NATO-konferencia: teljes csőd Orbán külpolitikája

A konferencián, amelyet az MSZP háttérintézménye, a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) szervezett a svéd NATO-csatlakozásról, az összes felszólaló kritizálta Orbán Viktor külpolitikáját. Hozzászólásában mindkét egykori külügyminiszter, Jeszenszky Géza és Balázs Péter is Magyarország európai uniós és NATO-tagsága mellett tették le a voksukat. Harangozó Tamás, az MSZP szakpolitikusa egyenesen úgy fogalmazott, hogy újra ki kell mondani olyan alapvető mondatokat, hogy az MSZP számára hazánk EU-s és NATO-tagsága az elsődleges és egyetlen stratégiai út, amiben ennek az országnak a békéjét és biztonságát látják. Hozzátette, hogy 5-10 évvel ezelőtt mindezt felesleges lett volna kimondani, de most nagyon is fontosnak érzi.

A felszólalók Tüttő Kata, az MSZP EP-listavezetőjének kérdéseire elsősorban arról beszéltek, milyen érdeke lehet Magyarországnak az EU folyamatos heccelése, illetve az időhúzás a svéd NATO-csatlakozás esetében. Balázs Péter például elmondta, az európai sajtóban már azt írják, fel kellene vetni a miniszterelnök pszichológiai indítékait, mert „ez már túl van a racionalitáson”. Szerinte a Kárpát-medence védhetetlen a NATO-beli szövetégeseink nélkül, az Ukrajnának adott uniós támogatás kapcsán pedig úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök feltételeiből végül egy sem teljesült az EU-s csúcson, ez a külpolitika teljes kudarc volt Orbán számára. „Látszott, hogy nagyon megalázták. Decemberben még az arca mentésével mehetett ki kávézni, most már nem, most be kellett mennie a terembe, és meg kellett szavazni” – mondta a februári EU-s csúcsról Balázs Péter. A volt EU-s biztos szerint Orbán három közönségnek játszik: a hazai hívei, a szövetségen kívüli barátai (Ankara, Peking, Moszkva), illetve nyugati országokban lévő szélsőjobb. 

Balázs Péter hangsúlyozta: amikor aktív diplomata volt, Afganisztánnal foglalkoztak, most pedig a szomszéd országban folyik véres háború, ahol Kárpátaljáról is halnak meg magyarok. A volt EU-s biztos szerint ebben a helyzetben Orbán felelőtlenül viselkedik és folyamatosan sérti meg a szomszédos országokat, illetve a szövetségeseinket. Ráadásul azzal, hogy ide-oda hajlong, valakinek mindig a hátsóját mutatja, ezzel csapdába kormányozza magát. Példaként említette, hogy egyszerre udvarol a magyar miniszterelnök Netanjahunak és Erdogannak, akik homlokegyenest az ellenkezőjét mondják a palesztinokkal kapcsolatban. 

Jeszenszky Géza a tanácskozáson elmondta: kötelességének tekinti diplomataként, hogy szóba álljon mindenkivel, ezért jött el az MSZP konferenciájára. Szerinte a svéd NATO-csatlakozás hátráltatása a rendszerváltás tagadása, hiszen a rendszerváltozásnak két fő célja volt: a ránk erőltetett keleti orientáció felváltása a nyugati orientációra, illetve az európai uniós és NATO-tagság, ami egyrészt a jólét, másrészt a biztonság garanciája Magyarország számára. Jeszenszky Géza szerint az unióval elég régóta és helytelenül vitázik Magyarország, de eddig a NATO-hoz nem nyúltak; a svéd csatlakozás kapcsán viszont kiderült, hogy Magyarország nem csak, hogy nem jó szövetséges, de megbízhatatlan szövetséges is. „Ha valóban az történne, amivel fenyegetőzik Trump, hogy Oroszország megtámadja az egyik NATO-tagországot, az azt mutatja, minden országnak félnivalója van” – mondta az egykori washingtoni nagykövet. Hozzátette: „Magyarországot nem kell megtámadni, mert Magyarország de facto Oroszország szövetségese.” A volt külügyminiszter szerint Magyarország se nem tölt be hídszerepet kelet és nyugat között, se nem folytat hintapolitikát, Svédország csatlakozásának gátlásával Magyarország az orosz érdekeket szolgálja ki. Jeszenszky Géza szerint akkor lenne értelme ezt a politikát folytatni, ha Orbán valóban úgy gondolná, hogy a nyugatnak bealkonyul, és Ukrajna felbomlik, de kétségét fejezte ki, hogy Orbán valóban be fog-e vonulni Beregszászba fehér lovon. 

Hasonlóan vélekedett Kunhalmi Ágnes is. Az MSZP társelnöke bevezető beszédében úgy fogalmazott: Orbánnak talán külön megállapodása lehet Putyinnal, ami szerint Ukrajna felbomlik és Kárpátalját visszacsatolják Magyarországhoz. A szocialista politikus szerint ez az eset nemzetközi háborút robbanthat ki, és semmiképp sem Magyarország érdeke. 

Harangozó Tamás arról beszélt, hogy a fideszes külpolitika dobozba zárta az országot. Az MSZP szakpolitikusa, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke elmesélte, hogy a NATO-összejöveteleken csak akkor állnak vele szóba magyarként, ha kiderül, hogy az ellenzékből jött, a kormány emberei láttán ugyanis mindenki elfordítja a fejét és elmegy. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint lehet úgy külpolitikát folytatni, hogy a miniszterelnök megküzd a nemzeti érdekért, és több pénzt hoz haza az országnak egy-egy tárgyalás után, de ő nem lát semmi ilyet. Példaként említette, hogy az orosz gázszerződés miatt 321 milliárd forinttal vett drágábban orosz gázt a kormány, mint a piacról beszerezhette volna. „Ha úgy tetszik, 321 milliárd forinttal finanszíroztuk az orosz hadsereget. Ez így néz ki a szövetségesi rendszeren belül. Ezt önök kifizetik a számlájukkal” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő a konferencián. Az MSZP-s politikus szerint a kormány a nemzeti-katonai stratégiája ellenében cselekszik, amikor szembemegy a NATO-val, hiszen abban is le van írva, hogy a NATO kollektív védelme az ország biztonságának garanciája. Szerinte mindig eljön egy pont, ahol döntenie kell az országnak, hogy melyik oldalon áll, és ezt az ukrán háború kitörése óta Magyarország nem tette meg. „Akárhányszor ilyen lélektani pillanat volt és percemberek percdöntéseket hoztak, annak milyen árát fizette meg az ország?” – tette fel a kérdést Harangozó Tamás, aki szerint nemzetközi szinten megint azt suttogják, hogy Magyarország ismét rossz oldalra áll, ahogy mindkét világháborúban. „Szerintem ez az, ami teljesen elfogadhatatlan, politikai oldaltól függetlenül” – hangsúlyozta a szocialista szakpolitikus.