Megszűnhet a zsarolás, ha eltörlik a vétót az unióban

Az Európai Unió kilenc tagállama Baráti Csoport néven koalíciót hozott tető alá azzal a céllal, hogy eltöröljék a vétót az unió kül- és biztonságpolitikában, azaz, hogy beszüntessék a teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatalt és bevezessék a minősített többségi döntések gyakorlatát. Mint azt az Infostart megírta, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia alapította meg a csoportot, ahova várják azokat a tagországokat, amelyek szeretnék növelni az uniós külpolitikai döntések hatékonyságát és gyorsaságát. Oroszország Ukrajna elleni háborúját és az EU előtt álló egyre nagyobb nemzetközi kihívásokat tekintve, a Baráti Csoport azt vallja, hogy az EU, mint globális szereplő megerősödése érdekében át kell alakítani a döntéshozatali eljárást. Törekvésük, hogy „pragmatikus módon konkrét előrelépést” érjenek el az ügyben, az EU működéséről rendelkező szerződések keretein belül. A csoport azt is tudatta, hogy rendszeresen értékelik a helyzetet, tanácskozásaik eredményeit pedig átlátható módon megosztják valamennyi tagállammal, és szorosan együtt is működnek valamennyi uniós tagországgal, s összehangolják tevékenységüket a közösségi intézményekkel.

Magyarország számára érdekes helyzetet teremt ennek a csoportosulásnak a megalakulása, hiszen az Orbán-vezette kormány az EU igazi vétóbajnokává vált az elmúlt években. Szinte már megszámlálni sem lehet, mikor, miért, hányszor emelt vétót az unió közös kül- és biztonságpolitikai döntései kapcsán. Mint korábban megírtuk, a csatlakozás után regnáló, 2004-től egymást követő magyar kormányok – a Gyurcsány-, a Bajnai- és a második Orbán-kormány – egyetlen egyszer sem nyúltak a vétó eszközéhez az EU-ban, de ez az elmúlt években jelentősen megváltozott. Például csak 2021-ben 12 alkalommal vétóztak, a legtöbbször egyébiránt harmadik ország védelmében. Orbánék többször megakadályozták, hogy az EU elítélje Kínát, Oroszországot vagy Törökországot, Izraelt. 

Szent-Iványi István egy korábbi beszélgetésünkben a következőképpen fogalmazott a magyar kormány vétócunamiját értékelve: „Orbán Viktor külpolitikai tőkeeszközként tekint a vétóra, amit a zsarolás, mostanság inkább az üzletelés céljából alkalmaz”. Gondoltuk, ennek fényében külön is érdekes lehet, hogyan értékeli a külpolitikai szakértő a legfrissebb fejleményeket. Mint szavaiból kiderült, előrelépésként.

Régóta hallani ilyen szándékról, de a csoport megalakítása azt jelenti, hogy szintet lépett a szándék, ugyanis komoly és jelentős tagállamok hivatalos koalíciót alakítottak a cél elérése érdekében – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy Emannuel Macron francia elnök korábban, az EU jövőjéről szóló vitasorozatot összegezve, az egyik legfontosabb tanulságként vonta le a vétó eltörlésének szükségességét, Olaf Scholz német kancellár pedig egy beszédében azt fejtegette, hogy csak akkor tudja elképzelni az EU bővítését, ha legalább a külpolitikában átalakítják a döntéshozatalt. Viszont az mindenképpen új fejlemény, hogy csoportot alapítottak erre. 

Orbán számára külön fájó pont lehet, hogy milyen jelentős tagállamok vesznek részt a csoport munkájában. Különösen az olaszok érdekesek ebben a sorban, hiszen ez újabb jele annak, hogy nem úgy sikerült az olasz választás, ahogy Orbán remélte – mutatott rá.

