Merénylet Gorbacsov öröksége ellen a Putyin-barát Orbán részvétele a moszkvai temetésen
„Az emberben felmerül, hogy mire használta Orbán a Gorbacsov temetése kapcsán megejtett moszkvai útját. Kivel találkozott? Talán a Gazprom embereivel? Esetleg másokkal?” – latolgatta Balázs Péter, aki felvetésünkre azt is mondta: „még az is lehet, hogy ők ketten, Putyin és Orbán csendben találkoztak”. Akárhogyan is, az biztos, hogy az út látványos különakció volt Orbán részéről, amit semmi nem indokolt, hiszen Gorbacsov érdemeit itthonról is el lehet ismerni – mondta portálunknak a korábbi külügyminiszter, aki saját tapasztalatai alapján is tudja, ilyenkor a szövetségesek tájékozódnak arról, hogy honnan ki utazik, s egymáshoz igazítják a döntésüket. Gorbacsov érdemei vitán felül állnak, de most Moszkvába menni kényes kérdés – szögezte le, hozzátéve: nem véletlen, hogy más vezetők nem mentek oda. Egyes vélemények szerint a Putyinnal szoros kapcsolatokat ápoló szélsőjobboldali Orbán jelenléte merénylet Gorbacsov öröksége ellen.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, Orbán Viktor – küldöttség élén – Moszkvában részt vett Mihail Gorbacsov temetésén. Rajta kívül nyugati vezető nem volt jelen, legfeljebb nagyköveti szinten rótták le a kegyeletüket az egykori szovjet államfő és pártfőtitkár előtt (akiről tudni lehet, hogy jelen volt, az az Egyesült Államok moszkvai nagykövete). Vlagyimir Putyin sem volt ott a szertartáson, ő végül mindenki előtt – persze kamerák kereszttüzében – két nappal a temetés előtt külön rótta le a kegyeletét a peresztrojka és a glasznoszty atyja, a Szovjetunió utolsó vezetője előtt, akinek a mai orosz elnök még állami temetést sem volt hajlandó biztosítani.
Orbán részvételéről az egész nyugati sajtó beszámolt, nem éppen hízelgő hangnemben. A The New York Times is azt emelte ki, hogy más külföldi vezető nem vett részt búcsúztatáson, pedig általános vélemény szerint is Gorbacsov volt az, aki oroszlánrészt vállalt a hidegháború lezárásában. A lap megszólaltatta Andrej Kolesznyikovot, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért moszkvai központjának vezető politológusát, aki kemény szavakkal bírálta Orbán részvételét a temetésen. Mint fogalmazott: a Putyinnal szoros kapcsolatokat ápoló szélsőjobboldali Orbán jelenléte merénylet Gorbacsov öröksége ellen.
Vajon hogyan látja ezt a látogatást egy tapasztalt diplomata és európai politikus? Balázs Péter korábbi külügyminisztert, Magyarország első európai uniós biztosát kérdeztük.
„Furcsa volt, de Orbánra jellemző” – mondta, felhívva a figyelmet: szembetűnő, hogy az alkalmat nem használták ki a nyugati vezetők arra, hogy ebben a kényes helyzetben valamilyen tárgyalást kezdeményezzenek Putyinnal. Pedig egy temetés elvben kiváló lehetőséget biztosíthat a diplomáciai egyeztetésekre – jegyezte meg.
Merthogy a temetés különleges diplomáciai alkalom – magyarázta. Váratlanul következik be, s a magas rangú vezetőknek alkalmat kínál a találkozókra, „minden tisztelet az elhunytnak, de tudjuk, hogy van, amikor nagyon jól jön egy ilyen alkalom”. De az is számít persze, hogy kit és hol temetnek. Ez esetben azt kellett mérlegelni, hogy ki volt Gorbacsov, másrészt pedig azt, hogy el kell-e menni a temetésére a mai Moszkvába. Gorbacsov érdemei vitán felül állnak, ugyanakkor most Moszkvába menni eléggé kényes kérdés – szögezte le, rámutatva: nem véletlen, hogy mások nem mentek oda (még ha figyelembe is vesszük, hogy vannak, akiket kitiltottak Oroszországból).
Az általános gyakorlat, hogy a szövetséges országok ilyenkor konzultálnak egymással, de legalábbis tájékozódnak arról, hogy honnan ki megy. A szándékok pedig adnak egy irányt, támpontot, s ők általában egymáshoz igazítják a döntéseiket. Kétségtelen tény, hogy Gorbacsov személyét világszerte elismerték a nyugati világban a békés átmenetben játszott kiemelkedő szerepéért – mutatott rá. Amúgy – emlékeztetett Balázs Péter – az NDK menekültek magyarországi kiengedése ügyében is kulcsszerepet játszott a Szovjetunió akkori – utolsó – vezetője. Németh Miklós magyar miniszterelnök vele egyeztetett a kérdésről, és Gorbacsov azt mondta: amíg ő a helyén van, addig a magyarok úgy cselekednek, ahogy jónak látják. Mondta ezt amúgy akkor, amikor a szovjet hadsereg még Magyarországon állomásozott– emlékeztetett a professzor.
Mindenesetre az látványos, hogy miközben a nyugati vezetők közül senki nem jelent meg Moszkvában, Orbán egyedül is elutazott az orosz fővárosba. Normális körülmények között az lenne a gyakorlat, hogy a magyar diplomácia először a visegrádi országokkal konzultál, majd az uniós tagállamokkal tisztázza, ki utazik, ha egyáltalán. És ehhez igazítanák a magyar lépést. Ettől a gyakorlattól a múltban nem nagyon tértünk el, mert van egy együvé tartozás, egy értékközösségünk – szögezte le. „Ez egy látványos különakció volt Orbán részéről, amit semmi nem indokolt. Gorbacsov érdemeit itthonról is el lehet ismerni” – szögezte le.
Az emberben felmerül, hogy mire használta az utat Orbán. Kivel találkozott? Talán a Gazprom embereivel? Esetleg mással? – morfondírozott Balázs Péter. Vajon hihetünk-e annak, amit mind a hivatalos Kreml, mind a hivatalos Budapest előzetesen állított, nevezetesen, hogy nem lesz ez alkalomból Putyin-Orbán találkozó? – vetettük közbe. A korábbi külügyminiszter nem kötne erre nagy fogadás, „még az is lehet, hogy ők ketten csendben találkoztak” – mondta, miközben hangsúlyozta, hogy semmi alapja nincs ennek.
Lehet-e egyfajta fricska az unió felé az, hogy Orbán – az amúgy is eléggé különös összetételű küldöttsége részeként – Deutsch Tamást is magával vitte Moszkvába? – kérdeztük. Balázs szerint ezen is el lehet persze gondolkodni. Ami viszont biztos, Deutsch ezzel az úttal nincs veszélyben az Európai Parlamentben, mivel nincs, aki felelősségre vonja, miért utazott el Moszkvába, hiszen a pártja, a Fidesz sehova nem tartozik, hogy úgy mondjuk, szabadúszó, a jobb szélen kóvályog valahol anélkül, hogy bármilyen pártcsaládhoz tartozna.
