Kármán András: 7,5 százalékos hiánnyal számol a Pénzügyminisztérium

Kármán András a költségvetés átvilágításának eredményeiről beszélve azt közölte: további intézkedések nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lenne, ezzel szemben az idei pótköltségvetésben 7,5 százalékos hiánnyal terveznek. A miniszter szerint ebben már szerepelnek az idei évre várható intézkedések is.

A HVG cikke szerint az előző kormány belső használatra 6,8 százalékos hiánnyal számolt, miközben az eredeti hiánycél 3,7 százalék volt. A lap azt írta, ez a számítás jelentős uniós bevételekkel is kalkulált.

A hiány alakulásában a gazdasági növekedési pálya is meghatározó tényezőként szerepel. A forrás szerint tavaly a tervezésben használt 2,5 százalék helyett 0,5 százalék volt a gazdasági növekedés, idén pedig a korábban várt 4,1 százalék helyett 1,6–2 százalék lehet. A várttól eltérő gazdasági pálya önmagában a GDP 0,3 százalékával növeli a hiányt.

Barabás Gyula, az államháztartásért felelős államtitkár azt mondta, áttekintették az előző kormány alatt készült belső előrejelzéseket, és azokat reálisnak találták. A szaktárca új vezetése a legnagyobb eltérésnek azt tartja, hogy az előrejelzésekben 969 milliárd forint RRF-ből származó uniós bevétel szerepelt, miközben a forrás szerint ezekhez az ország nem fért volna hozzá. Ez GDP-arányosan 1,1 százalékot jelentett volna.

A cikk szerint az új kormány RRF-forrásokról szóló megállapodása ezen felül a GDP 0,5 százalékával javítja az idei hiányt. Barabás Gyula ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy lesznek olyan tételek, amelyek idén növelik a hiányt: az RRF-források lehívásához előbb fel kell tőkésíteni az MFB-t, majd a programok kifizetései az MFB-ből történnek meg.

Az MFB tőkeemelése azért növeli a hiányt, mert a pénzintézet költségvetési körön kívüli intézmény. A későbbi, innen teljesített kifizetések viszont a következő években már nem jelennek meg hiányt növelő tételként – ismertette a HVG.

Tardos Gergely, az ÁKK vezetője a közelmúltban végrehajtott devizaadósság-kibocsátásról azt mondta: erre az RRF-források előfinanszírozása miatt volt szükség. Hozzátette, a finanszírozási tervben ekkora kibocsátás szerepel, ez megfelelő jogalapot ad.

Barabás Gyula a HVG kérdésére azt is közölte, hogy a Pénzügyminisztériumban egyelőre nem látják számszerűen, hogyan alakul az idei költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben. Még végig kell számolni, mekkora lesz a finanszírozási igény, és mikor érkeznek meg azok az uniós utalások, amelyeket most előre kell finanszírozni.

A 2027-es hiány további intézkedések nélkül, a jelenlegi folyamatok és várakozások alapján 6,1 százalék lenne, de Kármán András hangsúlyozta: ez nem eldöntött hiánycél, hanem kiindulópont. A jövő évi költségvetést a kormány ősszel terjeszti az Országgyűlés elé.