Kereskedelem, te drága!

Talán nem meglepő módon, az ez évi keresetek alakulásával, dinamikájával kezdem (ez esetben csak áprilisig vannak nyilvános adatok):

– 2025. január/2024. január: a bruttó átlagkereset 10,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
– 2025. február/ 2024. február: a bruttó átlagkereset 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
– 2025 március/2024. március: a bruttó átlagkereset 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,
– 2025. április/2025. április: a bruttó átlagkereset 9,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Bizonyára sokak által vitatható az állításom, de mégis leírom: 1 százalék alatti (az MNB elnöke szerint 0,8 százalékos) éves gazdasági növekedés mellett – a nemzetgazdasági szintű – 8-9 százalékos átlagkereset-növekedés mindenképpen figyelemre méltó, de egyben elgondolkodtató is. (A nyugdíjak mindössze 3,2 százalékkal nőttek.) Felmerül tehát a kérdés: vajon hosszú távon egészséges-e és fenntartható-e, hogy a keresetek hét, nyolc, kilenc százalékkal gyorsabban növekednek, mint az éves GDP-gyarapodás és az, hogy a nyugdíjak  csak a bérnövekedési ütem alig több mint egyharmadával emelkednek?!

De ez csak a hosszú bevezető volt. Nézzük meg az idei kiskereskedelemi számokat.

– 2025. január/2024.január: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,7 százalékkal, az előző havit 2,2 százalékkal haladta meg,
–  2025. február/2024. február: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,3 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött (!),
–  2025. március/2024. március: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,4 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött(!),
–  2025. április/ 2024. április: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg,
–  2025. május/2024. május: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 2,1 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal mérséklődött(!).
–  2025. január–májusban az előző év azonos időszakához képest (2024.január-május), naptárhatástól megtisztítva: a kiskereskedelem forgalmának volumene 3,1 százalékkal emelkedett.

Néhány megjegyzés.

–  A viszonylag gyors bérdinamikától a bolti kiskereskedelem forgalom volumenindexe jelentősen elmarad. Nagy Márton – az örök optimista, sikertelen jós – május közepén úgy látta, hogy a megtakarított és az extra pénzek egy része egész bizonyosan fogyasztásba fordul majd – nem tízmilliárdos, de százmilliárdos mértékben. A kiskereskedelmi forgalomban a miniszter szerint már most is érződik a növekedés – de a tavalyi, márciusról áprilisra átkerült húsvét hatása miatt ez még nem látszik. Szavai szerint áprilisban mind a kiskereskedelem, mind a turizmus komoly növekedést fog felmutatni. Tehát a fogyasztásban jól állunk, de ezt Nagy Márton szerint meg kell védeni.

–  Bizonyára elkerülte a miniszter úr figyelmét, hogy februárban, márciusban és májusban – az előző hónaphoz képest – csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, azaz erős a hullámzás.  Az öt havi együttes teljesítmény (2025. január-május) sem nevezhető bivalyerősnek, hiszen mindössze 3,1 százalékos. Ez a mérték nem képes kompenzálni az iparban, az építőiparban, a beruházások területén tapasztalható pangást, a belföldi fogyasztás egyedül biztosan nem tudja kirántani a magyar gazdaságot a kátyúból.

–  A 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy szívesen „megostromolná” a boltokat, de a kormány húzza-halasztja a nyugdíjkorrekciót, és még a könyöradományként elkönyvelt élelmiszer utalvány (30.000,--Ft/év) is csak ősszel érkezik a postaládánkba. Az egymillió kisnyugdíjas nem utazna sem belföldre, sem külföldre, nem vásárolna állampapírt és nem fektetné ingatlanba a többletpénzt. Ellenkezőleg! „Berontana” a legközelebbi bevásárló centrumba, és azonnal élelmiszerre, vegyi árura – és ha indokolt – tartós fogyasztási cikkre költené a pénzét (bútor és ruházat szóba sem jöhet).

Nagy Márton botcsinálta jövendőmondónak innen üzenem, hogy a magyar gazdaság harmadik éve senyved. Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság haldoklik, a bolti kiskereskedelem – különösen a bérdinamika viszonylatában – szerényen teljesít. A dolgozó és a nyugdíjas lakosság fizetőképessége alig-alig javul, sajnos sokaknak kifejezetten gyengül. Lehet továbbra is bohóckodni a piacidegen árrés-stop erőszakos alkalmazásával, de mint látjuk/tapasztaljuk ez nem segít az árak letörésében, a kiskereskedelmi forgalom élénkítésében.