Ha Trump békét akar Ukrajnában, akkor két előd példája közül választhat
Trump vajon azon az úton akar-e menni, amelyen Chamberlain Münchenben igyekezett megbékíteni Hitlert – tudjuk, milyen eredménnyel –, vagy inkább Eisenhower a követendő minta, mert ő máig tartó fegyverszünetet hozott tető alá a Koreai-félszigeten – fejtette ki kommentárjában Paul Wolfowitz, a Hoover Intézet vezető munkatársa, korábbi védelmi miniszterhelyettes.
Úgy véli, hogy az egykori tábornok 1953-ban igen hatékony diplomáciával vetett véget a vérontásnak és jól alkalmazta a katonai fenyegetést. Persze jól jött neki, hogy Sztálin halála után megváltozott a szovjet hozzáállás. Ezzel szemben a brit politikus nem tudta megelőzni a háborút, hiába bízott a Führerben. Így a világ sokkal nagyobb árat fizetett, mint amennyibe az került volna, ha megvédi Csehszlovákiát – írja Paul Wolfowitz a The Wall Street Journalban.
Ukrajna persze más, de Trumpnak igaza van abban, hogy elég volt az öldöklésből. Zelenszkij is joggal ragaszkodik azonban ahhoz, hogy ne formális egyezmény szülessen egy zsarnokkal, aki sorra szegte meg a szerződéseket.
Nem lesz könnyű meggyőznie a saját lakosságát, hogy az fogadja el a fegyvernyugvást, miközben Moszkva megszállva tartja az ország jelentős részét. Ehhez az elnöknek határozott biztosítékokat kell kapnia, hogy folytatódnak az amerikai fegyverszállítások. Az újjáépítéshez pedig hatalmas pénzügyi segítség szükséges.
Az ukránoknak olyan győzelemben kell gondolkodniuk, amely nem az elvesztett területek visszaszerzését irányozza elő, hanem azt, hogy szabad, szuverén, független és jólétben élő nemzetként újjáépül és megerősödik az ország nagyobbik, nyugati része, ahogy az Dél-Korea esetében is történt.
(A The Wall Street Journal cikke csak előfizetőknek olvasható.)
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. március 1.-i adása itt nézhető meg:
