Mire költené a kormány a helyreállítási alapot? – 1. rész

A következő uniós költségvetési ciklusban Magyarország nem csak a rendes költségvetésből részesül, hanem azon felül érkezik hazánkba egy 5760 milliárd forint értékű, úgynevezett helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF). Az RRF célja, hogy a járvány okozta gazdasági visszaesést ellensúlyozza. Az összegből 2,6 ezer milliárd forint vissza nem téritendő támogatásként jelenik meg, míg a fennmaradó 3,2 ezer milliárd forintnyi összeget hitel formájában kapja meg Magyarország.

Ennek a jelentős összegnek a lehívása azonban nem úgy működik, mint az eddigi támogatások. Az EU szigorú feltételekhez köti, hogy milyen célokra és meddig lehet felhasználni az RRF-et. Az elvárások között szerepel, hogy csak olyan projekt támogatható az RRF-ből, amit 2026-ig véghez visznek, valamint a plusz költségvetés legalább 37 százaléka éghajlatvédelmi és legalább 20 százaléka pedig digitalizációs célokra kell, hogy menjen. A tagországoknak be kell nyújtaniuk egy nemzeti helyreállítási tervet, amiben kifejtik, hogy hogyan és mire költenék el az RRF összegét.

Az elkészített legfrissebb tervezet tíz komponensre osztotta fel a nemzeti helyreállítási tervet.

1. Demográfia és köznevelés

A kormány 1,5 milliárd forintot költene 2021-ben egy, a bölcsődei fejlesztéseket komplex módon koordináló központ kialakítására, aminek segítségével és további 98,5 milliárd forint elköltésével 8200 új bölcsődei férőhelyet alakítana ki 2025-ig. A bölcsődei fejlesztésekre a települési önkormányzatok és egyházak pályázat formájában nyújthatnak majd be támogatási kérelmet.

A digitális oktatás fejlesztésének keretén belül 615 ezer notebookot szereznének be 2022 és 2025 között, amelyből 560 ezret a tanulók, 55 ezret pedig a pedagógusok kapnának. Továbbá 2024-ben 3100 tantermet a legkorszerűbb eszközökkel szerelnének fel. Ezt a projektet a Klebelsberg Központ a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. közreműködésével vezényelné le. A teljes összege 205 milliárd forint, amelyből valamivel több mint 162 milliárd forintot az RRF biztosítana a kormány számára.

Az Oktatási Hivatal segítségével 2022 és 2026 között 30 ezer pedagógus venne részt a digitális oktatási eszközök és módszertanok pedagógiai alkalmazását támogató ösztönző programban, valamint szintén 2022 és 2026 között 400 oktató tartalmat digitalizálnának. A projekt tervezett összege 30 milliárd forint, amiből 28,5 milliárdot finanszírozna az RRF.

2022 és 2024 között 300 köznevelési feladatellátási helyet részesítenének energetikai fejlesztésben, az ökotudatosság jegyében. Ennek lebonyolításáért szintén az Oktatási Hivatal felel. A fejlesztésekre összesen 219 milliárdot szánnak, amiből nagyjából 172,5 milliárd forint az RRF-ből származna.

Továbbá szeretnének 2022 és 2026 között 300 intézményt klímaváltozással kapcsolatos felkészítésben részesíteni. Ennek költsége 1 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében RRF-forrásból finanszíroznának.

2. Egyetemek megújítása

Az egyetemek fejlesztésére hat beruházási tervet készítettek el.

Az első beruházás a felsőoktatási intézmények komplex infrastrukturális, szervezet- és képzésfejlesztése. Ennek keretében 2026-ig két pillér – az infrastrukturális fejlesztések, valamint a szervezet- és oktatásfejlesztés – mentén valósulnának meg beruházások. Az infrastrukturális pillér célja az oktatási intézmények épület-infrastruktúrájának és eszközállományának fejlesztése, figyelemmel a zöld és digitális átállás elősegítésére. A szervezet- és oktatásfejlesztési pillér célja pedig, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartható finanszírozásúvá váljanak, valamint a hallgatók több kompetenciát és gyakorlati készséget sajátíthassanak el. Ennek a projektnek a tervezett összköltsége 1107 milliárd forint, amelyből a kormány 878 milliárd forintot az RRF-ből finanszírozna.

A második projekt a kutató-tudásközvetítő szervezetek létrehozása és komplex fejlesztése. Ennek a beruházásnak keretén belül tudományos és innovációs parkok és nemzeti laboratóriumok jönnének létre, amelyek bázist adhatnak az induló vállalkozásoknak és segítenék a felsőoktatási tudástranszfert. A fejlesztések forrásigényére a kormány 321 milliárdot szánna az RRF-ből, a teljes fejlesztés összege pedig 382 milliárd lenne. A tervek szerint a 2026 augusztusában kezdődnének meg ennek a beruházásnak a munkálatai.

