Nagy a homály a nemzetközi vadászati kiállítás körül
Mi az: világkiállítás, ami nem biztos, hogy tényleg az, de azért 50 milliárdot eltapsolnak rá? A válasz: a jövő év őszén Budapestre koncentrálódó Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás. Amit az utóbbi időben kormányzati megnyilvánulásokban – és a kormánymédiában – egyre gyakrabban Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításként emlegetnek. És egész emlékévről is szó esik már. Hogy miért a titkolódzás, nem tudni, ami viszont világos: az Orbán-rezsim le sem tagadhatná, hogy a Kádár-éra nyomdokaiban lépdel – a vadászat iránti vonzódásban mindenképpen. Számokkal kifejezve: annyi pénzt szánnak a 2021-es nemzetközi vadászati kiállításra, a körítésére, amennyit Budapest számára sikerült Karácsonyéknak kicsikarni öt évre, fővárosi egészségügyi fejlesztésekre. Vagy mégsem annyit?
Viszonylag keveset lehet tudni az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás előkészületeiről ahhoz képest, hogy bő másfél év múlva, 2021. szeptember 25. és október 14. között lesz annak fő eseménye, a nemzetközi központi kiállítás Budapesten. Mintha homályban szeretnék tartani sok-sok vetületét.
Mikor is lesz pontosan?
Vegyük például a rendezvénysorozat időtartamát: eredetileg arról lehetett olvasni, hogy 2021 augusztus 20-án indul, s október 23-án ér véget. Sok szó utána nem esett a hivatalos megnyilvánulásokban róla, majd egyszer csak megjelent, hogy a fő rendezvény szeptember 25. és október 14. között lesz, illetve ezzel egyidejűleg, már az 1971-ben megrendezett budapesti Vadászati Világkiállítás emlékévéről lehetett olvasni – s ez áll a rendezvénysorozat hivatalos honlapján.
Mi is lesz pontosan?
Eltekintve attól, hogy – a finanszírozás miatt vélhetően kényelmes módon 0 keveredik a kiállítás és az emlékév rendezvénysorozata, magát a nevét is variálják. A kezdetekben nemzetközi kiállításként aposztrofálták, így is szerepel a legtöbb hivatalos dokumentumban, s így is titulálta a többi között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán, az Orbán-kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára, a kiállítás kormánybiztosa. Korábban. Ma már ugyanis egyre gyakrabban emlegetik világkiállításként. Ennek a névkeveredésnek vannak muris példái: a hivatalos honlapon (Egy a természettel Magyarország 2021) mindenütt világkiállításként taglalják, ám a honlapon fellelhető dokumentumok az eredeti nevén hivatkoznak mindvégig rá.
Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy nem másról van itt szó, mint trükközésről. A világkiállításnak (Expo) ugyanis vannak pontos ismérvei – ahogy azt a Nemzetközi Kiállítások Szövetségének (BIE, azaz Bureau International de Exposition) honlapján olvashatjuk: ezek a nemzetközileg regisztrált kiállítások egyetemes témákat ölelnek fel. Ritkábban rendezik meg, mint a nemzetközi vagy szakkiállításokat, mivel drágábbak és a pavilonokat teljesen az alapoktól kezdve kell megtervezni. Tízmilliók látogatnak el egy ilyen világkiállításra, amely egyébként a budapesti nemzetközi kiállítás évében is lesz, Dubajban, s ezen Magyarország is részt vesz.
Mennyibe is fog kerülni?
Nem lehet pontosan tudni azt sem, hogy mennyit szánnak rá valójában. Az elmúlt bő három évben igen kevés derült ki a rendezvénysorozat finanszírozásáról. Korábban a kormany.hu-n az jelent meg, hogy Kovács Zoltánnak és Semjén Zsoltnak 2019 végéig kell véglegesítenie a rendezvény és az ehhez szükséges programok előkészítési munkálatait, költségeit, ám erről egyelőre többet nem tudni. Olvashattunk viszont arról, hogy az egészre szánnak 50 milliárd forintot, miközben Kovács Zoltán a héten arról beszélt, hogy „csaknem 50 milliárdba kerül a Hungexpo teljes területének megújítása, amellyel megteremti az olyan nemzetközi és világszínvonalú rendezvények infrastrukturális és logisztikai feltételeit, mint a 2021-es Vadászati Világkiállítás" (és a 2020-as Eucharisztikus Kongresszus.)
