Nagasaki évfordulóján a polgármester „abszolút rossznak” nevezte az atomfegyvereket
Nagasaki vasárnap emlékezett meg az amerikai atomtámadás 81. évfordulójáról. A város polgármestere az atomfegyvereket „abszolút rossznak” nevezte, és bírálta, hogy erősödik a nukleáris elrettentés támogatása.
A megemlékezés idején Japánban újra vita tárgya lett az ország háború utáni nukleáris politikája. Az Euronews szerint a polgármester azt is sürgette, hogy a japán kormány tartsa magát a három nem nukleáris alapelvhez: Japán ne birtokoljon, ne gyártson atomfegyvert, és ne engedje be azokat az ország területére.
Japán alkotmánya lemond a támadó katonai erő alkalmazásáról, az egymást követő kormányok pedig évtizedeken át fenntartották azt az ígéretet, hogy az ország nem rendelkezik atomfegyverrel. A cikk szerint ez a vállalás most nyomás alá került, miközben Kelet-Ázsiában – különösen Kína részéről – nőnek a katonai képességek, és kétségek merülnek fel Japán legfontosabb biztonsági támogatója, az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatban.
Sanae Takaichi japán miniszterelnök nem tisztázta, hogy fenntartja-e a három nem nukleáris alapelvet, Shinjiro Koizumi védelmi miniszter pedig a múlt hónapban „tabuk nélküli vitát” sürgetett a kérdésről. A forrás szerint decemberben egy névtelen magas rangú kormányzati tisztviselő háttérbeszélgetésen azt vetette fel a helyi sajtónak, hogy Japánnak atomfegyverrel kellene rendelkeznie; az állítást több nagy japán médium, köztük az NHK és az Asahi Shimbun is közölte, és nyilvános bírálat követte.
A viták aggasztják az 1945-ös atomtámadások túlélőit is. A 82 éves Satoshi Tanaka, aki túlélte a hirosimai támadást és atomfegyver-ellenes aktivista, úgy fogalmazott: cinikusan nézve nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy Takaichi talán valóban változtatni akar Japán atomfegyver-ellenes elköteleződésén.
Japán csütörtökön emlékezett meg Hirosima, vasárnap pedig Nagasaki bombázásának 81. évfordulójáról. Az Egyesült Államok 1945 augusztusi támadásai több mint 210 ezer ember halálát okozták, köztük sokan a sugárzás következményeibe haltak bele. A forrás kiemeli, hogy ez volt az egyetlen alkalom, amikor atomfegyvert háborúban bevetettek, és a támadások a második világháború utolsó nagy cselekményei közé tartoztak.
A Takaichi-kormány idén jelentős frissítést készít a nemzeti védelmi stratégián. A miniszterelnök már feloldotta Japán önként vállalt fegyverexport-tilalmát, növelte a védelmi kiadásokat, és az alkotmány módosítását is szorgalmazza. Kína ezért bírálta Tokiót, „új militarizmussal” vádolva Japánt, Takaichit pedig azzal, hogy a szélsőjobboldal igényeihez igazodik.
Tanaka szerint a jelenlegi politikai vezetők, köztük Takaichi, a diplomácia helyett túlságosan a katonai képességekre összpontosítanak. „Sokat beszélnek a nemzetbiztonságról. Mi van a béke diplomácián keresztüli építésével?” – idézte őt az Euronews.
A túlélők száma gyorsan csökken. Márciusban Japán valamivel több mint 91 ezer hirosimai és nagaszaki túlélőt ismert el hivatalosan, míg egy évtizeddel korábban még több mint 164 ezren voltak. Átlagéletkoruk 86,7 év.
A három nem nukleáris alapelv 1967-re nyúlik vissza. Takaichi támogatói közül többen a harmadik pont módosítását vetik fel, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket vihessen Japánba a regionális elrettentés érdekében. Hirofumi Yoshimura, a Takaichi-kormány koalíciós partnerének, a Japan Innovation Partynek a vezetője azt mondta: a „nem birtokolni” és „nem gyártani” elvekhez továbbra is ragaszkodni kellene, de szerinte a „nem engedni behozni” pontban van tér a vitára.
Takaichi a hirosimai évfordulós ünnepség után televíziós találkozón ült le túlélőkkel. Amikor Tanaka közvetlenül rákérdezett a jövőbeli nukleáris irányra, a miniszterelnök csak annyit mondott: „Nemzetünk jelenleg ragaszkodik a három nem nukleáris alapelvhez.” Tanaka másnap úgy értékelte, ez csak a jelenlegi helyzetet írja le, a jövőről nem mond semmit.
