Mi lesz a Budai Vár védett lakásaival? Ez itt a kérdés
„Akik lakáscserével jutottak lakáshoz a rendszerváltás után, azok tudták, hogy bérleti jogot szereznek, ez az ő döntésük volt.... Őket nem érte sérelem, nem úgy, mint azokat, akik már a kilencvenes évek előtt is ott éltek ezekben a lakásokban, ám a rendszerváltás utáni lakásprivatizáció során mégsem vehették meg az ingatlanokat... mi ezeknek az embereknek szeretnénk lehetőséget biztosítani” – magyarázta portálunknak a lakástörvény módosításának a kiinduló pontját V. Naszályi Márta budavári polgármester, aki a térség országgyűlési képviselőjével, Csárdi Antallal közösen dolgozta ki a tervezetet. Ha a Fidesz-többség nem hajlandó ezt támogatni, az az ő saruk. Mint ismert, számos kormánypárti potentát szerzett csere révén lakást a Várban, az elmúlt években. Rájuk nem vonatkozna a vári önkormányzati lakások eladási tilalmának enyhítése.
„Lehet ezt alkotmányosan is csinálni: van jó megoldásunk a vári bérlakásokra!” – ezzel a felütéssel tartott tegnap rendkívüli sajtótájékoztatót V. Naszályi Márta az I. kerület párbeszédes polgármestere és Csárdi Antal a térség LMP-s országgyűlési képviselője, akik bejelentették, Csárdi javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a lakástörvénnyel kapcsolatban. Azoknak a bérlőknek, akik 1993-94-95-óta az adott bérleményben élnek, lehetőséget nyújtanának arra, hogy az akkori feltételek mellett megvehessék a lakást.
Azt már mi tesszük hozzá, ha ezt elfogadják, akkor éppen a Fidesz-potentátok – Bayer Zsolttól kezdve a kerület korábbi polgármesterén, Nagy Gábor Tamáson át Rákay Philipig és Palkovics László miniszterig – nem fogják tudni megvásárolni a lakáscsere révén az elmúlt években megszerzett lakásokat a Várban, pedig pont miattuk futott neki a Fidesz a közelmúltban a lakástörvény módosításának. Igaz, az Alkotmánybíróság meggátolta annak hatályba lépését.
A Fidesz sara lesz, ha nem támogatja
„Jelenleg az önkormányzat egyáltalán nem adhatja el ezeket a lakásokat, amire azonban lehetőségünk nyílna, ha megszavaznák a módosítást a Parlamentben” – reagált felvetésünkre V. Naszályi Márta. A tervezettel éppen azt szeretnék ugyanis elérni, hogy az önkormányzatnak jogában álljon értékesíteni ezeket az ingatlanokat, s a bérlőknek lehetővé váljék az általuk lakott lakások megvásárlása. „Ha a Fidesz nem támogatja ezt, akkor meg kell indokolnia, hogy miért nem, s az ő saruk lesz, hogy nem támogat valamit, ami akár az ő embereinek is kedvező lehet” – fogalmazott a polgármester, aki szerint harminc éven át nem csinálták azt meg, amire most ők készen állnak. Nagy Gábor Tamás polgármester több cikluson keresztül (23 éven át) volt a kerület polgármestere, mégsem csinált semmit, pedig eközben volt időszak, amikor egyben országgyűlési képviselő is volt – tette hozzá.
Orvosolni kell a méltánytalanságot
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a Budai Vár Műemléképület együttesét nemzeti örökségként kell kezelni és egy kézben – önkormányzati kézben – kell tartani, ez a mi felelősségünk” – szögezte le a polgármester, aki maga sem támogatja, hogy felelőtlenül elkótyavetyéljék ezt a vagyont. Ugyanakkor méltánytalanság érte a régi bérlőket, akik a kilencvenes évek közepe előtt is ott éltek már, ám szemben a más lakások bérlőivel, ők nem vásárolhatták meg kedvezményesen a bérleményüket. Ezzel a törvénymódosítással ezeknek az embereknek szeretnének lehetőség nyújtani arra, hogy valamilyen módon kárpótlást kapjanak („nem a szó korábbi értelmében, hanem gesztus értelemben”). Más a helyzet azokkal, akik lakáscserével jutottak lakáshoz a rendszerváltás után, ők tudták, hogy bérleti jogot szereznek csupán. Ők nyugodtan bérelhetik tovább a lakásokat, az önkormányzat pedig továbbra is fenntartja azokat. Őket nem érte-éri ezért sérelem, nekik nincs méltányolható joguk – fejtegette V. Naszályi Márta.
