Megszavazták a volt MSZP-székház átépítését Újbudán
A XI. kerületi képviselő-testület elfogadta a Villányi út 11–13. alatti egykori MSZP-székház átépítéséhez kapcsolódó döntéseket, miközben a környékbeliek több kifogást is megfogalmaztak a Feneketlen-tó közelébe tervezett lakóépület-együttessel szemben. A testület a tanulmánytervet elfogadta, de a szintterületi mutató emelését nem szavazta meg.
A Forestay Development Kft. a volt pártszékház és a mögötte tervezett két új épület helyén lakóparkot alakítana ki. A közreadott tanulmányterv szerint összesen 158 lakás jönne létre: az egykori irodaházat átépítenék, mögötte pedig két új lakóépület épülne. A Villányi útra néző épület elejét elbontanák, új, eltolásos, árkádos bejáratot kapna, miközben egy markáns építészeti elemet megtartanának a régi épületből.
A környéken élők szerint a terv túlzó, és nem illeszkedik a Gellérthegy, a Molnár C. Pál utca, a Feneketlen-tó, a környező park, valamint a szomszédos templom és iskola látványvilágához. A lakók azt is kifogásolták, hogy a beruházás miatt 92 fát vágnának ki, és állításuk szerint ezeknek csak a fele helyett ültetnének csemetéket. Többen attól tartanak, hogy a beköltözők és autóik számát alábecsülték, a környék intézményei pedig nem bírnák el a megnövekedő terhelést.
A kifogások között szerepelt az is, hogy a két hátsó lakóház hatemeletes magassága a szomszédos templomtoronnyal vetekedne, árnyékolná a környező épületeket, és eltakarhatná előlük a napot, illetve a tavat. A lakók a rezgések, a talajkiemelés és a „hegy talapzatának” további bontása miatt a műemléki épületeket is féltik. Volt olyan társasház, amely csoportos per indítását helyezte kilátásba, ha az önkormányzat elfogadja a tervet.
A Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimreváros Mozgalom nem támogatta az ingatlan intézményi területből lakóövezetté sorolását, a beépítési mérték és a szintterületi mutató emelését, a meglévő épület bontását, valamint a megengedett épületmagasság növelését. A beruházó éppen ezekhez kért módosításokat a kerülettől.
Az ingatlan mögött álló alap 2024-ben vásárolta meg a jelentős jelzáloggal terhelt épületet az MSZP-hez köthető Szociális Demokráciáért Alapítványtól. Az akkor ott működő Politikatörténeti Intézet két év haladékot kapott a költözésre. A beruházó ezután építészeti ötletpályázatot írt ki, amelyen a tervezőktől 150 prémiumlakás, néhány földszinti üzlet és mélygarázs kialakítását kérték. A pályázatot a Vikár és Lukács építésziroda nyerte.
A tervek megvalósításához módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Az eredeti elképzelés szerint nőtt volna a szintterületi mutató, főként a kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási területek miatt. Az 50 százalékos beépítési arányt úgy alakították volna át, hogy a földszinten 70 százalék, a felsőbb szinteken 40 százalék legyen a beépítés. A zöldfelületi arányt 25 százalékról 30 százalékra emelték volna, az épület párkánymagassága pedig nem haladta volna meg a 8 métert.
A kerületi önkormányzat a forrás szerint azt kérte a cégtől, hogy egyeztessen a civil szervezetekkel, az érintett négy társasházzal és a plébániával. A cég ezt megtette, ennek nyomán a hátsó épületeket egy, illetve két szinttel csökkentették, és a beruházó írásbeli megállapodást kötött a társasházakkal. Ennek ellenére az április 30. és május 18. között tartott partnerségi egyeztetésre beérkezett 70 vélemény erős lakossági ellenállást mutatott.
A csütörtöki rendkívüli ülésen előbb levették a napirendről a Karinthy Frigyes út 17/b alatti beruházás ügyét. A Villányi úti lakópark ügyében kétszer is szavaztak a napirendről való levételről, de végül a képviselők megtárgyalták az előterjesztést, miközben civilek transzparensekkel és táblákkal tiltakoztak.
László Imre DK-s polgármester az ülésen arról beszélt, hogy szerinte a korábbi fideszes kerületvezetés helyi építési szabályzata és az Orbán-kormány kiemelő határozatai miatt épül be több terület a kerületben. Azt mondta, 19 olyan beruházás zajlik a XI. kerületben, amelyet állami döntéssel hoztak kivételes helyzetbe, és ezekbe az önkormányzatnak nincs beleszólása. A polgármester szerint az önkormányzat háromszor tiltakozott az Orbán-kormánynál, de leveleikre nem kaptak választ.
Erhardt Attila, a Körtér frakció alpolgármestere azt mondta, nem javasolja a szintterületi mutató emelését, így az épületek tömege kisebb lehet, és nem épülhet toronyház. Azt is közölte, hogy a fejlesztő lakásonként egymillió forint településfejlesztési hozzájárulást fizetne a kerületnek, valamint saját költségén elvégeztetné a környező négy társasház és a templom műszaki állapotfelmérését.
A Fidesz képviselői hosszan bírálták a kerület vezetését, és határozottabb fellépést vártak volna a beruházókkal szemben. A Mi Hazánk azt kifogásolta, hogy a zöldfelület növelése szerinte lényegében zöldtetőben jelenne meg, ami nem pótolja a kivágott fákat. Az ülésen lakók és a Védegylet is felszólalt; utóbbi arra figyelmeztetett, hogy egy túlzott beépítés miatt később szükségessé váló kármentés drágább lehet, mint az esetleges kártérítés.
Csaknem kétórás vita után a képviselők pontonként szavaztak. A testület többsége változó arányban elfogadta a tanulmánytervet, kivéve a szintterületi mutató emelését, megszavazta a kerületi építési szabályzat ennek megfelelő módosítását, valamint a településrendezési szerződés megkötését a Recorde Forestay Residence Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alappal és a Forestay Development Kft.-vel. Az építkezés akkor indulhat meg, ha a kormányhivatal kiadja az építési engedélyt.
