Nagy a baj! Brüsszel nem tudja megvédeni a sajtószabadságot
A magyar sajtó alkonya, és különösen a legnagyobb független portál elbukása az EU gyengeségét mutatja, azt, hogy Brüsszelben nincs meg a kellő politikai akarat, és hiányoznak a jogi eszközök is ahhoz, hogy megőrizze a tagállamokban a sajtószabadságot – írja az amerikai Politico portál európai kiadása. A Fidesszel két évvel azután bántak el, hogy mintegy 400 orgánumot egy – az Orbánt és a Fideszt támogató – konglomerátumban fogtak össze – emlékeztet az írás. A Bizottság látja a problémát, de nem elég merész a konfliktus felvállalásához – véli a megszólaltatott Jávor Benedek.
A Politico Vera Jourovámak, az EU Bizottságának átláthatósággal és értékekkel foglalkozó alelnökének aggódó véleményét idézve megállapítja: az EU egyre inkább felismeri, hogy nincsenek megfelelő eszközei ahhoz, hogy cselekedjen. Az Európai Parlament elindította ugyan a 7. cikkely szerinti eljárást, de az nem halad, mert megvétózhatja bármely más tagállam, amely szintén jogállamisági problémákkal küzd. Az a törekvés, hogy az uniós támogatásokat a jogállamisághoz kössék, szavakba fulladt a legutóbbi csúcson, és kérdéses, hogy az ilyen intézkedéseket meg lehetne-e valósítani.
Minderre tekintettel, sokan egy, az EU rendelkezésére álló, inkább technikai lehetőséghez fűznek reményeket: mégpedig a versenyszabályokhoz. Ám számos akadályba ütközik, hogy az EU versenyjogi és szubvenciós szabályait a magyar média esetében alkalmazzák. Jourová is elismerte: egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezek a szabályok megfelelő fegyvert biztosítanak-e.
Még fontosabb, hogy Brüsszel hagyományosan inkább a nemzetállamokra hagyná a médiaügyeket. A magyar sajtó konszolidálása, a több mint 400 kormánypárti orgánumot tömörítő KESMA létrehozása nyomán, Orbán ellenfelei az uniós versenyszabályok felé fordultak. A bizottság egyik szóvivője azonban kijelentette, „A KESMA létrehozása és a sajtó koncentrálása az EU fúziós szabályozása értelmében kívül esik a bizottság hatáskörén”. Az uniós szabályokban ugyanis igen magas, százmilliós pénzügyi küszöbökről van szó, és az illetékes uniós hatóság közbelépéséhez feltétel az is, hogy az üzlet átnyúljon határokon. Jourová jelezte, hogy ezek a szabályok már felülvizsgálat alatt állnak, a cél, hogy ezek tárgyává tegyék a sajtópluralizmust is, de elég nehéz közvetlen politikai szempontokat beépíteni a regulációba.
Ugyancsak fontos téma a magyar sajtóval kapcsolatban a pénzügyi támogatás ügye. Két panasz is érkezett már az unióhoz azzal kapcsolatban, hogy hatalmas támogatási pénzek folynak a kormánypárti médiába – írták a szerzők, példákat sorolva. A cikk írói feltették kérdéseiket a KESMA-nak, a Mediaworks-nek és a magyar kormánynak is, de egyik helyről sem kaptak választ.
Részletesen kitér a cikk az állami hirdetésekre, amelyeket „szelektív és diszkriminatív módon” úgy osztanak el a kormánypárti sajtóban, hogy annak semmi köze nincs a médium nézettségéhez/olvasottságához. Az erről szóló 2019-es panasz nem valami kedvező politikai pillanatban érkezett, mert az uniós támogatások felhasználásával foglalkozó szervek éppen egész sor vereséget szenvedtek el az Európai Bíróságon a módszereikkel kapcsolatban.
A szerzők szerint, az EU Bizottsága nagyon is óvatosan kezeli a kérdést, hogy lát-e egyáltalán ügyet a 2016-os első panasz nyomán. A vonakodás azonban frusztrációt okoz. Jávor Benedek azt mondta a szerzőknek: „Látják a problémát, de nem elég merészek ahhoz, hogy vállalják a konfliktust”.
