Mit tehetünk, amikor a kormány vissza akar élni az adatainkkal?

„Abba nem lehet belekötni, ha a levélcsomagból – amely három lapból áll – kiveszik azt az oldalt, amely a címzett nevét és lakcímét tartalmazza” – reagált Magyar György az adatvédelmi hatóság elnökének, Péterfalvy Attilának a fenyegetésként is beillő figyelmeztetésére, miszerint  a nemzeti konzultációs ívek begyűjtése alkalom is lehet arra, hogy választói adatbázist építsenek ki. Magyar a blogjában most megjelent legfrissebb írásában felveti, „A kormány szabadon garázdálkodhat az állami adatbázisokban, ha pedig az ellenzék gyűjti az íveket, az tényleg súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel? Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek?

Nyolcmillió választópolgár kapta kézhez az újabb nemzeti konzultációs kérdőívet, s vagy kétmillió nyugdíjasnak kézbesített a posta névre szóló propagandakiadványt. Nagyjából az összes ellenzéki párt csatlakozott a Szél Bernadett és Hadházy Ákos nevéhez fűződő kezdeményezéshez – emlékeztet Magyar György, aki megjegyzi, hogy korábban a kormány bizonyítékok nélkül mondott be mindenféle számokat arról, hányan küldték vissza az íveket (szerkesztőségi megjegyzés.: az eddigi konzultációkról tételesen itt írtunk bővebben).

Magyar szerint, Péterfalvinak akár igaza is lehet, mert ha valaki azt a borítékot, amelyen feladóként Magyarország kormánya szerepel, felbontás nélkül adja át bárkinek, akkor kiszolgáltatja a személyes adatait: a nevét és a lakcímét. Ezek viszont kifejezetten az érintett hozzájárulása alapján vagy az adatkezelő jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelhetők.

Van ugyanakkor az adatvédelmi törvényben egy gumiparagrafus: miszerint más a helyzet, ha a „személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos”. „Lehet persze jogászkodni, hogy mit jelent a ’kifejezetten nyilvánosságra hozta fordulat, s mit az esetleges későbbi adatkezelés.
„Abba nem lehet belekötni, ha a levélcsomagból – amely három lapból áll – kiveszik azt az oldalt, amely a címzett nevét és lakcímét tartalmazza” – ad jótanácsot Magyar azoknak, akiknek szándékukban áll odaadni az ívet Hadházyéknak, hozzátéve: a maradékkal már mindenki azt kezd, amit akar.

Péterfalvi szerint, az is problémás lehet, ha valaki postai úton küldi el az íveket a gyűjtőknek, és a borítékon szerepelnek a feladó adatai. „Az adatvédelmi hatóság elnöke itt már a józan ész határait feszegeti, mert ilyen alapon egyetlen politikai szervezetnek sem küldhetnénk papíralapú vagy elektronikus levelet. Különben azt kockáztatjuk, hogy a nevünk és a címünk valamilyen titokzatos adatbázisba kerül. Ezzel kapcsolatban Magyar  a fideszes Kubatov-listára emlékeztet, s felteszi a kérdést: „az valamiért nem fájt senkinek?”

Másfelől a kormány úgy él vissza az adatainkkal, ahogyan csak akar – állítja. A kabinet által meghatározott ügyekben ugyanis a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve álláspontjának megkérdezése érdekében, a központi nyilvántartásból lekérhetik a nevünket, címünket, nemünket, születési adatainkat, mi több, családi állapotunkat is. A nyugdíjtörvény ugyancsak tartalmazza, hogy az ellátottak tájékoztatása céljából, a kormány jogosult az adatbázisból hasonló információkat kérni. Így a nemzeti konzultáció mellett, mehetett a nyugdíjasoknak címzett JóKor című „ócska propagandakiadvány” is.

„Azért nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a kormány konzultációs mániájának. A személyes adataink kiadását még ilyen célból is meg kell tagadni, ha azt a polgár letiltotta” – adja a következő tippet a jogász. Ezt személyesen, de az interneten is megtehetjük, teszi hozzá.

Végezetül a Btk.-t idézi, miszerint: aki a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva” jogosulatlanul vagy a céltól eltérően, személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Ebbe átkozottul nem fér bele Hadházyék akciója, mert az tényállásszerű” – húzza alá a jogász. „Csak két elem hiányzik a felelősségre vonáshoz: a haszonszerzési cél és a jelentős érdeksérelem” – indokolja véleményét.