Szent-Iványi azonban emlékeztetett arra, hogy nem lesz egyszerű dolguk elérni a célt, hiszen a lisszaboni szerződés rögzíti a vétó módszerének az alkalmazását a közös kül- és biztonságpolitikában. Ennek értelmében tehát csak egyhangúan lehet lépni, ám van néhány tagállam – köztük Magyarország, sőt, különösen Magyarország –, amelyek ellenzik ennek megváltoztatását. Azaz meg tudják azt akadályozni – fejtegette, rámutatva azonban arra, hogy ennek ellenére, fontos a fejlemény, hiszen – a hivatalos jelleg miatt – nyomás alá kerülnek azok az országok, amelyek ellenzik, s még ha nem is engedik a megváltoztatását, de kénytelenek puhulni, aminek az lehet az eredménye, hogy ritkábban, kevésbé vetik majd be a vétó eszközét

A szakértő emlékeztetett arra, hogy nem csak a vétóval fejezheti ki egy tagország az egyet nem értését valamely közös fellépéssel. A konstruktív tartózkodással pontosan ezt teheti meg, de úgy, hogy nem akadályozza meg a közös cselekvést. Ezzel az eszközzel egyébiránt Magyarország is elkezdett élni: az idei év elejéig nem élt vele, de az elmúlt hónapokban – elsősorban Ukrajna támogatásával kapcsolatban – többször is alkalmazta, például a közös lőszerbeszerzések ügyében. 

Tény – mondta Szent-Iványi –, néhány tagállam valóban visszaélés-szerűen alkalmazta a vétót. Ugyanakkor szerinte el kell ismerni, hogy nem véletlenül volt meg ez a lehetőség. Úgy látja: a vétónak lenne is értelme, de csak akkor, ha minden tagállam úgy alkalmazná, ahogy az eredeti célja volt, azaz akkor, amikor egy ország alapvető érdeke kerül veszélybe. Amúgy Magyarország 2015-ig maga is felelősségteljesen viselkedett, abban az évben is csak egyetlen egyszer vétózott, ám utána belendültek. Az elmúlt években pedig már tucatjával jöttek a vétók – emlékeztetett a külpolitikai szakértő. Aki szerint nem véletlen, hogy most erősödött meg az az érzés a tagállamok többségében, hogy el kell törölni a vétó intézményét a közös kül-és biztonságpolitikában, mert így az unió nagyon könnyen túszává válik bármely tagállam trollkodó magatartásának.  Amikor Orbán arról beszélt, hogy „mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”, akkor ezzel elmondta, hogy mit tart kívánatosnak az unióval szemben. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy el akarják törölni a vétót" – szögezte le Szent-Iványi István.

Interjúnak álcázott reggeli rádiós szózatában mindenesetre a miniszterelnök úgy vélte, a kilencek kezdeményezése az önálló magyar külpolitika megszüntetésére irányul. Szerinte az egész nyugati világban megpróbálják a nemzetek önállóságát, hatáskörét, szuverenitását korlátozni és minél több ügyet elvenni tőlük, hogy majd valahol máshol, a fejük fölött intézzék azokat. Mint mondta, ez a törésvonal, mert „mi a nemzetek Európájában hiszünk". Ha pedig nem akarjuk, hogy „letapossanak bennünket, akkor ki kell állni a nemzetek Európájának koncepciója mellett".

Ezzel vajon elvész az egyes tagállamok döntéshozatali joga? – kérdeztük Szent-Iványi Istvánt, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban a döntések 90 százaléka minősített többséggel születik. Ott nem okoz ez gondot? – tette fel a költői kérdést. Merthogy csak két olyan terület van – a kül- és biztonságpolitika és az adózás –, ahol egyhangú a szavazás, minden más területen minősített többséggel születnek a közös döntések (ami azt jelenti, hogy a szavazatok 55 százaléka kell úgy, hogy az a lakosság 65 százalékát képviseli). És a többi területeken is megmarad az egyes nemzetek önálló joga. „Csak megismételni tudom korábbi – az Ön által is idézett – véleményemet, miszerint Orbánék zsarolásra is használják a vétó lehetőségét.”