MTA kutatói: a legrosszabbul teljesítő magyar tanulók szinte analfabéták
Az MTA kutatói a PISA-teszt eredményeit elemezték. Szerintük figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát, és azt, hogy ez szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben.
Magas a magyar tanulók között az alulteljesítők aránya – erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának PISA-eredményeket elemző konferenciáján felszólaló szakértők, írja a Magyar Hang.
Az eddigi legrosszabb teljesítményt nyújtották a magyar diákok matematikából a 2022-es PISA-mérés eredményei szerint. Szövegértésből is romlott a teljesítményük, a természettudományok területén viszont enyhe javulás történt a 2018-as mérési eredményekhez képest. Minden eddiginél rosszabb lett viszont a számtanteljesítmény, a tanulók harmada alapszinten sincs. Az alulteljesítők – vagyis azok, akik a PISA-mérésekben meghatározott alapszintet sem érték el – aránya a matematika esetében a legmagasabb, 29,5 százalék, ami a 2018-ban 25,6 százalék volt.
Steklács János (PTE) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon mindössze a diákok 5 százaléka képes elérni az 5. vagy a 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas, a tanulók 26 százaléka a 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ennyire rosszul szereplő diákok aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között.
Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet, csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban.
