Ne dőljünk be a netes áfacsökkentésnek ez csak Fidesz-taktika
|
2016. július 23. 10:42
2016. júl. 23. 10:42
Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, amennyiben a kormány az uniós szabályok ellenére 18 százalékra csökkenti az internet áfáját. Ennek vége akár súlyos pénzbüntetés is lehet. Mellár Tamás szerint Orbán Viktorék nyitott kapukat döngetnek a kérdésben, hiszen az EU rövidesen változtatni készül a vonatkozó szabályokon. A közgazdász szerint más, szabályos módon is lehetne támogatni az internetezést.
"A kormány nyitott kapukat dönget az internet áfájának csökkentésével, hiszen ismert, hogy az erre vonatkozó uniós szabályozás 1-2 éven belül változni fog. Vélhetően úgy látják, hogy egyel több, vagy kevesebb EU-s eljárás már nem oszt nem szoroz" - mondta a Népszavának Mellár Tamás, miután a héten az Európai Bizottság (EB) megtámadta Magyarország internetáfa-csökkentési szándékát, ám ennek ellenére a Világgazdaság szerint januártól csak azért is 18 százalékra csökkenhet az internet áfája.
A közgazdász kifejtette, az uniós előírások szerint az internetet terhelő adónak a normál kulcsba kell tartoznia, ami Magyarországon 27 százalékos. Azt is a direktíva határozza meg, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra lehet kedvezményes kulcsot alkalmazni: a lakásépítés és az élelmiszerek ide tartoznak, az internet azonban nem. Mellár szerint a kormány harcosságának politikai üzenete is van, hiszen korábban az internetadó ötletével a kabinet épphogy drágította volna a szolgáltatást: "így akarhatnak fricskát mutatni a netadó elleni tüntetőknek" - vélte a szakember aki szerint a szabálysértő adócsökkentésen kívül más módok is vannak a támogatásra. "Az oktatásra, kutatásra, fejlesztésekre vagy például a startup vállalkozásokra is ki lehetne dolgozni támogatási rendszert. Vagy szimplán csökkenteni az amúgy igen magas áfakulcsot" - vázolta Mellár.
Az uniós képviselőként tevékenykedő ötletgazda, Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos kifejtette, megvédik a magyar kormány döntését, és kemény tárgyalásokon képviselik majd Brüsszelben álláspontjukat. Az internet áfájának csökkentése elvben 14 milliárdos költségvetési kiesést okozott volna, vagyis - ahogyan Deutsch fogalmazta meg - ennyit hagyott volna az emberek zsebében. Ugyanakkor ha változna is az uniós szabályozás, vélhetően Magyarország így is szembe kerülhetne az EU-val, hiszen Orbán Viktor májusban a Műegyetemen azt mondta, a GDP-adatok függvényében 2018 januárjától akár 5 százalékra is csökkenhet az internet áfája.
A Világgazdaság értesülése szerint valószínűleg a pálinkafőzés esetében kidolgozott taktikát veti be a netadó ügyében is a kabinet. A pálinka ügyében is tudható volt, hogy a szabályozás ellenkezik az EU-s szabályokkal, ám a 2010-es választások után meghirdetett intézkedések mégis életbe léptek 2011-ben. Brüsszel abban az évben meg is indította az eljárást Magyarország ellen, és az ilyenkor kötelező többfordulós egyeztetés után 2012-ben szólította fel az Orbán-kormányt a rendelkezés eltörlésére. A kabinet ezt nem tette meg, így az eljárás következő szakaszában 2014-ben kötelezte az Európai Bíróság Magyarországot a szabályok betartására. Ennek következtében 2015-től ismét kell adót fizetni a házi pálinkafőzés után.
A magyar kormány harcos álláspontja mellett szól, hogy az eljárás még nem indult el az ügyben: Egyelőre Pierre Moscovici , az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa fejtette ki egy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett levelében, hogy a digitalizáció fontos, de a szabályok ismertek, az áfa maradjon, legyünk türelmesek, mert ezek megváltoztatására készülnek.
Amennyiben megindul a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, az vélhetően nem fog évekig húzódni, hiszen az EB már kiadott egy előzetes állásfoglalást az ügyben, így rövidebb az informális egyeztetési szakasz - vázolta Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint amennyiben a kormány kitart a szabálysértés mellett, az uniós szervek vélhetően pénzügyi szankciókkal fogják sújtani hazánkat: "ez lehet egyszeri bírság, de akár a szabálysértő állapot fennállása alatt fizetendő összeg is - ezt amennyiben nem fizetnénk, a különféle EU-támogatásokból vonnák le. A büntetés mértékét és módját nem lehet megmondani, hisz arról az eljárási folyamat végén az Európai Bíróság dönt majd". Az ügy elbírálása során jellemző szempont, hogy az adott intézkedés - esetünkben az internet áfájának csökkentése - milyen hatással volt a piacra, s mekkora károkat okozott az iparnak.
