Tisza: „A tolvajoktól vissza kell szerezni a közvagyont” – heves vita kísérte az alaptörvény 17. módosítását
Éles politikai vita bontakozott ki az Országgyűlésben az alaptörvény 17. módosításáról. Míg a Fidesz szerint a javaslat a köztársasági elnöki tisztség „megalázását”, valamint a bírói függetlenség veszélyeztetését jelenti, addig a Tisza Párt képviselői úgy érveltek: a módosítás a jogállamiság helyreállításának elengedhetetlen lépése, amelyet a választók egyértelmű felhatalmazása tesz lehetővé.
A kormánypárti felszólaló szerint az ország joggal várja el, hogy az új állami intézmények visszaszerezzék a közvagyont azoktól, akik az elmúlt másfél évtizedben visszaéltek a közpénzekkel.
„Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. Ezek az emberek tolvajok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a létrehozandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal politikától független, széles jogosítványokkal rendelkező szervezetként tárná fel a közpénzlopásokat, és indítaná meg a felelősségre vonást.
A felszólalás szerint az alaptörvény módosításának célja nem pusztán egyes intézmények átalakítása, hanem az alkotmányos demokrácia helyreállítása. A kormányoldal azt állítja, hogy az elmúlt 16 évben az állami intézmények elveszítették önállóságukat, működésük egyetlen politikai akarat szolgálatába került, ezért szükség van az alkotmányos fékek és ellensúlyok újjáépítésére.
A javaslat több jelentős változtatást is tartalmaz. Megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, az új államfő pedig az új alkotmány elfogadásáig, legfeljebb öt évre kapna megbízást. Emellett átalakulna az Alkotmánybíróság működése, visszaállítanák a 70 éves nyugdíjkorhatárt az alkotmánybírák számára, és ismét maguk a testület tagjai választanák meg az Alkotmánybíróság elnökét.
A módosítás a bírói függetlenség megerősítését is célozza a kormány értelmezése szerint. A jövőben a bírák közvetlenül részt vennének az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria vezetőinek jelölésében, ami a felszólaló szerint kizárná a politikailag motivált kinevezéseket.
A tervezet egyebek mellett megszüntetné a Költségvetési Tanács költségvetést blokkoló vétójogát, hatályon kívül helyezné az alaptörvény vitatott közpénz-definícióját, visszaállítaná a „megye” elnevezést, valamint megszüntetné az Országgyűlési Őrséget.
Változna a parlamenti képviselői mandátum szabályozása is: a jövőben legfeljebb 12 éven át lehetne folyamatosan országgyűlési képviselő valaki. A kormányoldal szerint ez nem a passzív választójog korlátozása, hanem a politikai megújulás alkotmányos biztosítéka, amely új szereplők előtt nyithatja meg az utat.
A Fidesz ugyanakkor élesen bírálta a tervezetet. A vitában elhangzott: a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése súlyosan sérti az államfői intézmény tekintélyét, míg a bírói vezetők visszahívhatósága szerintük a rendszerváltás előtti időszak gyakorlatát idézi, és veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A Tisza Párt azonban kitart amellett, hogy a 17. alaptörvény-módosítás teremti meg az új alkotmány elfogadásának intézményi feltételeit, és egy olyan alkotmányozási folyamat kezdetét jelenti, amelyet széles társadalmi és szakmai egyeztetés előz majd meg. A kormányoldal szerint a cél egy olyan demokratikus államszervezet kialakítása, amelyben ismét érvényesülnek a hatalommegosztás, az átláthatóság és a jogállamiság alapelvei.
