Miklós György: a kelleténél sok ezerrel kevesebb gyerek kapja meg az iskolakezdési halasztást
Az idén 21 353 kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében. Ebből 20,6 ezer ügyet már el is bíráltak, és 98 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének. Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője úgy véli, ez az egész rendszer úgy rossz, ahogy van. A Szülői Hang egyébként felmérést is készített arról, hogyan vergődnek hatéves kisgyerekek szüleikkel együtt a diszkrimináció hálójában.
„Ahhoz képest kevés a halasztást kérő, hogy a régi rendszerben 30-35 ezer körül volt a plusz egy évig az óvodában maradó gyerekek száma. Lehet, ha valaki meghallja magát a számot, hogy 21 353, akkor azt soknak tartja, de valójában így is sok ezerrel kevesebb gyerek kapja meg a halasztást, mint korábban” – válaszolta Miklós György kérdésünkre, hogy sok, vagy kevés az iskolahalasztást kérő. Elmondta, a tavalyinál azért valamivel jobb az eredmény, a hivatalos adatok szerint akkor csak mintegy 16 ezren voltak a kérvényezők.
Úgy gondolja, abban, hogy növekedett a halasztást kérők száma, a Szülői Hang Közösség is benne volt. Igyekeztek ugyanis mindent megtenni annak érdekében, hogy minél többekhez eljusson az információ arról, hogyan kell kérvényezni a halasztást, kinek érdemes kérnie. Hozzátette, „2019 óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel, próbáljuk bevonni a szülőket. Nem véletlenül az ezzel foglalkozó „kötelező beiskolázás szülői csoportunknak” már 19 ezer tagja van. Azt gondolom, hogy gyakorlatilag ingyen elvégezzük a kormány tájékoztatási feladatait. Persze, azt nem tudjuk elérni, amit egy normális kormányzati kommunikáció elérhetne. Szinte mindenki megkapja a halasztást, ha kéri – bár azért vannak elutasítások is –, de az látszik, hogy az elfogadási arány nagyon magas. Ez egyrészt csak azt mutatja, hogy mennyire értelmetlen ez az egész procedúra, a szülők és az óvodapedagógusok az iskolaérettség kérdését maguk jól el tudják dönteni. Másrészt az is látszik, hogy aki kimarad ebből a halasztásból, az azért marad ki, mert eleve nem is pályázott. Az idén a tavalyinál ötezerrel többen kérvényezték a halasztást, és az az ötezer is megkapta a halasztást. Még a szakszolgálatoknál is azt mondták, jogos az igényük. Tehát a szülők alapvetően jogos kérelemmel fordulnak a hivatalhoz, és nem arról van szó, hogy értelmetlenül tartanák a gyereküket az óvodában, amire a szigorító rendelet meghozatala előtt hivatkoztak. Ha még jobb lenne a tájékoztatás, még többekhez eljutnának az információk, akkor még többen kérvényezhetnék a halasztást, és az is jogos lenne. Vagyis egyáltalán nem megnyugtató, hogy sokan megkapták, mert egészen biztos, hogy továbbra is sok ezren egyszerűen csak lemaradnak. Tehát ez az egész úgy rossz, ahogy van” – jegyezte meg Miklós György.
A magyar oktatási rendszer ezen problémája akkor kezdődött, amikor a 2019-ben módosították a köznevelési törvényt, hogy már nem a szülők és az óvodapedagógusok jogosultak eldönteni, a hatodik életévét betöltő gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre, hanem az Oktatási Hivatal. Vagyis mindenkit be kell íratni az iskolába, aki augusztus 31-ig betölti a hat évet. Ha a szülő szeretne felmentést kérni ez alól, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia. A miértre az egységesítés, és az állítólag előforduló csalások volt a válasz. Csakhogy azóta sincs egységes és nyilvános kritériumrendszer, ami alapján az Oktatási Hivatal munkatársai dönthetnének a beadott kérelmekről. Az új iskolaérettségi eljárást egyébként korábban alaptörvény-ellenesnek ítélte meg az Alkotmánybíróság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is, s bár a kormány módosított a szabályokon, a Szülői Hang szerint ez érdemben nem befolyásolta az eljárásokat.
A Szülői Hang Közösség a szülők iskolaérettségi kérvényezésével kapcsolatban felmérést készített. A 2022-es szülői visszajelzések összegzéséből kiderül, az Oktatási Hivatal (OH) megyénként másként jár el, a hivatalnál jobban számít az, hogy honnan küldték be a kérvényt, mint az, hogy mi a kérvény tartalma. Bár a szülői kérelmek nagy többségét végül elfogadják, a megyénként eltérő szigorúságú ügymenet a szülők számára rendkívül stresszes és megalázó, ezáltal sok szülőt elriaszt a kérelmezéstől, ami diszkriminálja a hat éves kisgyermekeket.
A diszkriminációt és a hátrányos helyzetű családok esélyeinek rombolását tovább erősíti az információk szelektív visszatartása, a támogató dokumentumok kiadása körüli mesterségesen teremtett káosz, a szakszolgálatok eltérő szigorúságú döntései, a nyilvános kritériumok hiánya és a fellebbezés nélküli hatósági eljárásrend, valamint a túl korai kérvényezési határidő ( minden év január 18-a) is, amelyek miatt a rendszer gyermek-, család- és tudásellenes.
A Szülői Hang Közössége a kezdetektől tiltakozik az ellen, hogy 2020 óta a hatéves kisgyermekek iskolaérettségéről nem az őt ismerő szülők és óvodapedagógusok dönthetnek, hanem az Oktatási Hivatal (OH).
