Nekik a Balaton a Riviéra – a Fidesz lépése miatt mondhatott le a Bahart-elnök

Harkai Péter 2020. november 26. 15:20 2020. nov. 26. 15:20

Egy hete sincs, hogy Gulyás Gergely bejelentette – kormánybiztos „segíti” a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) eddigi elnökének a munkáját. A segítségből viszont nem kért a Bahart Zrt. vezetője – Kollár József öt év után lemondott. Ezzel feltételezhetően minden szakmai akadály elhárul a Balaton kisajátítása elől.

A héten bejelentett szűkszavú hír szerint, a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) vezérigazgatója közös megegyezéssel távozik posztjáról – erősítette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, de a történtekről ennél többet sem az MTÜ, sem a lemondásra kényszerült Kollár József nem kívánt nyilatkozni, akit 2015-ben választott meg az akkor még 22 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő társaság közgyűlése.

Az állam tavaly augusztus végén emelte meg a korábban 21 tóparti, kikötővel rendelkező önkormányzat többségi tulajdonában lévő Bahart tőkéjét 6,6 milliárd forinttal, amivel több mint 75 százalékos részesedést szerzett a hajózási társaságban. Sajtóinformációk szerint, azóta tart a hajózási társaság profiltisztítása. Több vagyonelemét – a csopaki közforgalmú kikötőt, kempingeket, szállodát, vízparti ingatlanokat – online árverezésre bocsátott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A most lemondott Kollár szeptemberben még úgy nyilatkozott, hogy a cég fenntartható versenyképességének megteremtéséhez a következő évtizedben mintegy 20 milliárd forintnyi forrásra van szüksége a Bahart évi 400-500 milliós, önerőből megteremthető fejlesztési ráfordításával szemben. 

Az arányok érzékeltetésére ideidéznénk, hogy az Orbán Ráchel baráti köréhez kötött, Bata-Jakab Zsófia vezette Magyar Divat & Design Ügynökségnek tavaly még 1 milliárdot, 2020-ban már 2,3 milliárd forintnyi támogatást utalt át a Magyar Turisztikai Ügynökség. 

A sokat tapasztalt hajózási szakember, Szalma Botond véleményét alig egy hete kértük ki a BFT vezetésébe tervezett kormánybiztosi kinevezésről. A Mahart volt vezérigazgatója többek között azt nyilatkozta a történtek kapcsán, hogy mind az elnök Bóka István és az az azóta elhunyt elődje, Lasztovicza Jenő „nagyon tisztességes fideszes országgyűlési képviselő” s mindkettővel kiváló munkakapcsolata volt MAHART–elnökként. „Amit ők nem tudnak-tudtak a Balatonról, azt nem is érdemes tudni. Tehát ha ők oda nem elegek, akkor itt valami űrhajóskiképzés folyik” – tette hozzá.

Ezzel szemben még ő sem gondolta, hogy néhány napon belül távozásra kényszerülhet a Bahart-elnök, bár maga a lemondás ténye nem lepte meg, mivel „mióta az elődjét, dr. Horváth Gyulát 17 év után leváltották, semmi szakmailag értékelhető nem történik a balatoni hajózás területén. Ami történik, az mindössze a vagyonfelélés.” 

Véleménye szerint korántsem véletlen, hogy több kikötőt is egyben próbáltak eladni, amire három jelentkező is akadt, de a beérkezetteknél jobb pályázatot senki sem adott be. Amennyiben ezt még egy-két alkalommal meghirdetik, akár féláron is kiosztható lesz a kiszemelt kikötő: „a többi pedig, mert azért akad még eladható érték, mint a balatonföldvári vagy a fonyódi kemping, szép csendben eltűnnek a megmaradt vitorláskikötőkkel együtt, amiben fantázia kell, hogy legyen, csak az nem mindegy, milyen áron tervezik”.

Szakmai véleménye szerint a 160 éves Bahart jelenleg, még ha a megmaradt bevételeket be is forgatják a cég működésébe, hosszú távon veszteséges marad, mivel két hónapos idényből nem finanszírozható egy éves tevékenység. Csak úgy lenne többé-kevésbé ismét kiegyensúlyozott a működése, ha a kikötőket, a kempingeket, hajójavító üzemeket, kereskedelmi egységeket mind megtartanák és egy átgondolt gazdasági stratégia mentén működtetnék. Ennek ma semmi jele, ellenkezőleg – egyre erősebben zajlik a privatizálás, a fillérekért történő kiárusítás s a tisztán hajózásból származó megmaradt bevételekből nem lehet fenntartani egy ilyen céget. „Amikor engem elbocsátottak a Maharttól, 124 ingatlana volt a cégnek, ami óriási értéket képviselt. Ennek arányában és ismeretében állíthatom, hogy ezelőtt 20 évvel is bődületes értéket képviselt a 20-22 balatoni kikötő, amit mára, a tapasztaltak szerint felfal a NER” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a BFT vezetésébe történt kormánymegbízotti kinevezés mennyiben játszott szerepet Kollár váratlan(?) és „gáláns” lelépésében, Szalma Botond jelezte: gálánsan senkit sem szoktak kirúgni, főleg egy ilyen beosztásból:

„A balatoni hajózási társasághoz nem kell két vezérigazgató. A Mercedesnek is csak egy van. A politikai kinevezett általában tovább bírja, mint a szakmai vezető, bár szerintem Kollár kinevezése sem volt mentes a politikai lojalitástól. A történtek azt jelentik a politika nyelvezetében, hogy valaki persona non grata, csak ilyen elegánsan kap lehetőséget a lelépésre. Régen ezt úgy mondták, hogy érdemei elismerése mellett más beosztásba helyezik. Nem kizárt, hogy a saját vezetőiket pozicionálják újra, mert a fiúk talán már előre értesültek arról, hogy az uniós támogatások célkeretének köszönhetően, mindez egy jól menő iparág lesz pár éven belül” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Szalma Botond hajózási szakember, a Mahart volt vezérigazgatója.