Mit titkol a Fidesz a fiatalokról? Évek óta rejtegetik a kutatást

Évek óta késve vagy egyáltalán nem nyilvánosak az ifjúságkutatások

Szalóki Viktor emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2000 óta készül négyévente nagymintás ifjúságkutatás, amely jelenleg mintegy nyolcezer fiatal megkérdezésével ad átfogó képet a 15–29 év közötti korosztály helyzetéről. A felmérés nemcsak demográfiai adatokat vizsgál, hanem a tanulást, a szabadidőt, a társadalmi és politikai attitűdöket, a lakhatást, a szociális helyzetet és számos más területet is.

A politikai igazgató szerint 2016-ig természetes volt, hogy az adatfelvételt követően a nyers adatok minden kutató számára hozzáférhetővé váltak. Ez lehetővé tette, hogy a hivatalos tanulmányok mellett független elemzések is készüljenek. A fordulat 2016-ban következett be, amikor először nem tették nyilvánossá az adatbázist. Hasonló történt a 2020-as kutatásnál is, amelynek eredményeire több mint két évet kellett várni.

Szalóki szerint ennek hátterében politikai megfontolások állhatnak. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as kutatás hivatalos kötetéből teljes egészében kimaradtak a fiatalok politikai ideológiai beállítottságára vonatkozó eredmények. A készítők ezt azzal indokolták, hogy a fejezet szerzője nem készült el időben, ám amikor később mégis hozzáférhetővé váltak az adatok, kiderült: a megkérdezett fiatalok jelentős része inkább liberális értékeket vallott, ami nem illett a kormányzati narratívába.

A politikai igazgató egy másik példát is említett. A gyermekvállalási hajlandóság növekedéséről szóló hivatalos értelmezés azért mutatott kedvező képet, mert a statisztikai számításból egyszerűen kihagyták azokat a fiatalokat, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Így a számok ugyan magasabb átlagot mutattak, de nem tükrözték a teljes mintát.

Levélkampány indult a kutatás nyilvánosságáért

A legfrissebb adatfelvétel 2024 őszén készült el, de a teljes kutatás továbbra sem hozzáférhető. Szalóki felidézte, hogy tavaly decemberben Nagy Ádám ifjúságkutató nyílt levélben kérte az eredmények nyilvánosságra hozatalát, amelyhez több száz szakember csatlakozott. A minisztérium akkor arra hivatkozott, hogy az anyag döntés-előkészítő dokumentum, ezért nem tehető közzé.

Az aHang ezt követően közérdekű adatigénylésekkel és megkeresésekkel próbálta megszerezni az adatokat. Az új illetékes minisztériumtól azonban azt a választ kapták, hogy a kutatás kizárólag a Századvég birtokában van. Emiatt a szervezet levélküldő kampányt indított, amelynek keretében néhány óra alatt több mint 350 e-mail érkezett a kutatást készítő intézethez.

A Századvég válaszában azt közölte, hogy elsőként saját maga kívánja publikálni a teljes tanulmányt, amelyet október 31-ig ígér elkészíteni. Szalóki szerint azonban továbbra sem világos, hogy valóban folyik-e érdemi munka, vagy még csak most keresnek szerzőket a tanulmány elkészítéséhez. Úgy fogalmazott, az is elképzelhető, hogy egyszerűen nem kívánnak már foglalkozni az üggyel.

Szerinte különösen problémás, hogy egy 2024-es adatfelvétel eredményei akár csak 2026 végén vagy 2027-ben válhatnak ismertté, miközben a következő kutatás előkészítését már 2028-ban meg kellene kezdeni. A korábbi eredmények ismerete ugyanis nemcsak a szakpolitikai döntésekhez, hanem a kérdőívek és a kutatási módszertan fejlesztéséhez is elengedhetetlen lenne.

A politikai igazgató azt is kifogásolta, hogy a kérdőív összeállítása nem átlátható, és nincs széles körű szakmai egyeztetés. Példaként említett egy olyan kérdést, amely azt firtatta, milyen állat bőrébe bújna a válaszadó egy napra, és szerinte nehezen indokolható, milyen társadalompolitikai következtetések vonhatók le egy ilyen válaszból.

A fiatalok politikai ébredése új korszakot nyithat

A beszélgetés második felében Szalóki Viktor arról beszélt, hogy a 2026-os országgyűlési választások egyik legfontosabb tanulsága a fiatalok rendkívüli politikai aktivitása volt. Véleménye szerint a korosztály döntő többsége nemcsak elment szavazni, hanem elsősorban a korábbi kormánnyal szemben voksolt.

Ennek hátterében két fő okot lát. Az egyik a Tisza Párt és Magyar Péter sikeres mozgósítása volt, amely online jelenléttel, országjárásokkal és a Tisza-szigetek hálózatával sok fiatalt tudott bevonni a közéletbe. A politikával való foglalkozás szerinte elveszítette korábbi távolságtartó jellegét, és természetessé vált, hogy valaki egy rendezvényen való részvétellel vagy véleménynyilvánítással kapcsolódjon be a demokratikus folyamatokba.

A másik tényezőként a Fidesz kampányát említette, amely szerinte egyszerre próbálta erőltetetten megszólítani, ugyanakkor több esetben bírálni is a fiatalokat. Ez a kommunikáció nem kedvezett annak, hogy a 18–29 éves korosztály a kormánypártok felé forduljon.

Szalóki szerint ugyanakkor még nyitott kérdés, hogy ez az aktivitás tartós marad-e. Fontosnak nevezte annak vizsgálatát, miként lehet fenntartani a politikai részvételt két választás között, illetve milyen ügyek mozgatják meg hosszabb távon a fiatalokat. Megfigyelése szerint a kampány során sokan már nem pusztán kormányellenes véleményt fogalmaztak meg, hanem saját elképzeléseiket is megosztották arról, milyen országban szeretnének élni.

A beszélgetés végén szó esett az aHang jövőjéről is. Szalóki elmondta, hogy a 2018-ban alapított szervezet továbbra is közösségi adományokból működik, mintegy ötezer rendszeres támogató segítségével. Az elmúlt években országos aktivistahálózatot építettek ki, jelenleg már 13 megyében működnek helyi csoportjaik.

A választások óta a SzabadHang petíciós felületén rekordmennyiségű kezdeményezés indult. A petíciók egyik része klasszikus civil ügyekről – például az autista gyermekeket nevelő családok támogatásáról, a doktoranduszok bérrendezéséről vagy az aszályhelyzet kezeléséről – szól, míg más kezdeményezések az elmúlt tizenhat év vitatott ügyeinek kivizsgálását sürgetik. Szalóki szerint mindez azt mutatja, hogy egyre többen érzik úgy: ismét van értelme demokratikus eszközökkel fellépni, és a társadalom kezd kilépni abból a szemléletből, hogy a közéleti részvételnek nincs valódi hatása.