Nagy kérdés, a polgármester letartóztatása után mi lesz októbertől Óbudán
A jogalkotó végtelen bölcsessége sem terjedhet ki mindenre. Arra például senki nem gondolt, mi történik akkor, ha egy megválasztott polgármester valamilyen okból nem lesz képes 15 napon belül összehívni az új képviselő-testületet? Ebben az esetben ex-lex állapot alakul ki, és a település átmeneti rendelkezések hiányában, vezetés nélkül marad. Az ilyen szituációra vonatkozó konkrét szabályok híján, a megválasztott polgármester, illetve a testület sem mondhat le, és időközi választást sem lehet kiírni – hívja fel a figyelmet Magyar György.
Ezúttal a III. kerületi polgármester ügyével foglalkozik a Maqyar Ügyvéd Blog. Letartóztatták ugyanis – egyelőre harminc napra – Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét a kerületet érintő vélelmezett korrupciós ügyek miatt. A döntés nem jogerős, mert az ellen az ügyészség, és Kiss védője is fellebbezett. A Fővárosi Törvényszék ugyanis a Fővárosi Nyomozó Főügyészségnek a kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó beadványának két indoka közül csak az egyiket találta megalapozottnak, mégpedig a büntetőeljárás sikerének veszélyeztetését.
A Kiss-sel közölt megalapozott gyanú szerint ő a 2019 októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további – az önkormányzatnál dolgozó – hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. Kiss Lászlót így vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a főügyészség.
Ez elég szép bűnlajstrom ahhoz, hogy a letartóztatás elrendelése ne okozzon meglepetést – állapítja meg Magyar György, aki azonban nem ezt, hanem – a büntetőeljárás tárgyától függetlenül – a polgármesterrel szemben alkalmazott kényszerintézkedés következményeit veszi górcső alá. Kiss László szeptember végéig hivatalban marad, s bár az egyik helyettese is rács mögött van, az a III. kerületi önkormányzat napi működését nem érinti. Mellesleg a két vezető javadalmazását sem, mert szeptember végéig kapják az illetményüket. Azt viszont senki nem tudja, hogy mi lesz utána, azt feltételezve, hogy Kiss letartóztatását esetleg szeptember közepén meghosszabbítják.
Bús Balázs, a kerület korábbi fideszes vezetője szerint az egyetlen járható út az, hogy Kiss Lászlónak és a már korábban letartóztatott alpolgármesterének, Czeglédy Gergőnek már most le kell mondania, és új választásokat kell kiírni Óbudán. Magyar szerint azonban ezzel az a baj, hogy a polgármester lemondhat ugyan, de ebből a következő ciklusra nézve semmi nem következik. A polgármester – és a helyi képviselők – jelenlegi tisztsége ugyanis a júniusi választás eredményeképpen mindenképpen megszűnik októberben.
A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Ezt a polgármester hívja össze és vezeti – ez olvasható az önkormányzati törvényben. A helyhatósági és az európai parlamenti választást az idén előszőr azonos napon, június 9-én tartották meg, a még regnáló polgármesterek és képviselők mandátumát azonban alkotmányos keretek között nem lehetett lerövidíteni, ezért ők szeptember végéig hivatalban maradnak.
Utána azonban új időszámítás kezdődik. Az átmeneti szabályok alapján nem a választási eredmények kihirdetése, hanem október 1-je a fordulópont: azt követően 15 napon belül kell az új polgármesternek – aki persze lehet a korábbi is, de ez jogi szempontból indifferens – a képviselő-testület alakuló ülését összehívnia. Ekkor kell esküt tennie a településvezetőnek és valamennyi helyi képviselőnek, mert ennek híján nem tölthetnek be semmilyen tisztséget.
Ezen – vagy legkésőbb a következő ülésen – megalkotják vagy felülvizsgálják a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletet, a polgármester előterjesztése alapján megválasztják a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, s döntenek az illetményükről, tiszteletdíjukról. Ám ha nincs érvényes alakuló ülés, nincs képviselő-testület, nincs polgármester és alpolgármester sem.
Itt a joghézag – hívja fel a figyelmet Magyar György. Amire akkor sincs megoldás, ha az új településvezető a megválasztását követő napokban elhunyna, tartósan fekvőbeteggé válna, esetleg letartóztatásba kerülne. Akkor a hatályos jogszabályok szerint nincs, aki helyette összehívja a képviselő-testület alakuló ülését, és ennek hiányában az önkormányzat sem alakulhat meg jogérvényesen. Tehát nem dönthetnek a testület feloszlatásáról, s nem fogadhatják el a polgármester lemondását sem. Hiszen hivatalosan egyik entitás sem létezik.
Hogy mi lehet a megoldás? Magyar szerint a Fidesz. A rendeleti kormányzás ugyanis lehetővé teszi a joghézag betömését. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes álmodik egy nagyot, és a mostani hosszú hétvégén kitalál valamit – jegyzi meg, némileg tán ironikusan az ügyvéd. Ezzel kapcsolatban felmerülhet, hogy ebben az esetben ügyvezető polgármesterként és testületként hosszabbítanák meg a mandátumokat, de az adott ügyben ez kizárható, mert a polgármester személye ugyanaz, bár a testület összetétele némileg változhatott.
„A bölcs jogalkotó kidolgozhatna egy esetleges választás megismétlését szolgáló szabályrendszert is. Nem akarunk ötleteket adni, a fideszes agytröszt képzelete határtalan...” – zárja blogposztját Magyar György.
