Török Gábor: eltűnt a hit, hogy Orbán még fontos

Török Gábor felidézte, hogy a Fidesz 2002-es választási veresége után erős maradt, és szerinte 2006-ban is megőrizte alapvető pozícióit, noha akkor komoly belső viták jelentek meg. A politológus szerint a párt akkori gazdasági hátországa és médiája, amely méretében nem volt összevethető a 2026-os állapotokkal, intakt maradt, sőt építkezni és fejlődni tudott.

Ehhez képest Török szerint a mostani összeomlás olyan jelenség, amelyet korábban nem lehetett volna elképzelni. Úgy fogalmazott, ez szerinte azt mutatja, hogy mekkora és mennyire nem várt választási vereség érte a Fideszt. Az elemző szerint a magyar politikai rendszerben a hatalom volt a legfontosabb „üzemanyag”, és most látszik, hogy a NER-struktúra fenntartásában milyen nagy szerepe volt magának a hatalomnak.

Török úgy látja, a választás éjszakáján nemcsak a hatalom veszett el, hanem az a hit is, hogy az visszaszerezhető. Szerinte ha a Fidesz nem ilyen arányban maradt volna alul, akkor a mostani összeomlás vagy nem következett volna be, vagy nem ilyen mértékben.

Schultz Nóra ezzel szemben nem gondolja, hogy kisebb arányú vereség esetén ne jelentkeztek volna hasonló folyamatok. Értékelése szerint a hatalom az állami forrásokhoz kapcsolódó járadékvadászatot is jelentette, ellenzékből pedig erre kevesebb lehetőség van. Ugyanakkor ő is érdekesnek nevezte, mennyire nem készültek fel a korábbi kormánypártok a vereségre, és mennyire kevéssé hatékonyak eddig ellenzéki szerepben.

Schultz Nóra a Stop önkény! szlogennel kapcsolatban azt mondta: szerinte újra kell értékelni azt, amit a Fidesz felkészültségéről és politikai érzékéről gondoltak. Úgy vélte, a szlogen azért hiteltelen, mert a Fidesz az elmúlt 16 évben amellett érvelt, hogy a kétharmados többség mindenre lehetőséget adjon egy kormányzatnak. Hozzátette: a jogállamisági viták kevésbé közvetlenül politikai célokról, inkább a hatalomgyakorlás módszeréről szólnak, ami szerinte kevésbé motiváló a választók számára.

Török Gábor a Trónok harca hasonlatát idézve arról beszélt, hogy a hatalom olyan, mint az árnyék a falon. Szerinte Orbán Viktor mögött sokáig ott volt ez az árnyék, mert elhitték róla, hogy ő a legbefolyásosabb és legfontosabb szereplő, akár választási vereség után is. Most szerinte mintha ez az árnyék eltűnt volna, és vele együtt az a hit is, hogy Orbán még fontos, ami az egész rendszert összeomlasztotta.

A politológus azt is mondta, hogy ez nemcsak Orbán Viktorra, hanem az egész Fidesz-rendszerre vonatkozik. Úgy fogalmazott: szerinte a Fidesz politikusai sem látják már a saját árnyékukat a falon. Az alaptörvény-módosítás kapcsán azt mondta, a Tiszával kritikusoknak is érdemes alapvetően a Fideszre haragudniuk, mert szerinte az, hogy Magyar Péter ekkora többséggel kormányozhat, az előző időszak sok politikai hibájából következik.

Az aranykonvoj-ügyről szólva Schultz Nóra arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor építhet-e politikai mártírszerepet, egyértelmű nemmel válaszolt. Szerinte meg lehet próbálni, ahogy az önkénykampányt is megpróbálják, de Orbán korábbi, omnipotensnek látszó szerepe miatt nehezen láttatható, hogy ne lett volna köze az ügyhöz, és csak kitalálták volna a kapcsolatot.

Török Gábor ezzel együtt úgy látja, hogy azok közül az ügyek közül, amelyekben Orbán Viktor felelőssége felvethető, a volt miniszterelnök szempontjából az aranykonvoj-ügy a legkevésbé kellemetlen. Szerinte a saját szavazótábora számára ez védhetőbb történet, mint ha utalásokról vagy magánéleti döntésekről kellene magyarázkodnia.

A politológus szerint az ukrán pénzszállítók körüli botrány azt is megmutatja, milyen érzelmi állapotban lehetett a Fidesz a választás előtt. Úgy fogalmazott: 16 év hatalmon bizonyos értelemben „elkorcsosít”, de szerinte nem csak arról van szó, hogy a Fidesz slendriánná vált. Török szerint egy átlagos kormány választás előtt figyel arra, hogy bukás esetén mindenbe belenézhetnek, ám ez a félelemérzet 16 év alatt teljesen kiveszett a Fideszből.