Tovább romolhatnak a magyar-lengyel kapcsolatok
Az Alapjogokért Központ létrehozott egy új intézetet, Magyar-Lengyel Szabadság Intézet néven és ennek igazgatója lett a Magyarorszégon menedékjogot kapott volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Ezt is elmondta a Hírklikknek Gordon István újságíró, aki jól ismeri a lengyel politikai viszonyokat. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy a hosszabb ideje Budapesten élő Marcin Romanowski – akit hazájában korrupcióval vádoltak meg, és európai elfogatóparancs is érvényben volt ellene – egy újabb cikkében hevesen bírálta a jelenlegi varsói polgári kormányt. Emiatt újabb feszültség is várható a napjainkban amúgy sem jó kétoldalú államközi kapcsolatokban. Gordon István arról is beszélt, hogy egyes feltételezések szerint a volt miniszterhelyettes Budapesten a most ellenzéki Jog és Igazságosság párt (PiS) megbízásából egy emigráns kormány szervezésén dolgozik.
Szokatlan az uniós országok között menedékjogot adni nemzetközileg körözött személyeknek. Valóban súlyos bűnnel vádolják Romanowskit hazájában?
Annyit kell tudni Marcin Romanowskiról, hogy azokban az években, amikor a lengyel igazságügyi tárcánál miniszterhelyettesi posztot töltött be, őt bízták meg az úgynevezett igazságügyi alap kezelésével. Ennek a számláján lévő milliárdokból támogatták volna hivatalosan a bűnesetek áldozatait. Ha ez a pénz oda került volna, ahová szánták. Csakhogy az alapítványnak ez a pénze a legutóbbi választásokon a Jog és Igazságosság Pártjának számlájára került, ebből finanszírozták a kampányukat. Mondanom sem kell, nem fillérekről van szó. Romanowski nagyon vallásos, egy állítólagos lakópark építésének címén az egyháznak is jutatott pénzt az alapítványból, de jelentős összegeket kapott a kormánynak kedves média is. Csak egy példát említek. A Magyarországon is ismert a Ringier-Axel Springer Kiadó lengyel cége ebből mintegy kétmillió zlotyt kapott. Az ilyen és hasonló pénzkezelési „szabálytalanságok” miatt a kormányváltás után létrejött egyik parlamenti vizsgálóbizottság szerette volna tanúként meghallgatni. Háromszor is beidézték, de egyszer sem jelent meg.
Azt állítja, azért nem ment el, mert Lengyelországban megszűnt a pártatlan igazságszolgáltatás, és valamiféle bosszútól kell tartania…
Szó sincs erről. Ezek a vizsgálóbizottságok nem vádlottként, hanem tanúként hívják be azokat a volt politikusokat, akikkel szemben felmerül bizonyos korábbi visszaélések gyanúja. Ha erre nincs mód, mert az illető nem jelenik meg, egy fórummal feljebb, az ügyészség lép be, ők már valóban idézést küldenek ki, de ott is csak kérdéseket tesznek fel. Felvilágosítást kérnek. Romanowski oda sem ment el, akkor „menekült” Magyarországra.
Általános gyakorlat, hogy akiket a vizsgálók bekéretnek, meg sem jelennek?
Minden bizottság meghallgatott már több embert. Az ott történtekről nincsenek információim, de a lengyel sajtó úgy tudja, a beidézett politikusok – köztük Jaroslaw Kaczyński, a PiS elnöke, aki korábban miniszterelnök is volt – megjelentek és „hülyét csináltak” a vizsgálóbizottságból. Nem válaszoltak a kérdésekre, mert nem lehetett őket kötelezni, de ha mégis megszólaltak, nevetséges válaszokat adtak, vagy nem emlékeztek evidens dolgokra, mondván, nem tudtak azokról. Mivel a vizsgálóbizottságok nem kizárólag kormánypárti tagokból álltak, részt vettek bennük a mai ellenzék képviselői is, ezért tulajdonképpen nem történt semmi. Hivatalos jelentést azóta sem adtak ki egyetlen személy ügyében sem. Egyetlen következményről tudok: a legutóbbi kormányátalakításnál, egy hónapja, új igazságügyi minisztert neveztek ki, aki a hírek szerint komolyan nekiveselkedett, és elrendelte, hogy a bizottságok újra vegyék elő a korábban „meghallgatott” embereket.
Romanowski szerint a jelenlegi kormány nem Lengyelország, hanem EU és Németország érdekeit szolgálja? Elhiszik ezt a lengyelek?
Nem nagyon törődnek ezzel. Megszokták, hogy ez lett a jelenlegi ellenzék szavajárása. Ilyesmivel nem lehet Tuskot besározni, ő már a '80-as években egyik alapítója volt a Szolidaritás mozgalomnak Gdańskban. Már akkor letette a maga voksát a lengyel függetlenség mellett, amikor még javában a szocializmus „virágzott” arrafelé. Olyan ember, akinek – minden gondja-baja ellenére – renoméja van a lengyelek szemében. Mit gondol a hazája szuverenitásáról? Annak idején még Kaczyński létrehozta a Szuverenitásvédelmi Intézetet, kizárólag azért, hogy bebizonyítsák Tuskról, hogy német és unió bérenc. Amikor ismét átvette a kormányzást, nem szüntette meg a bizottságot, csak éppen most az ellenzék ellen fordította.
Miért Budapesten tűnt fel Romanowski?
Ez elég érdekes dolog. Már tavaly szeptemberben itt járt Magyarországon, akkor „tudományos tanulmányút” címén. Szerintem akkor próbálta elintézni azt, hogy Magyarország befogadja. Voltak, akik azt hiszik, hozott magával némi pénzt is az alapítvány kasszájából, de ezt nem tartom valószínűnek. Nem olyan ember hírében áll, aki saját zsebre dolgozott volna. A sikkasztást – mert ezzel vádolják – azért követhette el, mert ezt a feladatot kapta a párttól. Azóta már foglalkozik a lengyel ügyészség mindazzal a 18 vádponttal, amit a számlájára írnak, talán ezért állítja ország-világ előtt, hogy politikai boszorkányüldözés alanya, nincs pártatlan igazságszolgáltatás a hazájában. Budapesten még támogatóra is talált ebben. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője nyilatkozott az ügyben, és azt mondta: ahol a globalisták hatalomra kerülnek, ott megszűnik a szabadság, leépítik a jogállamot és a demokráciát. A jogállam leépítése annyiban igaz, hogy ezt Varsóban korábban megtették, emlékszünk, ezért vettek el napi 1 millió euró uniós támogatást a lengyel kormánytól, amit a PiS leváltása után azonnal felszabadítottak Brüsszelben. Azt még nem mondtam el: az Alapjogokért Központ egy új intézetet hozott létre, Magyar-Lengyel Szabadság Intézet néven. Romanowskit nevezték ki igazgatójának. Ezzel most lett állása, gondolom fizetése is, de nem tudni, hogy akár csak egyetlen munkatársa van-e az intézetnek, végzett-e bármilyen érdemi munkát, az előbb említett kijelentéseket leszámítva. Kering egy feltételezés, vannak, akik azt suttogják, hogy a volt igazságügyi miniszterhelyettes Budapesten a PiS megbízásából egy emigráns kormány szervezésén dolgozik. Ezt senki nem tartaná Varsóban lehetetlen ötletnek, hiszen a lengyel történelemben nem ez volna erre az egyetlen példa.
