Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány I – A Gruevski-ügy

N. Vadász Zsuzsa 2019. december 24. 09:27 2019. dec. 24. 09:27

Négy olyan – botrányosnak mondható ügy – is felborzolta-borzolja a lassan magunk mögött lévő évet, ami egyenesen következik Orbán és az általa szisztematikusan létrehozott, stabilizált és folyamatosan erősített NER törekvéseiből, s akár a szimbóluma is lehet annak, ahogy a  Nemzeti Együttműködés Rendszerét kiterjesztik egyfajta Nemzetközi Együttműködés Rendszerére. Amelynek terepe természetesen nem Magyarország szövetségi rendszerében – általánosítva a Nyugaton –, hanem keleten keresendő. Négy eltérő ügylet, négy különböző reláció és mégis egyetlen irány. A Gruevski-ügy, a volt KGST-bank, a kínai egyetem és a Türk Tanács.


Jószerivel nehezen lehetne olyan magyart találni, aki ne hallotta volna a nevet: Nikola Gruevski. Sokan – vélhetően – még azt is meg tudják mondani, hogy ő egy macedón politikus, aki ma Magyarországon él. Az már pártállástól függ, hogy azt emlegetik-e vele kapcsolatban, hogy „ő az a köztörvényes bűnöző, akit Orbán barátjaként, Orbán utasítására – kémfilmekbe illően –, a magyar hatóságok kimenekítettek Macedóniából, hogy azután menedékjogot kapva, gond nélkül éljen Budapesten”, vagy  nem lebukott, hanem szegény, üldözött politikusként beszélnek róla. De mi, hogyan történt/történhetett?

Az év egészére adott témát Nikola Gruevski a magyar ellenzéknek és a nem kormánypárti sajtónak. Az előbbiek közül többen – élükön Demeter Márta LMP-s, Molnár Zsolt MSZP-s és Vadai Ágnes DK-s politikussal – folyamatosan vissza- visszatértek a volt macedón politikus ügyére, és a sajtó sem igazán engedte el az időnként azért le-leült  botrányt. Bár Gruevszki már 2018 végén – pontosabban novemberében – bukkant fel Magyarországon, joggal sorolható az idei – az ország külkapcsolati irányait mutató botrányai közé, hiszen igazán  2019-ben bontakozott ki, pontosabban bontották azt ki. Mi sem bizonyítja jobban, hogy egy évvel – a tulajdonképpen máig tisztázatlan – szökése után sikerült csak megszerezni azt a meghívó levelet, amit Orbán írt Gruevskinek. A Demeter Márta által, a hatóságoktól nagy nehezen kiperelt meghívó levél már Gruevski bukása és az ellene folyó bűnvádi eljárás ideje alatt, 2017 augusztus 31-én íródott. Ezzel Orbán a FIDESZ elnökeként hívta meg Gruevszkit (aki ellen már folyt az eljárás), a levél azonban így is miniszterelnöki fejlécű papíron született, s miniszterelnöki pecséttel van ellátva. Demeter rövid, de velős minősítése szerint, Orbán politikai keresztapát játszik.

De kis is az a Gruevski?

Gruevszki 2006 és 2016 között volt az akkor még Macedónia nevet viselő Észak-Macedónia miniszterelnöke. Mint arról mi is folyamatosan beszámoltunk, tavaly májusban két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés miatt. A bíróság azért találta bűnösnek, mert miniszterelnökként – politikai befolyását latba vetve – törvényellenes módon vásárolt páncélozott luxusautót a kormány, de voltaképpen saját maga számára. Az ügyészség további négy eljárást is indított ellene, egyebek mellett hivatali visszaélés, választási csalás, bűnszervezetben való részvétel és közrend elleni bűncselekményre történő felbujtás miatt.

És hogy került Magyarországra?