De nem csak a Hungexpo ad otthont a rendezvénysorozatnak: kiemelt helyszín lesz még a Fővárosi Állat- és Növénykert (a bizonytalan sorsú biodómra is számítanak), a Kincsem Park, s több vidéki város – Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába. Azokra mennyit ad majd a kormány?
Kovács összegzett
Kovács Zoltán kormánybiztos a héten – az MTI tudósítása szerint – egy dortmundi rendezvényen elmondta, hogy „a rendezvény szervezése folyamatban van, az előkészületekkel időarányosan jól állnak”. Összesen legalább egymillió látogatót várnak – közölte, hozzátéve: a nemzetközi kiállításon a szerződött partnerek 660 rendezvényen fogják bemutatni, hogy mit tudnak és mit gondolnak a vadászatról. Eddig mintegy 6-7 milliárd forintot költöttek az előkészületekre. Az esemény központi eleme a Hungexpo vásárközpontban megrendezendő – három hetes – vadászati kiállítás lesz. Több száz nemzetközi szervezetet és szereplőt terveznek megnyerni a részvételre, annak népszerűsítésére.
Kovács – aki nem mellesleg a Nimród című vadászati lap főszerkesztője – tavaly év végén arról beszélt, hogy már több mint 100 partnerrel kötöttek szerződést, és több mint hárommilliárd forintot utaltak át vadásztársaságoknak, megyei kamaráknak, kulturális egyesületeknek, szakmai szervezeteknek.
Csipegetni kell az információkat
Ennél azért több információt is el-elcsepegtettek azóta, hogy 2016 februárjában az ország „fővadásza” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette a nemzetközi kiállítás megszervezésének tényét. Semjén (akit vadászként elsősorban az elhíresült – vadászati szempontból etikusnak nem nevezhető, finanszírozási szempontból pedig több mint kétséges, leginkább korrupciógyanús – svédországi rénszarvasvadászata révén ismert meg a hazai és nemzetközi közvélemény) egyébként viszonylag ritkán nyilvánul meg az expo kapcsán, pedig ő az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.
50 éve történt
Magyarország régi babérokra tör a nemzetközi kiállítással: a pont ötven évvel ezelőtt Budapesten megrendezett – akkori nevén – Vadászati Világkiállítást szakmai körökben is a világ legnagyobb ilyen rendezvényének tartanak. Ötven éve kétmillióan vettek részt a 35 napos rendezvénysorozaton, amelyen négy földrész (Európa, Afrika, Ázsia és Amerika) 52 országa képviseltette magát.
Eddig egyébként – a budapestit is beszámítva – összesen hetet rendeztek ezen a néven.
A CIC együttműködik
A nemzetközi rendezvénysorozatot támogatását kérte a magyar kormány a világ legrégebb óta működő (1928) vadászati szervezetétől, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácstól (International Council for Game and Wildlife Conservation). Amellyel együttműködési megállapodást is kötött, s az ezzel foglalkozó 1486/2017. (VII. 31.) kormányhatározat öt éves ütemezésben, összesen 387,5 millió forintot irányozott elő.
Az önmagát politikailag független tanácsadó szervezetként definiáló CIC-hez Magyarország már akkor, 1966-ban csatlakozott, amikor nem volt jellemző nyugati részvételű szervezetben a tagság egy szocialista ország részéről. (De persze a lépést magyarázza, hogy Kádár János maga is nagy vadász volt.) Napjainkban a tagsága 32 kormányból, egyetemekből, civil szervezetekből (NGO) valamint magánszemélyekből és tudományos szakértőkből áll – az előbbi tagság összesen 82 országból kerül ki.
