Navracsics Tibor szerint Magyarország nem elpazarolja, hanem befekteti az uniós forrásokat

Navracsics Tibor felidézte, hogy a 2014-2020-as pénzügyi időszakban az élvonalban végzett Magyarország az uniós források felhasználásában, és a jelenlegi időszakban, sokkal nehezebb körülmények között is a mezőny élvonalába tartozik.

A miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország megbecsüli az európai uniós forrásokat.

„Nagyon fájdalmas az, hogy a mai napig még szembesülnünk kell időnként felfüggesztésekkel három operatív program esetében" – fogalmazott.

Az Európai Unió ezekkel a felfüggesztésekkel nemcsak a magyar vállalkozókat fosztja meg újabb uniós forrásoktól és a magyar nemzetgazdaságot újabb befektetési lehetőségektől, hanem magát is megfosztja a saját versenyképességének erősítésétől – fejtette ki Navracsics Tibor.

Az Európai Unió versenyképessége annyit ér, amennyit a leggyengébben teljesítő tagállamé; ha bármelyik tagállamban tudják erősíteni a versenyképességet, azzal az Európai Unió versenyképessége is nő – mutatott rá.

A miniszter jelezte: tágabb értelemben nézve a versenyképességet, a társadalom és a gazdaság szinte minden szektorában bőven van tennivaló.

Az európai uniós tagállamok már évtizedek óta általában lemaradnak azokban a beruházásokban, amelyek a humán tényező minőségét javítanák. Az oktatási rendszerek Európában válságban vannak, az európai uniós diákok rendszeresen lemaradnak a kompetenciafelmérésekben ázsiai és időnként afrikai diákokhoz képest is – ismertette.

Hozzátette: sok dél-amerikai és kelet-ázsiai ország jóval nagyobb arányban fektet az oktatás korszerűsítésébe, mint az európai uniós tagállamok, és hasonló a helyzet a kultúrára költött forrásokkal is.

Navracsics Tibor példaként említette: 2023-ban Veszprém és a Balaton térsége volt Európa kulturális fővárosa, és a sikeres programsorozat megmutatta, hogy a kultúra gazdasági tényezővé válhat, a kultúrába történő befektetés kiemelt szerepet játszik a közösségek ereje és versenyképessége szempontjából.

A miniszter elmondta: a versenyképesség területén a magyar gazdaság számos beruházást, korszerűsítést, innovációt nem tudna végrehajtani európai uniós források nélkül.

A közép-európai országok az Európai Unió versenyképességi mutatóinak motorját jelentik, a régió gazdasági növekedése az EU gazdasági növekedésének egyik meghatározó komponense; ha a közép-európai gazdaságok gyengülnek, akkor az unió egésze gyengül – fejtette ki.

A jelenlegi uniós pénzügyi időszak félidős értékelése kapcsán a miniszter egyebek mellett ismertette: a versenyképességet szolgáló GINOP program keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztése során eddig mintegy 7600 vállalkozás nyert el 315 milliárd forint támogatást, közülük idén március végéig 5000 cég már befejezte a projektet.

Márciusig 155 kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységet folytató kis- és középvállalkozás kapott támogatást.

A foglalkoztatás és szakképzés területén csaknem negyvenezer munkavállaló részesült munkaerőpiaci alkalmazkodást elősegítő támogatásban. Az Ifjúsági Garancia Programban 9000 nem foglalkoztatott fiatal vett részt, közülük 7500 hátrányos helyzetű, és több mint 4000, jó iskolai eredményeket elérő, hátrányos helyzetű fiatal jutott ösztöndíj-támogatáshoz – jelezte.

Magyarország számára alapvetően fontosak az európai uniós források; ha az ország versenyképesebb, azáltal az Európai Unió is versenyképesebbé válik, így könnyebben megállja a helyét a világgazdasági versenyben – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

A Versenyképességi Operatív Programok 18. nemzetközi konferenciájának szervezője a Nemzeti Fejlesztési Központ gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatósága (GINOP Irányító Hatóság). Az április 8-9-i rendezvény kiemelt témája a kohéziós politika jövője, valamint az operatív programok félidős tapasztalatai.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 16-i adása itt nézhető meg: