Miért küld Orbán 200 magyar katonát az afrikai Csádba?

A konzervatív svájci lap emlékeztet, hogy óriási területű közép-afrikai országról van szó, amelyben egy fiatal junta-vezető mindenekelőtt arra törekszik, hogy megszilárdítsa hatalmát. Az afrikai országhoz Magyarországnak semmiféle látható érdeke nem fűződik és az ellenzék kritikus kérdéseit a kormány nem igazán tudta megválaszolni: milyen céllal indít ilyen kockázatos bevetést Magyarország Csádban? Miért nem egyeztettek erről az Európai Unióval vagy a NATO-val? Időközben hozzá jött egy további kérdés: milyen szerepet játszik az ügyben Orbán Viktor fia, Gáspár?
 
A Szahel-övezetben Csád egyike a Nyugat kevés számú megmaradt szövetségeseinek. A térség többi országában az utóbbi években katonák ragadták magukhoz a hatalmat, majd ezután Oroszországgal szövetkeztek. Miután a francia és más európai csapatok arra kényszerültek, hogy kivonuljanak egy sor országból, Csádban még mindig mintegy 1000 francia katona állomásozik. Ők segítenek hatalomban tartani Mahamat Débyt, a 39 éves átmeneti államfőt. Déby 2021 áprilisában került hatalomra, amikor apja, aki három évtizeden át uralkodott az országban, meghalt. Most május 6-án tartanak választásokat és a fiatal Déby szeretné tartósan megszilárdítani hatalmát. Bevette ugyan kormányába a legfontosabb ellenzékieket, pozíciója ennek ellenére veszélyeztetett. Éppen ezért, igencsak szüksége van külföldi támogatásra – csak az a kérdés, ugyan, miféle segítséget tudnak neki magyar katonák nyújtani. 

Azok küldetése több szempontból is szokatlan. Magyarországnak kevés afrikai tapasztalata van, nincsenek történelmi kapcsolatai Csáddal, és – legalábbis eddig – alig voltak gazdasági érdekei a Szahel-övezetben. Ráadásul ez az ország első önálló katonai missziója, az eddigiek soknemzetiségű megbízások voltak, mint például Koszovóban vagy Maliban, ahová rendfenntartó egységeket küldtek. 

Ezzel szemben Csádban a magyarok kétoldalú megállapodás alapján kapnak szerepet, ami növeli a katonákat fenyegető veszélyt, amennyiben problémák jelentkeznek, mondta a lapnak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság biztonságpolitikai tanácsadója. Véleménye szerint ilyen bizonytalan viszonyok között, amilyenek Csádot jellemzik, vagy erős egységeket küldenek oda, vagy senkit. Magyar katonai körökben ezért is vitatják a döntést, hiszen a magyaroknak nincsenek helyi tapasztalataik abban sem, hogyan kezeljenek bonyolult konfliktusokat, ráadásul a frankofón országban még a kommunikáció is akadály lehet. 

A magyar katonák sem a migráció, sem a terrorizmus elleni harcban nem tudnak sokat tenni. A szudániak százezrei, akik a szomszédos Csádba menekültek, háborús menekültek, akik közül igen kevesen szeretnének Európába menni – már ha egyáltalán meglennének ehhez az eszközeik. 

A magyar döntés motívumai mögött óriási kérdőjel áll, mondta Rácz András, hozzátéve: a hivatalos magyarázatnak kevés köze van a realitásokhoz. A maga részéről még senkit nem talált, aki ezt megértette volna. Annyi világos mindenesetre, hogy a politikai döntés egészen magasról származik. Ezt valószínűsíti, hogy a kormányfő fia, Orbán Gáspár – mint kiszivárgott – az akció előkészítésének minden fázisában részt vett, még akkor is, ha próbálta elkerülni a kamerákat. 

A magyar haderőnek egyébként jó híre van a NATO-ban, különleges egységei az ottani háború idején Afganisztánban állomásoztak, az amerikaiak becsülték őket és kiképzést is kaptak tőlük. Mióta a NATO visszavonult Afganisztánból, ezek a csapatok nem vettek részt igényes bevetésekben, annak még lehetne valószínűsége: azért küldik őket Csádba, hogy megőrizzék ezeket a képességeiket.

Az akció leginkább Csád szempontjából előnyös. Az ország megpróbálja diverzifikálni nemzetközi kapcsolatait, mondta Nathaniel Powell brit történész, a csádi kérdés szakértője. A franciák kivonták csapataikat Maliból, Burkina Faso-ból és Nigerből, és csökkenteni próbálják azok létszámát további országokban. Így elképzelhető, hogy Csád átmeneti kormánya most új lehetőségeket próbál keresni. Erre utal, hogy Déby január közepén Moszkvában járt, ahol Putyin elnök igen szívélyesen fogadta, és meglehetősen nyíltan katonai segítséget is felajánlott neki. Csád újkeletű orosz kapcsolatai egyben lehetőséget adnak spekulációra Magyarországgal kapcsolatban: Orbán ismeretesen tartósan jó kapcsolatokat ápol ugyan Moszkvával, de a hadseregben ez a Kreml-hűség 25 évi NATO-tagság után egyáltalán nem népszerű, a katonák semmi okát nem látják, hogy az oroszokat támogassák. Miután Orbán viszonya Olaf Scholz német kormányfővel igencsak megromlott, az is lehetséges, hogy afrikai akciójával Franciaországnak és Macron elnöknek akar gesztust tenni. Ez mindenesetre igen jelképes lenne, hiszen 200 katona mit sem tud változtatni Csádban – írja a Neue Zürcher Zeitung.