Nagyon súlyos üzenetet kapott Orbán az Európai Uniótól

Ahogy a Hírklikk is megírta, Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy határozott, hogy az Európai Bizottság csak vezető köztisztviselői szinten képviselteti magát az uniós tanács informális ülésein Budapesten, a magyar soros elnökség alatt. Az EU hagyományait azonban nem csak ezzel szakítják meg: Orbán Viktor – állítólagos időpontegyeztetési sikertelenség miatt – nem mondhat beszédet az Európai Parlament eheti alakuló ülésén. Ezen túlmenően – ahogy azt a Politico megszellőztette – sanszos, hogy a magyar soros elnökség által augusztusra tervezett külügyi csúcstalálkozó helyett a többi tagország külügyminisztere számára egy saját találkozót szerveznek Brüsszelben, ezzel kihagyva a budapesti értekezletet. A sort lehet tovább is folytatni: az Európai Parlament 63 képviselője azt kezdeményezte, hogy Orbán moszkvai útja miatt függesszék fel Magyarország szavazati jogát – derült ki a Politico szerint a képviselők által Ursula von der Leyennek írt levélből. 

Orbánék egyelőre csak szavakban reagáltak. Bóka János uniós miniszter például egy Facebook-posztjában arról értekezett, hogy az Európai Bizottság nem válogathat, melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni; s feltette a költői kérdést, vajon „ezentúl minden bizottsági döntés politikai alapon születik?” Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy interjújában pedig – szúrta ki a Telex – úgy fogalmazott: „Húha! Szögezzük le: Magyarországot nem lehet elhallgattatni. Sőt, Magyarország hangját mindenütt hallják a világon... A miniszterelnök focis hasonlattal élve azt szokta mondani: nem ott kell lenni, ahol a labda van, hanem ott, ahol lesz! Ebben a helyzetben ez nagyon igaz.” Mindenesetre Orbán Viktor éppen ezt a turbulens időszakot választotta ki arra, hogy – rövidnadrágban és szalmakalapban néhány napra, angliai útja előtt – elvonuljon az Adriára nyaralni, no meg – vélhetően – készülni a tusványosi beszédére, amit előre már úgy harangozott be Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottság fideszes elnöke, hogy a miniszterelnök a beszéde „a békemisszió fontos állomása lesz”.

Mindenesetre igen demonstratívak, de egyben komoly tartalomúak az uniós reakciók Orbán korábbi és különösen a mostani ámokfutására. Felmerül a kérdés, milyenek ezek a válaszlépések? Előfordult-e korábban, hogy büntetéssel sújtottak más tagállamokat? Balázs Pétert kérdeztük, aki szerint ilyenre eddig nem volt példa. Példátlan a többi között az is, hogy a Bizottság politikai okokból lemondta a soros elnökséget adó országba szervezett rutinlátogatást, amelyen hagyományosan személyes ismerkedés, s technikai egyeztetés folyik, áttekintik a napirendet, a prioritásokat. Ezeknek az egy-másfél napos szakmai összehangolásoknak a keretében – számolt be biztosként szerzett saját tapasztalatairól – a közös megnyitó után mindenki elvonul a saját szakmai partnerével, megbeszélni, mit tervez a Bizottság, s mi a program a Tanácsban. „Súlyos politikai üzenet, hogy a Bizottság nem áll szóba a soros elnökkel” – húzta alá, megjegyezve, hogy addig, amíg nem alakul meg az új Bizottság – ami akár novemberig is elhúzódhat –, a mostani testület látja el a feladatokat.

Az is fontos lenne, hogy a Tanács elnökségét betöltő ország kormányfője mondja el a programbeszédét az Európai Parlamentben. Igaz, ez inkább csak egy szokásos ceremoniális lépés, amelynek önmagában nincs túl nagy jelentősége, de még ezt sem akarták megkockáztatni, tartva attól, miket beszélne ott Orbán – fejtegette. Nem lehet ugyanis tudni, melyik arcát mutatná ott: netán a békülékenyebb Európa-párti arcát (amit a szakminisztere, Bóka János szokott képviselni), vagy a provokatív hangvételűt. 

