott. Végre kell hajtani egy zöld fordulatot, fejleszteni kell az egészségügyet, csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, elősegíteni a társadalmi mobilitást és támogatni az oktatást – sorolta.

Megjegyezte, hogy az alapjövedelem bevezetéséről szóló javaslatukat az MSZP és a DK képviselői, „sőt, meglepetésre" Varga Mihály pénzügyminiszter is a szavazatával támogatta. Kérdésre válaszolva, azt mondta, nem zárják ki, hogy a miniszter véletlenül nyomott igent.