Nagyon veszélyes lett volna, ha Putyin-párti kormány alakul a frontország Romániában
Fellélegezhetnek a szövetségesek – reagált Szent-Iványi István a romániai országgyűlési választások eredményére. A külpolitikai szakértő emlékeztetett arra, hogy a múlt heti elnökválasztás első fordulója után némi pánik alakult ki amiatt, hogy tarolni fog a szélsőjobb. Ez nem következett be, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyert, ugyanakkor a szélsőjobb három pártja – összességében egyharmados eredménnyel – bejutott a parlamentbe. „Különösen veszélyes lett volna a szélsőjobb győzelme egy Ukrajnával határos frontországban” – fogalmazott a volt nagykövet, aki szerint megnyugtató üzenet lenne az is, ha az elnökválasztás második fordulójában sem a szélsőjobb győzne, merthogy „bizonyítaná: még nem tört át egész Európában a putyinizmus és orbánizmus”. Hozzátette, Magyarország számára jó, hogy az RMDSZ jól szerepelt a választáson.
A szokásosnál is nagyobb várakozás és izgalom, mondhatni idegesség előzte meg Romániában, de szerte Európában is a hétvégi romániai parlamenti választásokat. Ezúttal ugyanis plusz különös tétje volt a választásnak, miután az elnökválasztás múlt hét végén tartott első fordulóját – nagy meglepetésre – a korábban esélytelennek tartott putyinista, a szélsőjobbos a igéit a Tik-Tok-on hirdető, Románia Trumpjaként is emlegetett Calin Georgescu nyert (erről a többi között itt írtunk). Az elnökválasztás két fordulója közé beékelve tartott most vasárnapi választás eredménye azonban nem igazolta be a pánikot, azon a kormányzó szociáldemokraták (PSD) nyertek. Hétpárti parlament alakul az alábbi választási eredmény után:
Szociáldemokrata Párt (PSD): 22,92 százalék;
Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR): 18,06 százalék (szélsőjobb);
Nemzeti Liberális Párt (PNL): 14,50 százalék;
Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 11,91 százalék,
S.O.S. Románia: 7,51 százalék (szélsőjobb);
Fiatal Emberek Pártja (POT): 6,18 százalék (szélsőjobb)
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): 6,55 százalék.
Vajon mit jelent Magyarországnak és Európának a román parlamenti választás eredménye? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.
Most fellélegezhetnek a szövetségesek – szögezte le a külpolitikai szakértő. Mint magyarázta: az elnökválasztás első fordulója után némi pánik alakult ki, sokan tartottak attól, hogy a szélsőjobb tarol az elnökválasztás két fordulója közé ékelődő parlamenti választáson. Egy Putyin-párti kormány pont egy frontország – azaz Ukrajnával határos ország – esetében különösen veszélyes lett volna – hívta fel a figyelmet. Az persze még nem tudható, hogy ki lesz az elnök, de az azért biztató, hogy az elnöki hatáskör Romániában viszonylag korlátozottabb, bár ott több jogosítványt biztosít, mint Magyarországon – jegyezte meg.
Ezzel együtt határozottan és egyértelműen előretört a szélsőjobb Romániában – fejtegette. A választáson a második helyen az a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végzett, amelynek az abból végül kivált Calin Georgescu is már túlságosan sok volt (jellemző, hogy az egyik elhíresült szlogenje az, hogy „ki a magyarokkal Romániából!”). Az AUR azonban most a 10 százalékponttal szerzett többet, mint legutóbb. Ezen túl bejutott a parlamentbe a másik két szélsőjobbos párt, az S.O.S. Románia, illetve a Fiatal Emberek Pártja (POT).
Az ugyan eléggé aggasztó, hogy a szélsőséges pártokra a választók mintegy harmada szavazott, de a jelek szerint Románia marad a hagyományos atlantista, demokratikus vonalon, és nem születik egy újabb Putyin-barát, populista lator állam Európában – vélte Szent-Iványi. Ám a koalíciókötés nem lesz könnyű – tette hozzá. Nincs ugyanis többsége a Szociáldemokrata Pártnak és a harmadik helyre befutott jelenlegi kisebbik kormánypártnak, a PNL Nemzeti Liberális Pártnak, amelynek politikusai közül volt, aki már azt pedzegette, hogy nem szabadna bemenni a koalícióba. A negyedik helyet a liberális konzervatív Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szerezte meg, s ott van még lehetséges koalíciós partnerként az RMDSZ, amelyre a szavazók több mint 6,5 százaléka voksolt.
Ez kiváló eredmény, már csak azért is, mert a legutóbb párezer szavazaton múlt, hogy az RMDSZ egyáltalán bejutott a parlamentbe, holott most sokkal magasabb volt a részvétel – mutatott rá Szent-Iványi, aki ezt az eredményt egyértelműen jó hírnek tartja Magyarország számára, hiszen jó, hogy a magyarságnak van képviselete, sőt, erős képviselete. A jó eredményt egyébként azzal magyarázza, hogy az elnökválasztás első fordulója ébresztő volt a magyarok számára, akik minden eddiginél nagyobb számban mentek el szavazni. Ezzel az RMDSZ-nek van esélye részt kapni a kormánykoalícióban, de a külpolitikai szakértő szerint kérdés, hogy mit tud a tárgyalásokon elérni, és hogy érdemes-e bemennie a kormányba.
Az kevésbé jó hír, sőt, komoly figyelmeztető jel, hogy a szélsőjobb ennyire népszerű Romániában is – szögezte le. Ráadásul ez vitathatatlanul egy európai trend – emlékeztetett, példaként hozva fel az osztrák és a holland választási eredményeket. Szerinte is lehetséges, hogy ez az inga szokásos kilengésének tudható be, ugyanakkor arra azért felhívta a figyelmet, hogy nem mindenütt leng ebbe az irányba az inga: tavaly ősszel például Lengyelországban ellentétesen mozgott, vagy korábban a cseheknél is.
Mindenesetre jó lenne, ha az elnökválasztás második fordulójában Georgescu veszítene a liberális jelölttel szemben – mondta. „Megnyugtató üzenet lenne már csak azért is, hogy bizonyítaná: még nem tört át egész Európában a putyinizmus és orbánizmus” – szögezte le.