Balázs Péter úgy ítéli meg, hogy a külügyi tanács budapesti ülésének az ignorálása, s helyette egy külön külügyi csúcs szervezése már a büntetés egy második fokozata. Az elsőt az jelentette, amit egyes tagállamok kezdtek el, mégpedig, hogy nem a minisztereikkel képviseltetik magukat a magyarországi informális tanácsüléseken. S bár ezeken nagy kérdéseket nemigen szoktak eldönteni, de mégis alkalmat adnak egyfajta csapatépítésre, és arra, hogy ismerkedjenek a soros elnökséget adó országgal. Már a legelső – versenyképességi – tanácsülésről is távol maradt hét tagállam minisztere, majd utóbb hat ország – a balti államok, Svédország, Finnország és Lengyelország – már azt is deklarálta, hogy ezen túl sem vesz részt miniszteri szinten ezeken a tanácskozásokon, ezzel is jelezve: nem értenek egyet a magyar elnökség stílusával – emlékeztetett. „Politikailag pedig egy nagyon kemény üzenet a miniszteri szint csökkentése technikai szintre. Ez egy, a diplomáciában megszokott rosszallást kifejező jelzés” – fordította magyarra a volt külügyminiszter a dolgot. Ennél is súlyosabb a konkurens külügyi tanácsülés összehívása – hiszen ez már arra ad jelzést a minisztereknek, hogy ne is menjenek oda, ahol a miniszterelnöknek volt mersze mosolyogva leülni a katonai ellenféllel, Putyinnal. Mindez azt jelzi az uniós partnereknek, hogy „Orbán már az orosz kormány szóvivőjének a hangja, a békemisszió elég egyértelműen orosz megrendelésre készült” – fogalmazott Balázs Péter.

Vajon mi jöhet még? Mire lehet még számítani retorzióként? – kérdeztük. Hova fajulhat mindez? Habár ez a félév – az EP-választások, az új Bizottság, a szervezeti átalakulás miatt – eleve sem ad alkalmat egy túlzottan tartalmas elnökségre, de a törekvés az, hogy még jobban kiüresítsék – magyarázta. Értve ez alatt, hogy nem csak a résztvevők szintjét, körét korlátozzák, hanem akár a tematikába is belenyúlhatnak az uniós illetékesek, megakadályozva, hogy bármilyen komoly témához hozzájuthasson a soros elnökség. 

Orbántól megszokott, hogy az ilyenfajta ellenreakcióktól még agresszívabbá válik – mutatott rá, hozzátéve: ezt azonban nem akarják az Európai Unióban, amit jelez a 63 EP-képviselő levele, amelyben azt is követelik, hogy vigyék végig a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen, amivel automatikusan meg lehet vonni a szavazati jogot Magyarországtól, s akkor automatikusan alkalmatlanná válna a soros elnökségre is. 

A közelmúltban Balázs Péter úgy fogalmazott a Hírklikknek, hogy „az EU pedig most kóstol csak bele igazán abba, hogy kit is kaptak elnöknek, ezek ugyanis Orbánnak még csak az első lépései”. Megkérdeztük most, hogy ennek a kijelentésnek is a fényében, szerinte mit húzhat Orbán erre az uniós lépésözönre? 

„Meghosszabbítja Bicskéig” – válaszolta, emlékeztetve Szijjártó Péter külügyminiszter szavaira, aki megmondta: a magyar elnökség első hete megmutatta, mi lesz a következő hat hónap prioritása, ami nem más, mint a békemisszió. Orbán Balázs erre is rátett egy lapáttal, mondván: „ma az egyetlenek vagyunk, aki mindegyik féllel képes tárgyalni”. Balázs Péter szerint azonban ez nagyon messze áll a valóságtól, már csak azért is, mert Orbán éppen most szigetelte el magát a saját szövetségi rendszerén belül. 

S hogy mi a véleménye a Fidesz új pártcsaládjának, s persze a párt sok – ha nem is az összes – politikusának a húzásáról, amikor az EP nyitó ülésén nem álltak fel (vagy felállva, de keresztbe tett kézzel álltak) az Európai himnusz elődadása közben? „Ez nagyon súlyos modortalanság, amit csak a legszélsőségesebb képviselők engednek meg maguknak, hiszen ez egyenlő Európa szellemének az elutasításával” – véleményezte Balázs Péter.