Ötéves elidegenítési tilalom lesz
A részletekről annyit mondott, hogy maga a törvénymódosítási javaslat rendkívül egyszerű, csak arról szól, hogy felszabadítja a Budavári Önkormányzatot a tulajdonában lévő azon lakások értékesítési tilalma alól, amelyekre a védelem még vonatkozik. A részleteket majd az önkormányzati rendeletben fektetik le, de az majd csak akkor születhet meg, ha erre a lakástörvény javasolt módosítása felhatalmazást ad nekik– most ugyanis nincsenek ebben a helyzetben, mutatott rá, hozzátéve: plusz kitétel lesz, hogy az így megvásárolt lakásokra öt évig elidegenítési tilalom fog vonatkozni. „Nagyon megfontoltan és körültekintően gazdálkodunk a jövőben is az önkormányzati lakásvagyonnal” – ígérte.
Ez megfelel az AB kritériumainak
Csárdi Antal a sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az ő mostani javaslatuk megfelel az Alkotmánybíróság kritériumainak, s figyelembe veszi a tulajdonos, mint önkormányzat szerepét is, ami nélkül nem lehet alkotmányos törvényt hozni. Emlékeztetett arra, hogy bár volt a közelmúltban kísérlet a lakástörvény módosítására az Országgyűlésben, de első körben annyira átgondolatlan és elkapkodott javaslat volt, hogy még a fideszesek között is felháborodást váltott ki. Majd olyan módosítást fogadtak el, amiről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes.
Mint emlékezetes, az AB az idén nyáron határozatban alaptörvény-ellenesnek mondta ki a bérlakástörvény azon rendelkezéseit, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában. Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg. A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan – mutatott rá az Ab.
A magyar sajtó az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a vári lakások ügyével, miután sorra derültek ki Fidesz-közei potentátokról és családtagjaikról, hogy lakáscsere révén lakáshoz jutottak a Várban, ami után a Fidesz – milyen érdekes – módosítani akarta a lakástörvényt, ami, ha sikerült volna, ezek az emberek megvásárolhatták volna az ingatlanjaikat.
Nem lehet felhőtlen a Fidesz öröme
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a 24.hu kaparta ki még tavaly tavasszal Bayer Zsolt várbeli lakásügyét. A publicista meglehetősen jutányos áron, 32 ezer forintnyi havi bérleti díjért szerzett bérlakást az Úri utcában, az ingatlanért cserébe pedig egy pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után, ismét a fideszes publicista családja – az egyik fia – tulajdonába került. Bayer először hazudott a lakásszerzés körülményeiről, majd elismerte a történteket. Ugyanakkor helyreigazítási pert indított a lap ellen, amit jogerősen elvesztett. Az ötmillió forint sérelmi díjat követelő keresetét pedig végül nem is adta be a bíróságra.
A fideszes/Fidesz-közeli lista impozáns, nem Bayer volt az egyedüli a körből, akinek sikerült hasonló akció. Így szerzett önkormányzati lakást a Budai Várban: Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg; a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke; Palkovics László innovációs és technológiai miniszter; Rákay Philip, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese. S az is kiderült, hogy önkormányzati lakásban lakik Nagy Gábor Tamás, az I. kerület volt polgármestere (aki úgy szerezte meg a lakást egy fiatal pár elől még hivatali ideje alatt, hogy napokkal utánuk pályázott csak rá), továbbá a volt polgármester szülei is.
