Mi legyen a kérdőívekkel? – 10 év, 8 nemzetinek mondott konzultáció

„a kormánypropaganda szolgálatába állított kérdőíveknek ebben a formában semmi értelmük nincs, ez mind csak pénzkidobás”. Tegyük hozzá: ahogy ugyancsak az volt az eddigi nyolc.  Azt is megmutatjuk hogy eddig miről „nemzeti konzultáltattak” velünk, s hogy az mennyibe került a költségvetésnek.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos a héten azzal fordult a nemzeti konzultációt – a megfogalmazásukkal élve, nemzeti manipulációt – ellenzőkhöz, hogy ne küldjék vissza, s ne is dobják ki a kapott íveket, azokat juttassák el a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítványhoz (TITA). A két független országgyűlési képviselő ugyanis úgy látja, hogy „ez a manipuláció is annak a propagandagépezetnek egy nagyon fontos része, amivel a kormány gyakorlatilag megbénítja az országot, megtéveszt több millió embert. Ami ellen mindazok fellépnek, akik elküldik számukra az íveket. Azt is kérik, hogy akik tehetik, és képesek rá, gyűjtsék össze a környezetükben a kérdőíveket és azokat juttassák el hozzájuk.

Már az MMM is gyűjti

Az íveket most már a Mindenki Magyarországa Mozgalom aktivistái és tagjai, a Kossuth Körösök is gyűjtik. Ezt jelentette be Márki-Zay Péter, a mozgalom elnöke, egyszersmind Hódmezővásárhely polgármestere abban a videóban, amelyen Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal közösen álltak ki a propaganda ellen.

Pedig tényleg lenne mit megbeszélni

Márki-Zay Péter a többi között leszögezte, hogy örömmel csatlakozik a kezdeményezéshez, mivel „minden tiltakozási formát érdemes kihasználni arra, hogy jelezzük, valódi társadalmi egyeztetésre van szükség, és nem elég olyan kérdéseket küldeni, amikre épeszű ember egyféleképpen tud csak válaszolni”. Szerinte lenne mit megbeszélni, s mondott is pár példát erre. Ilyen az, hogy miért volt szükség 36 ezer kórházi ágy kiürítésére? Vagy, hogy az önkormányzatoktól elvett milliárdok mellett, miért és hogyan jutott pénz Tiborcz István  jachtkikötőjére? Vagy egy másik: a pártok 2022-es esélyét ellehetetlenítő, tőlük elvett pénz mellett, miért a teljesen értelmetlen kínai projektet, a Belgrád- Budapest vasútat finanszírozza a kormány.?

Aki szeretné ezt a tiltakozási formát választani a nemzeti konzultáció ellen (is), az juttassa el a kérdőíveket a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítványhoz (1401 Budapest, Pf. 152.), illetve ha segítené a munkát azzal, hogy mások rajta  keresztül juttatják el azokat, a kapcsolat@valodikonzultacio.hu címre küldhet levelet az ehhez szükséges információkért .

Színtiszta választási csalás

Orbán Viktor május 29-én, szokásos péntek reggeli „mikrofonállványos” Kossuth Rádiós „interjújában” jelentette be, hogy  ismét nemzeti konzultációt indít, s már akkor világossá vált, hogy lesz abban sorosozás is, mégpedig a koronavírus-járvány ürügyén. A napokban meg is jelentek a kérdések, amelyek sok meglepetést nem okoztak.

A kampány keretében 8,5 millió konzultációs levelet küldenek ki, amelyek közül átlag legfeljebb  egy milliót szoktak visszaküldeni. „Mármint, ha egyáltalán igazak a kormány által kommunikált számok..., de én még nem láttam hitelesen ellenőrzött adatokat – ezzel az erővel amúgy akár három milliót is mondhatnának”, fogalmazott korábban portálunknak Horn Gábor.

Az ország nagy része – vélelmezhetően minimum a fele – szerint, az egész nemzeti konzultáció egy nagy választási csalás – ahogy arra a napokban a Republikon Intézet vezetője is felhívta a figyelmet.

Erről nemzeti konzultáltattak velünk

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor 2005-ben, ellenzéki politikusként elhangzott  országértékelő beszédében használta először. Utána 1,6 millió embert kerestek meg  levélben, telefonon, személyesen konzultálva velük.

