Mintegy félmilliárd gyerek él olyan helyen, ahol már kétszer annyi az extrém meleg napok száma, mint nagyszüleik gyerekkorában
Minden ötödik, azaz 466 millió gyermek életében legalább kétszer annyi extrém meleg nap van évente, mint hatvan évvel ezelőtt lett volna – derült ki az UNICEF új elemzéséből. A gyerekek nyolc – főként afrikai – országban 35 Celsius-fok feletti kánikulában töltik az év nagyobbik részét. Ezek az extrém meleg napok közvetlenül is káros hatással vannak a gyerekek egészségére és mindennapjaira, de még jelentősebbek a következmények, ha figyelembe vesszük, hogyan befolyásolják az élelmiszer- és vízellátás biztonságát. A felmelegedés hatásai mindazonáltal egy adott területen belül is egyenlőtlenül érintik a gyerekeket, akik különösen nagy árat fizethetnek, ha társadalmi-gazdasági helyzetük, lakóhelyük, egészségügyi állapotuk vagy a nemi egyenlőtlenségek miatt már eleve sebezhetőbbek.
Az 1960-as évek és a 2020/2024-es évek átlagának összehasonlításával az elemzés aggasztó következtetésekre jut: az extrém meleg napok száma – amikor 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mérnek – elképesztő mértékben és gyorsasággal emelkedik és ez mára már közel félmilliárd gyermeket veszélyeztet. Az érintett gyerekek közül pedig sokan egyáltalán nem kapnak segítséget abban, hogy könnyebben elviseljék a hőséget – közölte az UNICEF Magyarország.
A gyermekvédelmi szervezet idézte Catherine Russellt, az UNICEF ügyvezető igazgatóját:
„A forró nyári napok ma már normálisnak tűnnek. .A szélsőséges hőség egyre gyakoribb, veszélyeztetve a gyerekek egészségét, jóllétét és mindennapi rutinját.”
A felmérés rámutatott, hogy Magyarországon is közel minden embert érintenek az extrém meleg napok, amelyek száma a hatvanas évekhez képest mára az ötszörösére nőtt. Hazánk ezzel együtt továbbra is szerencsés helyzetben van ebből a szempontból, hiszen ez még mindig csak átlagosan 2,6 ilyen napot jelent egy évben. Mi már ezt a pár napot is elviselhetetlennek érezhetjük, a világ kevésbé szerencsés pontjain azonban a fullasztó kánikulában töltött napok száma akár ennek a százszorosa is lehet. Az elemzés ugyanis – amely az országonkénti adatokat is vizsgálta – megállapította, hogy 16 országban a gyerekek ma már egy teljes hónappal több időt töltenek extrém hőségben a 60 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legnagyobb veszély a nyugat- és közép-afrikai gyerekeket fenyegeti: 123 millió gyermek jelenleg átlagosan az év egyharmadát – vagyis legalább 95 napot – extrém kánikulában tölti. Maliban 212, Nigerben 202, Szenegálban 198, Szudánban pedig 195 napot töltenek átlagosan a gyerekek 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletben.
Minél tovább tart a hőség, annál veszélyesebb. A növekvő hőmérséklet nem csak a legmelegebb kontinensen, hanem világszerte is egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámoknak teszi ki a gyerekeket. Hőhullámról akkor beszélhetünk, amikor a napi maximum hőmérséklet legalább 3 napig a helyi 15 napos átlaghőmérséklet felső 10 százalékában stagnál. Az Egyesült Államokban például 36 millió gyermek kétszer, 5.7 millió gyermek pedig négyszer annyi hőhullámmal szembesül ma, mint 60 évvel ezelőtt. A felmérés Magyarországon is növekedést mutat ezen a téren, a hazánkban élő 1.7 millió gyermek ma 50 százalékkal több hőhullámmal találkozik, de közel 150 ezren közülük az ország olyan területein laknak, ahol kétszer annyi hőhullámot élnek meg, mint régen – hívta fel a figyelmet az UNICEF Magyarország.
A hőség számos egészségügyi veszélyt hordoz magában, például hőgutát, terhességi komplikációkat, alultápláltságot, valamint a kora- és halvaszületések kockázatának növekedését. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőmérséklet emelkedésének következtében könnyebben terjednek az olyan fertőző betegségek is, mint például a malária és a dengue-láz. Bizonyított, hogy a hőség nemcsak a fizikai állapotra van hatással, hanem az idegrendszeri fejlődésre és a mentális egészségre is. Különösen nagy veszélyt jelenthet a várandós kismamák és a gyermekek egészségére és jóllétére az úgynevezett hőstressz, amely szintén a szélsőséges meleg következménye – magyarázta a gyerekjogi szervezet.
Az elkövetkezendő hónapokban azok az országok, amelyek csatlakoztak a Párizsi Megállapodáshoz, új nemzeti terveket nyújtanak be az éghajlatváltozásra vonatkozó válaszaikról és céljaikról. Ezek a tervek egy évtizedre meghatározzák az éghajlat-politikai irányokat.
Az UNICEF felszólítja a vezetőket, kormányokat és a magánszektor résztvevőit:
- csökkentsék a kibocsátást és teljesítsék a nemzetközi fenntarthatósággal és éghajlatváltozással kapcsolatos megállapodásokat a globális felmelegedés lassítása érdekében;
- védjék meg a gyerekek életét, egészségét, jóllétét, valamint növeljék a közösségek ellenálló-képességét a hőséggel szemben, készítsék fel az egészségügyi dolgozókat a hőség okozta következmények felismerésére és kezelésére;
- adjanak lehetőséget a gyermekek számára, hogy többet tanulhassanak a környezetvédelemről és készítsék fel őket a felmelegedéssel szembeni védekezésre.
A kormányoknak cselekedniük kell, hogy fékezni és kezelni tudják a felmelegedés hatásait. A kormányzatok, amelyek most kidolgozhatják a nemzeti klímavédelmi cselekvési terveket gondoljanak arra, hogy a mai gyerekeknek és a jövő generációinak abban a világban kell majd élniük, amelyet ők hagynak maguk után – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A magyar gyerekeknek is több tudásra van szükségük. Az UNICEF Magyarország „Klímahősök” programja edukációs anyagokkal is segíti az eligazodást a klímavédelem témájában. A program honlapján kimondottan fiataloknak szánt interaktív klímaleckék, szakértői videók, kvízek és kihívások is találhatók a mindennapi életet érintő tíz témakörben – zárta közleményét az UNICEF Magyarország.
