Minimum 17 százalékos nyugdíjemelés lenne reális januártól
Az Orbán Viktor által személyesen bejelentett jövő évi 15 százalékos nyugdíjemelést az érintettek borítékolhatóan keveslik, „ők többet vártak, hiszen tudnak számolni, arról nem is szólva, hogy ha vásárolnak, akkor szembesülnek az elszaladt árakkal” – reagált Barát Gábor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint minimum 17 százalékos emelésre lett volna szükség ahhoz, hogy a nyugdíjak megőrizzék a reálértéküket, ahogy azt egyébként a törvény előírja. A kormány ezt a rá hárult kötelezettséget az utóbbi években többször nem teljesítette, emiatt is szükség lenne olyan jogszabály-kiegészítésre, miszerint a tényleges adatok birtokában (ez a tárgyévet követő februárban válik ismertté) az állam rendezi a nyugdíjasok felé az adósságát.
„Az egyik ilyen nagy célunk a nyugdíjasok méltó életének a biztosítása, illetve a nyugdíjak értékének a megőrzése. Ezt a célt 2010 óta minden évben sikerült elérnünk. Most, hogy 15 százalékkal emeljük január 1-jétől a nyugdíjakat, ez 2023-ban is így lesz. A nyugdíjasok számíthatnak ránk” – ezzel a „jó hírt” hordozó videóval jelentette be Orbán Viktor a jövő évi nyugdíjemelésről szóló döntést. Látványosan be is mutatta, hogy már alá is írta a vonatkozó kormányrendeletet, ami – persze – azonnal meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Orbán Viktor ismét nagyot mondott, amikor azt állította, hogy ezzel megőrzik a nyugdíjak reálértékét, mégpedig szerinte úgy, ahogy 2010 óta mindig is tették. Bár a Központi Statisztikai Hivatal majd csak január 13-án teszi közzé a 2022-es éves adatokat is tartalmazó gyorstájékoztatóját, az azonban már a novemberi adatból is látható, hogy a reálértéküket az idén a nyugdíjak nem őrzik meg. Hogy is őrizhetnék akkor, amikor az első 11 hónapban – január-novemberben – a nyugdíjas infláció már meg is haladta a 14 százalékot (14,1 százalékos volt), miközben a lakossági infláció is közelítette ezt a maga 13,6 százalékával. Ám az idén – három lépcsőben, összesen – 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amit – lásd fent – már novemberben sikerült felülmúlnia a nyugdíjas inflációnak.
És hol van még az év vége? Decemberben komolyabb emelkedés prognosztizálható, köszönhetően az üzemanyag-ársapkák megszüntetésének. Emiatt pedig saját jogon és tovagyűrűző hatások miatt kizárt, hogy megússzuk a decembert a fogyasztói árak komolyabb emelkedése nélkül. Csak emlékeztetőül: novemberben a havi inflációs ütem 1,8 százalék volt, októberben 2 százalék, szeptemberben pedig 4,1 százalék (ekkor lépett be a rezsiemelés). Ez mind tolta feljebb a 12 havi inflációt.
A 15 százalékos év eleji emelés – még ennek fényében is – akár impozánsnak is tűnhet. De vajon hogyan értékeli ezt az emelést a szakértő? Barát Gábort kérdeztük.
„A körülmények ismeretében és a különböző terelő nyilatkozatok nyomán ezt vártam” – mondta portálunknak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője, majd hozzátette: „ezzel együtt is, minimum 17 százalékot tartottam volna reálisnak”. Miután nem ismertek még az adatok, az, hogy mire alapozva született meg ez a döntés, így csak érzelmi alapon lehet megítélni, de a szakértő azt biztosra veszi, hogy a nyugdíjasok ennél magasabb emelést vártak. Ez szerinte érthető, hiszen ők is tudnak számolni, arról nem szólva, hogy ha vásárolnak, akkor szembesülnek az elszaladt árakkal – szögezte le.
Arra is kitért, hogy ezt az év eleji 15 százalékos emelést azzal lehet és kell tudomásul venni, hogy megalapozza a jövő évi kiigazítást. Szerinte ugyanis nehéz lesz kikerülni a nyugdíjkorrekciót 2023-ban, s csak abban lehet bízni, hogy olyan szakaszos kiigazításra 2023-ben nem lesz szükség, mint amilyenre az idén. Mindenesetre a mostani emelés korrektségét majd csak az első negyedév után lehet megítélni – jegyezte meg.
Barát Gábor egyébként reálisnak tartja azt, a nyugdíjas érdekképviseletek részéről felmerült igényt, miszerint az alacsony, a havi 120 ezer forintot el nem érő nyugdíjban részesülők kapjanak egyszeri kiegészítést, mondjuk 50 ezer forintot. Ezt az első negyedévben ki kellene fizetni a számukra.
Megkérdeztük azt is, mit szól ahhoz, hogy kárpótolják majd a nyugdíjasokat és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket visszamenőleg, ha – és ez most nagyon így néz ki – az idei teljes 14 százalékos nyugdíjemelés nem bizonyul majd elegendőnek a reálérték megőrzéséhez. A jogi véleménye szerint, ha a kormány be akarja tartani a gazdasági stabilizációs törvényben a jogalkotóra nézve előírt kötelezettségét, akkor olyan kiegészítést kellene alkotnia, miszerint a tényleges adatok birtokában (ez a tárgyévet követő február) rendezik a számlát. Az utóbbi időben ugyanis sajnálatos módon, ha nem is nagy mértékben, de a megvalósult nyugdíjemelések érezhetően alatta maradtak a később kimutatott tényleges inflációnak – hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy megnyugtatóan csak törvénymódosítással lehetne rendezni ezt a kérdést.
