Ne várjunk a csodára, még nem jön a vakcina
„Ez minimum az ötödik kísérlet, amelyről beszámoltak eddig” – igyekezett lehűteni a kedélyeket Falus Ferenc annak kapcsán, hogy egy mértékadó brit üzleti lap beszámolt arról, Indiában elkezdődik a koronavírus-ellenes vakcina gyártása. „Attól, hogy kísérleteznek, még nem lehet tömegesen előállítani, megnyugtatóan, biztonságosan tömegesen használni” – hívja fel a figyelmet a korábbi országos tisztifőorvos, hozzátéve, „Nagyon messze van ez az oltóanyag attól, hogy tömegesen használható vakcina legyen belőle; a gyártás elkezdéséről szóló hír a reklám része, nagyrészt olyan hírverés, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok emelése. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy éven belül nincs oltóanyag belőle”.
A Business Insider adta hírül, hogy a világ legnagyobb vakcina-gyártó cége, a Serum Institute of India bejelentette: elkezdi a University of Oxford által kifejlesztett COVID-19 oltóanyag tömeggyártását, ám teszi ezt anélkül, hogy tudná, hat-e majd az oltóanyag. A lap szerint, az Oxford Vaccine Group most kezdte el a (hAdOx1 nCoV-19) koronavírus-vakcina kísérletet az embereken, s arra számítanak, hogy legkorábban szeptemberben fejezik majd csak be. Ám azt nem lehet tudni, hogy lesz-e addigra válasz arra, működőképes-e az oltóanyag. Az indiai társaság döntése – ahogy elnök-vezérigazgatója közölte – saját felelősségen és kockázaton alapul. Egyetlen célja az – állította –, hogy megfelelő kezdő löketet adjanak a gyártásnak. Egyelőre két embert oltottak be a vakcinával a múlt csütörtökön. A kísérletsorozat részeként, a tervek szerint 1100 embert oltanak majd be.
A társaság nem mondható komolytalannak: évente 1,5 milliárd vakcinát állítanak elő, különféle kórok megelőzésére. Azzal számolnak, hogy egymillió adag vakcinát fognak tudni előállítani szeptemberig.
Messze a cél
„Nagyon messze van ez az oltóanyag attól, hogy tömegesen használható vakcina legyen belőle; a gyártás elkezdéséről szóló hír a reklám része, nagyrészt olyan hírverés, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok emelése” – szögezte le megkeresésünkre Falus Ferenc. Egy ilyen kísérlet-sorozat nagyon hosszú időt vesz igénybe és nincs garancia a sikerre – derült ki a szavaiból. Ráadásul – tette hozzá – komoly probléma, hogy olyan oltóanyagot kell gyártani, amelynél egymillió ember beoltása után sincs egyetlen súlyos szövődmény sem.
S hogy miként zajlanak az ilyen vakcina-kísérletek? A szakember levezette: először állatkísérletet hajtanak végre olyan anyaggal, amiről azt gondolják, hogy a vírus részét alkotja, vagy valamely fehérjerészét. Erre ugyanis többféle technológia létezik. Ezután először beadják az oldatot, utána megfertőzik az állatot a vírussal, s figyelik, hogy mi történik. Ezt követően lehet csak elkezdeni a kísérletet az embereken.
Ennek első fázisában a hatóanyagot nem tartalmazó oltóanyagból adnak be a kísérleti személy(ek)nek – ennek nem lehet szövődménye. Utána beadják magát a hatóanyagot, különféle dózisokban. Ezt a sorozatot önkéntesek egy csoportján hajtják végre (tagjainak egyébként ezért fizetnek).
Ha ezen sikeresen túljutnak, akkor jöhet a következő, második fázis, amikor is szélesebb körben folyik a kísérlet. Ekkor még továbbra is nagyon szigorúan kontrollált körülmények között vizsgálódnak, hogy kiderüljön, van-e klinikai hatása, vagy mellékhatása az anyagnak.
Csak ezután léphetnek be a harmadik fázisba: ekkor már megvan az engedély a gyártón kívüli körből is a vizsgálatra. Ebben a szakaszban a világ különböző részein, főleg kórházi részlegeken folynak a kísérletek. Ez gyakran úgynevezett kettősvak vizsgálatot jelent, azaz, maga az orvos sem tudja, hogy van-e hatóanyag abban, amit bead vagy nincs. Csak számok vannak, s ezek alapján értékelik ki a beadott „valami” hatását. Tehát a biztonságos oltóanyag tömeges és megfizethető árú előállítása még nagyon messze van.