Eredményeit sokáig csak a kormány bemondása alapján lehetett megismerni, mielőtt 2016-ban sikerült kiperelni azokat.

1. Az elsőt 2010-ben tartották, akkor a nyugdíjak volt a téma, a nyugdíjasok kapták meg (valamivel több, mint 1,7 millió nyugdíjas háztartás), s 200 ezren válaszoltak. Hogy ez mennyibe került, nem tudni.
    
2. Fél évvel később, 2011-ben az alaptörvényről kérdezték ki az emberek véleményét – ezt már mindenki megkapta, állítólag 920 000 válasz érkezett. Ennek már a költsége is kiderült, 750-800 millió forintba került.
    
3. Csak három hónapot kellett várni az úgynevezett „Szociális konzultációra – hivatalos közlés szerint erre több mint egymillióan reagáltak. 750-800 millió forintra taksálták a költségét.
    
4. A következő év őszén jött a „Gazdasági konzultáció”, 700 ezer visszaküldött ívvel, 976 millió forintért.
    
5. Pár éves szünet után, 2015 májusában a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívvel”  szórták meg a jó népet, ezt állítólag egymillióan küldték vissza. Ez már mintegy egymilliárd forintba fájt a költségvetésnek.
    
6. Nem egészen két évvel később, 2017 áprilisában jött az  „Állítsuk meg Brüsszelt!”, amire – hivatalos közlés szerint – közel 1,7 millióan reagáltak, s ami 1,2 milliárd forintba került. Érdekesség, hogy az Európai Bizottság összeállított egy válaszkiadványt, amelyben tételesen cáfolták a magyar kormány konzultációs kérdőívén szereplő és rájuk vonatkozó állításokat.
    
7. És elérkezett 2018 szeptembere, s ezzel a következő, már sorosozó „Nemzeti konzultáció a Soros-tervről”. A válaszokat – állítólag – 2,3 millió ember küldte vissza. A kormányzati kutakodás több mint egymilliárd forintba került.  A dolog érdekessége, hogy a feltett kérdésekben a magyar kormány által megfogalmazott állításokat Soros tételesen megcáfolta.
    
8. 2018 végén családvédelmi nemzeti konzultációt indítottak, ami nem bizonyult túlságosan sikeresnek, ugyanis a kormány állítása szerint is csak 1,3 millióan küldték vissza a kérdőíveket. A dolog „apró” szépséghibája, hogy online is ki lehetett tölteni a kérdőívet, ami önmagában akár klassz dolog lehet(ne), ám az már nem, hogy bármilyen néven meg lehetett ezt tenni, ahogy arra az akkor még létező zoom.hu cikke rávilágított.
    

Tavaly egy furcsa nemzeti konzultációt folytatott a kormány, hiszen nem hogy propagálták (ahogy sok-sok milliárdért tették a korábbiakkal), még a létét is egyenesen eltitkolni próbálták annak, amelynek témája „A 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia volt. Igaz, az is először fordult elő, hogy valós kérdéseket tettek fel az embereknek. Miként az is tény, hogy nem a kormány akaratából, hanem uniós kényszerből voltak kénytelenek megszervezni és lebonyolítani azt. Nem is küldték szét postán, online tölthette ki az, aki egyáltalán értesült arról, hogy létezik ilyen lehetőség. Nem is nemzetinek nevezték, hanem társadalminak. De hát kellett, hiszen ennek alapján kellett 2020 januárjára elkészíteni az Európai Bizottságnak benyújtandó stratégiát. A téma érdekelte az embereket – több mint kétszázezren ki is töltötték, úgy, hogy gyakorlatilag csak a független médiában lehetett olvasni a létéről.

S volt még egy terv is, amelynek megvalósítása hirtelen félbemaradt : ezt a gyöngyöspatai kártérítés apropóján tervezte elindítani a kormány. Mint megírtuk, a tervek arról szóltak, hogy március 15-e után kezdik kézbesíteni a kérdőíveket. A koronavírus-járvány miatt, már február végén, az első betegek megjelenése előtt azt követelte az ellenzék, fújják le a konzultációt és az arra szánt pénzt a védekezésre fordítsák.