MOK: szabálytalanul működik a budapesti ügyelet

Keczéry Attila két fővárosi ügyeletre is ellátogatott a napokban, hogy saját maga győződjön meg a körülményekről. Azért ment személyesen, mert – mint azt a 24.hu-nak elmondta – háziorvos kollégáit az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés értelmében titoktartás kötelezi, így bár hiába kérte az orvoskamara, hogy írják meg tapasztalataikat, ezt nem tehették meg.

A MOK titkára szerint Budapesten nem teljesülnek a jogszabályban előírt követelmények, ezért pénteken bejelentést tettek a mentőszolgálatnál, az államtitkárságon és az ügyeletek felügyeletét végző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK).

Keczéry Attila három nappal ezelőtt a 130 ezer ember ellátásáért felelős harmadik kerületi ügyeleti pontra nézett be, miután úgy értesült, nemhogy két orvos, de mentőtiszt sincs az ügyeleten. „És valóban, a bejelentés igaz volt” – írta a Facebookon, ahol tovább részletezte a tapasztalatait:

Az ügyeleten épp nem volt bent orvos, mert híváson volt, így csak egy (nagyon kedves) asszisztensnő fogadott, csöngetés után. Belépve, fűtetlen, hideg ügyeleti helyiség fogadott. Arra, hogy egyszerre két orvos dolgozzon párhuzamosan, alkalmatlan, mert csak egy kis, kb. 4×3 méteres vizsgálószoba van, másik ilyen már nincs (ennyit az előírásokról – javaslom az NNGYK figyelmébe). De mivel csak egy orvos van, aki a nővérke szerint általában híváson van – ez a megszokott a fővárosban – így még ez is «felesleges». A nővérke szerint a hétvégéken megállás nélkül dolgoznak, túlterhelt az ügyelet, akkor is csak egy orvos szokott lenni, aki a sofőrrel a legtöbbször úton van, amikor visszatér, próbálja a várakozókat ellátni.

Az Országos Mentőszolgálat többször is hangoztatta, hogy az új rendszerben az orvosoknak nem kell majd kijárniuk a beteghez, erre a feladatra ott lesz a mentőtiszt. Keczéry Attila szerint ez az elv Budapesten megdőlt, legalábbis a 3. kerületi Csobánka téren biztosan.

A zuglói háziorvos nemcsak az óbudai ügyeleten, hanem saját körzetében is meglátogatta az ügyeletet. Ahogy Óbudán, úgy Zuglóban is egy orvos, egy nővér, egy sofőr teljesített szolgálatot. Ottjártakor az ügyeleten szolgálatban lévő nővér elmondta, hogy a OMSZ irányítása a XIV. kerületi ügyeleti pontra küldi a XV. kerületieket is. Így 257 ezer ember ellátásáért egyetlen egy orvos felel a Hermina úton. Ez több, mint Szeged, vagy Debrecen lakossága. Az, hogy az ügyeleten hány orvosnak kell tartózkodnia, jogszabály határozza meg. Eszerint 250 ezer ellátandó esetén: minimálisan három szakorvosra, két nővérre, egy sofőrre, valamint az NNGYK előírása alapján két vizsgálóhelyre lenne szükség.

A MOK titkára elmondta, hogy szeptember 30-ig, vagyis az új rendszer bevezetéséig a három említett kerületnek volt egy-egy, vagyis összesen három ügyeleti pontja, ahol minden nap 24 órában szolgálatot teljesített három orvos, három nővér, három gépkocsivezető három ügyeletes autóval. Most a három kerületre felügyel egy orvos, egy nővér, egy sofőr egy ügyeletes autóval, hétköznap csak 16 órától, azaz nem 24 órában.

A Magyar Orvosi Kamara levélben is jelezte az OMSZ főigazgatójának, Csató Gábornak, valamint Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, hogy tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, és a jogszabálynak megfelelő számú orvost alkalmazzanak az ügyeleti pontokon. 

Keczéry Attila Szeged és Óbuda példájával szemléltette a rendszer anomáliáját. Amíg a csongrádi megyeszékhelyen három ügyeletes orvos (egyikük kivonulós) teljesít folyamatos szolgálatot, addig a budapesti kerületben, amely Szegeddel nagyjából megegyező lakosságszámú, mindössze egy orvosra, egy nővérre és egy sofőrre hárul ez a feladat.