Műtétek maradtak el a hőség miatt: vizsgálják a kórházi hűtési programot
A Tisza-kormány első intézkedései között rendelte el a kórházi hűtési program felülvizsgálatát, miután az elmúlt évek nyári hőhullámai súlyos működési zavarokat okoztak több nagy kórházban. A klimatizáció hiánya és az elöregedett rendszerek miatt műtétek maradtak el, osztályok álltak le, miközben a teljes korszerűsítés akár egy évtizedig is eltarthat – írta a Népszava.
A Népszava beszámolója szerint a kórházi klimatizáció problémája az utóbbi évek egyik leglátványosabb egészségügyi válságtünetévé vált Magyarországon. A 2023–2024-es nyári hőhullámok idején több budapesti intézményben – köztük az Uzsoki, a Szent János és a Honvéd kórházban – a műtők hőmérséklete időnként 38–41,5 Celsius-fokra emelkedett a légtechnikai hibák miatt. Az extrém körülmények következtében műtéteket halasztottak el, sürgős betegeket más intézményekbe irányítottak át, 2024 nyarán pedig a fővárosi traumatológiai ellátás ideiglenesen kapacitásának mintegy 40 százalékát veszítette el.
A lap felidézte: a műtői klimatizáció nem pusztán kényelmi kérdés, hanem steril környezetet biztosító alapvető szakmai feltétel. Az ajánlások szerint a műtők optimális hőmérséklete 20–24 Celsius-fok, ugyanakkor hagyományos mobil- vagy split klímák sterilitási okokból nem használhatók ezekben a helyiségekben. A túlmelegedett kórtermek különösen veszélyesek lehetnek az idősekre és a krónikus betegekre.
A Népszava szerint már egy 2019-es szakmai felmérés is komoly hiányosságokat mutatott: a központi műtők 67 százalékában, az intenzív osztályok 59 százalékában volt klimatizáció, a betegszobák esetében azonban ez az arány mindössze 2 százalékot ért el. A teljes korszerűsítés költségét már akkor több mint 40 milliárd forintra becsülték.
A helyzet 2025-ben sem javult érdemben: a lap szerint nyáron újabb klímahibák miatt álltak le osztályok, köztük a Szent János Kórház traumatológiája, míg a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is légtechnikai problémák merültek fel.
A Népszava azt is megírta, hogy 2018 és 2024 között a kormányzati közlések alapján legalább 16 milliárd forintot fordítottak egészségügyi klímafejlesztésekre, míg Takács Péter államtitkár több mint 18 milliárd forintos ráfordításról beszélt. Ugyanakkor a 2025-ös hűtésrekonstrukciós keret a korábbi 5,04 milliárd forintról 2,3 milliárdra csökkent, igaz, ehhez egy mintegy 4 milliárd forintos haváriaalap is társul sürgős javításokra.
A korszerűsítés költségeit jelentősen emeli, hogy a legtöbb intézményben nem egyszerű klímaberendezéseket, hanem teljes központi folyadékhűtő rendszereket, csőhálózatokat és légtechnikai infrastruktúrát kell felújítani vagy cserélni. A lap szerint egyetlen steril műtő klímarendszerének korszerűsítése akár 60–100 millió forintba is kerülhet.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi adataira hivatkozva a Népszava azt írta: három év alatt 81 kórházból mindössze 14-ben történt teljes klímacsere vagy jelentős modernizáció, így országosan akár 5–10 évig is eltarthat a rendszer korszerűsítése.
