Mi, magyarok, nem mehetünk szembe az európai-, sőt, világtrenddel 

Mint azt korábban portálunk már beharangozta, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület az EU-csatlakozás évfordulójáról megemlékezve rendezett ünnepséget. Jelen volt a többi között Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, aki 1994 áprilisában elindította a csatlakozási folyamatot, Medgyessy Péter, aki miniszterelnökként 2004-ben Athénban aláírta a csatlakozási dokumentumot, valamint Iványi Gábor lelkész is. Ezen túl megjelentek egykori nagykövetek, államtitkárok, országgyűlési képviselők. Herényi Károly, a meghívó szervezet elnökeként beszédében leszögezte: az esemény annak a nyolcmillió magyarnak szól, akik nem „nemzeti konzultálnak”, hanem a megkérdezettek háromnegyedes többségét alkotva az EU-ban képzelik el saját, a családjuk és nemzetük jövőjét. „Nekik akarunk reményt adni, nincsenek egyedül” – üzente Herényi.

Jeszenszky Géza – történészként – utalt arra, hogy Magyarország Szent István óta nyugatorientált, hiszen első királyunk nem a bizánci hatalomtól, hanem a római Szilveszter pápától kapta a koronát. A rendszerváltást követő 14 év minden nehézség ellenére a magyar történelem legsikeresebb másfél évtizede volt, állapította meg, megjegyezve, hogy a politika szereplőinek döntő többsége Európa és a csatlakozás pártján állt.

Medgyessy Péter szerint nagyot téved az, aki az EU-csatlakozásnak csak a gazdasági előnyeit hangoztatja. Az Európához tartozás alapvetően kulturális kérdés, ahol a szembenállás kultúrája helyett az együttműködés kultúrája dominál. A csatlakozás lehetővé tette számunkra, hogy teljes jogú tagjai legyünk annak az EU-nak, amely lehetővé teszi a négy szabadságot – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását –, ahol az emberi méltóság és egyenlőség, a szolidaritás megkérdőjelezhetetlen. Tehát a csatlakozás a közös normákhoz való mentális megfelelést is előírta számunkra. Medgyessy külön kitért arra, hogy a csatlakozás közös sikerünk volt, ezért az aláírási ceremóniára meghívta a volt miniszterelnököket, Boross Pétert, Horn Gyulát és Orbán Viktort, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőit, akikkel az első, csatlakozás utáni magyar EU biztos, Kovács László személyéről is egyeztetett. 

„Az EU tagság nem végcél, hanem egy út, és új lehetőségek kezdete. Ezekkel a lehetőségekkel élhetnénk jobban is, hiszen húsz év alatt nem sikerült az eurózónához csatlakoznunk, pedig azzal egy feszesebb pénzügyi elszámolási rendszer részesei lennénk, és csak a váltási költségek kiesése miatt sokmilliárd forintot takarítanánk meg” – húzta alá Herényi a zárszavában. Az egyre terjedő korrupció féken tartását kiválóan szolgálná az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Ukrajna Oroszország általi lerohanása kapcsán párhuzamot vont 1956 októbere és 2022 februárja között. Minket 1956-ban ugyanúgy rohant le a Szovjetunió, mint két éve Ukrajnát a putyini orosz birodalom. Nekünk, magyaroknak, forradalmi hőseink emléke miatt is szolidárisnak kell lennünk az ukrán néppel – üzente. Mi, magyarok, nem mehetünk szembe az európai, sőt világtrenddel, nem drukkolhatunk látens módon az agresszornak. Nem követelhetjük a szabadság áraként a békét. Békét háborús felek szoktak kötni, de Ukrajnában nem háború zajlik, hanem katonai agresszió, aminek az agresszor visszaszorítása, az eredeti területi állapotok visszaállítása, Ukrajna újból elnyert szuverenitása lehet a megoldása – szögezte le Herényi Károly az emlékünnepségen.