A szakember hozzátette, a legtöbb hasonló eljárás nem jut el a bíróságig, mert a bizottság "jobb belátásra tudja bírni a tagállamot". A magyar kormány ugyanakkor kitartónak tűnik, sőt, Orbán Viktor egészen 5 százalékra csökkentené az internet áfakulcsát. Ezzel kapcsolatban Lattmann megjegyezte: az, hogy a kormányfő mit mond a politikai kommunikációs térben teljesen irreleváns, mondatainak csak rövid távon van hatása. "Egész Európában az a tendencia tapasztalható, hogy a választók politikai mérlegelési képessége annyira alacsony, hogy bármilyen sületlenséget be lehet nekik mondani az EU-ról, elhiszik. Többek közt ez vezetett a Brexithez is" - mondta.
A közgazdász kifejtette, az uniós előírások szerint az internetet terhelő adónak a normál kulcsba kell tartoznia, ami Magyarországon 27 százalékos. Azt is a direktíva határozza meg, hogy milyen termékekre és szolgáltatásokra lehet kedvezményes kulcsot alkalmazni: a lakásépítés és az élelmiszerek ide tartoznak, az internet azonban nem. Mellár szerint a kormány harcosságának politikai üzenete is van, hiszen korábban az internetadó ötletével a kabinet épphogy drágította volna a szolgáltatást: "így akarhatnak fricskát mutatni a netadó elleni tüntetőknek" - vélte a szakember aki szerint a szabálysértő adócsökkentésen kívül más módok is vannak a támogatásra. "Az oktatásra, kutatásra, fejlesztésekre vagy például a startup vállalkozásokra is ki lehetne dolgozni támogatási rendszert. Vagy szimplán csökkenteni az amúgy igen magas áfakulcsot" - vázolta Mellár.
Az uniós képviselőként tevékenykedő ötletgazda, Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos kifejtette, megvédik a magyar kormány döntését, és kemény tárgyalásokon képviselik majd Brüsszelben álláspontjukat. Az internet áfájának csökkentése elvben 14 milliárdos költségvetési kiesést okozott volna, vagyis - ahogyan Deutsch fogalmazta meg - ennyit hagyott volna az emberek zsebében. Ugyanakkor ha változna is az uniós szabályozás, vélhetően Magyarország így is szembe kerülhetne az EU-val, hiszen Orbán Viktor májusban a Műegyetemen azt mondta, a GDP-adatok függvényében 2018 januárjától akár 5 százalékra is csökkenhet az internet áfája.
A Világgazdaság értesülése szerint valószínűleg a pálinkafőzés esetében kidolgozott taktikát veti be a netadó ügyében is a kabinet. A pálinka ügyében is tudható volt, hogy a szabályozás ellenkezik az EU-s szabályokkal, ám a 2010-es választások után meghirdetett intézkedések mégis életbe léptek 2011-ben. Brüsszel abban az évben meg is indította az eljárást Magyarország ellen, és az ilyenkor kötelező többfordulós egyeztetés után 2012-ben szólította fel az Orbán-kormányt a rendelkezés eltörlésére. A kabinet ezt nem tette meg, így az eljárás következő szakaszában 2014-ben kötelezte az Európai Bíróság Magyarországot a szabályok betartására. Ennek következtében 2015-től ismét kell adót fizetni a házi pálinkafőzés után.
A magyar kormány harcos álláspontja mellett szól, hogy az eljárás még nem indult el az ügyben: Egyelőre Pierre Moscovici , az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa fejtette ki egy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett levelében, hogy a digitalizáció fontos, de a szabályok ismertek, az áfa maradjon, legyünk türelmesek, mert ezek megváltoztatására készülnek.
Amennyiben megindul a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, az vélhetően nem fog évekig húzódni, hiszen az EB már kiadott egy előzetes állásfoglalást az ügyben, így rövidebb az informális egyeztetési szakasz - vázolta Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint amennyiben a kormány kitart a szabálysértés mellett, az uniós szervek vélhetően pénzügyi szankciókkal fogják sújtani hazánkat: "ez lehet egyszeri bírság, de akár a szabálysértő állapot fennállása alatt fizetendő összeg is - ezt amennyiben nem fizetnénk, a különféle EU-támogatásokból vonnák le. A büntetés mértékét és módját nem lehet megmondani, hisz arról az eljárási folyamat végén az Európai Bíróság dönt majd". Az ügy elbírálása során jellemző szempont, hogy az adott intézkedés - esetünkben az internet áfájának csökkentése - milyen hatással volt a piacra, s mekkora károkat okozott az iparnak.
A szakember hozzátette, a legtöbb hasonló eljárás nem jut el a bíróságig, mert a bizottság "jobb belátásra tudja bírni a tagállamot". A magyar kormány ugyanakkor kitartónak tűnik, sőt, Orbán Viktor egészen 5 százalékra csökkentené az internet áfakulcsát. Ezzel kapcsolatban Lattmann megjegyezte: az, hogy a kormányfő mit mond a politikai kommunikációs térben teljesen irreleváns, mondatainak csak rövid távon van hatása. "Egész Európában az a tendencia tapasztalható, hogy a választók politikai mérlegelési képessége annyira alacsony, hogy bármilyen sületlenséget be lehet nekik mondani az EU-ról, elhiszik. Többek közt ez vezetett a Brexithez is" - mondta.