Négy kisebb beruházásra további 170 milliárd forintot terveznek elkölteni, ebből 137 milliárd származna az RRF keretből. Ez a négy kisebb projekt a felsőoktatási képzések és a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéhez igazodó szolgáltatások intézményi innovációja és a felsőoktatás felnőttképzési tevékenységének erősítése, a XXI. századi szakképző intézményfejlesztési program, a szakképzési digitális tananyagfejlesztés és az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont fejlesztése. Ezekkel a projektekkel a 2025 és 2026 között szeretnének végezni.

További 2 milliárdot költenének el az oktatási reform keretén belül a felsőoktatási képzések ágazati modernizációjára, amit szinte teljes egészében az RRF-ből finanszíroznának. Ennek célja, hogy a felsőoktatásban nagyobb fókuszba kerüljön a gyakorlati oktatás, valamint a struktúra váltással szeretnék elérni, hogy az egyetemek nagyobb részt vállaljanak a felnőttképzésből is.

3. Felzárkózó települések

Ezen komponensen belül hét intézkedést neveztek meg.

A folyamatos jelenléten alapuló szociális munkát és közösségfejlesztést, az egészségügyi alapellátás mobilizálását és minőségi megelőző szolgáltatások nyújtását – amelyeknek célja, hogy javítsa a szociális ellátások megfelelőségét. Az „első ezer nap” elnevezésű, kora gyermekkori fejlesztésekre irányuló intézkedést. A közösség orientált pedagógiára irányuló intézkedést, amelynek célja, hogy növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. A helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializációt és készségfejlesztést, amely azért felel, hogy növelje a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen továbbképzés révén. A szociális lakások építésére és felújítására irányuló intézkedést, amellyel a kormány szeretné biztosítani az alapvető szolgáltatásokhoz és minőségi oktatáshoz való hozzáférést mindenki számára. A közösségi megújuló energiatermelést és felhasználást, aminek célja, hogy a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást helyezze a felzárkózó településeken.

A megnevezett hét intézkedés összköltségét 220 milliárd forintra tervezik és öt év alatt szeretnék véghez vinni.

4. Vízgazdálkodás

Erre a komponensre a tervek szerint 163,5 milliárd forintot fog költeni a kormány a következő öt évben. Ebből az összegből 80 milliárd forint az új főművi öntözőrendszerek kiépítésére fog elmenni, további 76,5 milliárd pedig a főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztésére. Ezen intézkedéseknek a célja, hogy a vízhiányos területek jobb vízutánpótlással rendelkezzenek. Szeretnének elkölteni 320 millió forintot egy monitoring rendszer kiépítésére, aminek része egy nyilvános információs rendszer is. Továbbá 6,5 milliárdot fordítanának természetvédelemre, különös figyelemmel a felszín alatti vízkészletek védelmére. Ezeken felül 72 millió forintot fordítana a kormány egy szemléletformáló kampányra. A fejlesztéseket szinte teljesen az RRF-forrásokból finanszíroznák.

5. Fenntartható zöld közlekedés

Ezen a komponensen belül négy irányvonalat jelöltek ki a következő öt évre.

Az első irányvonal a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld átalakítása, amelyre 793,4 milliárdot szánnának. Ennek keretén belül bővítenék az elővárosi vasúti hálózat kapacitását, ami a HÉV-vonalak fejlesztésével és a transzeurópai hálózathoz (TEN-T) nem tartozó országos közforgalmú vasutak fejlesztésével járna. Továbbá javítaná a kormány a vasút városi kapcsolódását, ami a városi villamos fejlesztése a vasúthálózathoz új kapcsolat létesítésével, az intermodális csomópont – helyközi busz-metró-vasút kapcsolat – fejlesztésével és a hiányzó vasúti megállóhelyek, átszállási csomópontok és a szükséges kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével járna. Emellett szeretnének kiépíteni egy versenyképes városi és elővárosi járműparkot is.

A második irányvonal az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása, amelyre 300,6 milliárd forintot költene a kormány. Ezen belül valósulnának meg az Országos Kikötőfejlesztési Főterv célkitűzései alapján a dunai TEN-T kikötői fejlesztések, valamint a vasúti szállítás szűk keresztmetszeteinek feloldásai.

A harmadik irányvonal a regionális kohéziók erősítése a közlekedési hálózatok fejlesztésével, aminek tervezett összköltsége 290,1 milliárd forint. Ezen belül elindítanák a zöld busz programját és az iskolabusz hálózat fejlesztését, új InterCity vagonokat és villamos mozdonyokat szerezne be, kerékpárutakat fejlesztenének, kiviteleznék az új Duna-hidat és az ahhoz kapcsolódó úthálózatot.

A negyedik irányvonal a közlekedés digitalizációja, amire 33,5 milliárd forintot költene a kormány. Ezen belül a megreformálnák az egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszert, valamint kiépítene egy központi forgalomirányítást a TEN-T vasútvonalakon.

Ezeket a fejlesztéseket Magyarország nem csak a vissza nem terítendő keretből, hanem ha szükséges, akkor a további lehívható kedvezményes hitelből finanszírozná.