Gruevszki – akit Orbán Viktor barátjaként is szoktak emlegetni – tavaly novemberben, börtönbe vonulását megelőzendő, máig nem tisztázott körülmények között, vélhetően a bécsi egyezményt súlyosan megsértve,  magyar diplomáciai segítséggel jutott el Magyarországra, ahova – érvényes okmányok nélkül – rejtélyes engedéllyel beengedték, majd itt kért és kapott rekordgyorsasággal menekültstátust. Mint utóbb kiderült, ezt nem más, mint Aleksandr Vučić  szerb elnök nyilatkozta. Ezzel hivatalosan is bebizonyosodott, hogy igazak voltak a korábbi hírek: Gruevszki valóban Szerbián keresztül jutott el Magyarországra, mégpedig Horgosnál. November 11-én hagyta el Macedóniát, személyi igazolvánnyal igazolva magát. Két magyar állampolgár kísérte, közösen léptek albán területre, ahonnan Montenegróba utaztak. Még aznap este fél tizenegykor lépték át a szerb határt – Gruevszki továbbra is személyi igazolvánnyal igazolta magát, majd másnap, november 12-én a horgosi szerb-magyar határátkelőnél egy olyan okmánnyal, amelyet az albániai magyar nagykövetségtől kapott. A szkopjei hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A magyar hatóságok szerepe

Kétszer is tettem feljelentést a hatóságok szerepét, a törvényességet firtatva – abszurd indoklással mind a kétszer elutasították azt” – állítja Demeter. A magyar állami szervek képviselői rendre találkozgatnak Gruevszkivel. Például a nyáron egy külügyi államtitkár egy ismeretlen magánlakásban (ami pechükre a 444.hu szerkesztősége mellett van, s így lelepleződtek) bonyolított a menekültstátuszú Gruevszkivel egy találkozót. Arra – talán nem véletlenül – eddig senkinek nem sikerült választ kicsikarni a hatóságoktól, hogy ki(k), mikor, milyen gyakorisággal találkoznak Gruevszkivel. Miként azok a kérdések is válaszokra várnak, hogy miként kerültek abba a lakásba, ahol a nyári találkozót bonyolították, s amelynek egy Rogán Antalhoz köthető kínai tulajdonosa van, aki – érdekes módon – a letelepedési kötvénybiznisszel hozható összefüggésbe.

De miért fontos Orbán számára Gruevski?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Gruevski szökésének tevőleges segítéséről politikai döntés született Budapesten, de ehhez a többi között szakmai szempontból kellett megvizsgálni, hogy „mennyit visz, illetve mennyit hoz a befogadása, mennyire fontos számunkra nemzetbiztonsági és más szempontból”.

Politikai és gazdasági lobbi is szólhatott az érdekében. Gruevski ugyanis nem csak az óriási balkáni változások idején volt tíz éven át Macedónia miniszterelnöke, s mint ilyen, szerzett gyakorlati tapasztalatokat és kapott meg nap mint nap az asztalára minden információt. A gazdaság terén is igen szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezett/rendelkezik. Őt tartják a macedón tőzsde egyik gurujának, s a korábbi MATÁV – ma Magyar Telekom – arra az időre visszanyúló macedóniai ügyletéhez kapcsolódóan, jól ismeri a távközlési társaság akkori és mai vezetőit – köztük a németeket. Tarjányi szerint, emellett lehettek kapcsolatai Gruevskinek az OTP vezetésében is. Egy gazdasági lobbi – vélhetően – szintén fontosnak tartja a volt macedón miniszterelnök személyét.

Fel-felbukkan Budapesten

Időről-időre fel-felbukkan Budapesten, néha lebukik, amikor hivatalos állami közszolgákkal tárgyal,  nyilvános rendezvényeken is látható, de ha az újságírók kérdezik, kényszeredett mosollyal hárítja a kérdést. Teheti, az Interpol nem adott ki ellene nemzetközi körözést, a magyar hatóságok pedig megtagadták kiadását Észak-Macedóniának.