Nem fél, hogy Orbán lenyúlja az ön bankkártyájának PIN kódját?

– A kormány érvelése szerint, azért nem hosszabbította meg a rendkívüli intézkedéseket, mert nem akarta kiüresíteni a parlament jogkörét. Viszont Müller Cecília ugyanezt megtehette. Mit szól hozzá?

– Nézze, a parlamentnek nincs sok jogköre veszélyhelyzet esetén. Tényszerűen ugyan igaz, hogy ha a kormány változatlan tartalommal hosszabbítja meg korábbi rendkívüli rendelkezéseit, akkor tűnhetne a parlament megkerülésének.

– Az alaptörvény hogyan kezeli az úgynevezett veszélyhelyzetet?

– Az érvényben lévő alaptörvény a veszélyhelyzetet egy gyorsan lezajló helyzet rendezéseként kezeli, nem pedig hosszan elhúzódó járványt feltételez. Tehát a legkevésbé rossz megoldás az lett volna, ha a kormány a korábbi korlátozó intézkedéseit – határzár, iskolák és gyermekintézmények bezárása, stb – egyszerűen újra kihirdeti. Ezt az alaptörvény nem tiltja.

– Ha kiderül, hogy a lejáró korlátozó intézkedéseket simán meg lehet hosszabbítani, akkor nem lehetne az ellenzéket a földbe döngölni?

– Valószínű az lehetett a cél, hogy a parlamenti ellenzéket kommunikációs csapádba csalja a kormány. Ma ugyanis a helyzet azt sugallja, hogy a koronavírus elleni védekezés a kormány dicsősége lehet, az esetleges kudarcokat az ellenzék nyakába lehet majd varrni. Ezt a helyzetet a kormány úgy teremtette meg, hogy az ellenzék számára egy minden szempontból elfogadhatatlan javaslatot tett le az asztalra. Miután ezt visszautasította – nem is tehetett mást –, akkor a felelősséget rájuk tudják tolni.

– Ha a kormány valóban a járvány ellen akar fellépni, akkor másként is dönthetett volna?

– Természetesen. Szerintem újra kihirdethette volna saját korábbi intézkedéseit, de kérhette volna a parlamenttől is ezeknek a szigorításoknak a támogatását, amit jó eséllyel meg is kaphatott volna. Ehhez képest, előterjesztette ezt a törvényt, ami egyrészt alaptörvény-ellenes, másrészt korlátlan hatalmi jogosítványokat biztosít a kormánynak, amit az ellenzék szükségszerűen elutasított. Jelzem: el is kell az ilyet utasítani. 

– Az ellenzék elutasító döntése után, a kormány elrendelte a veszélyhelyzetben hozott intézkedései meghosszabbítását. Amit tehát a kormány formálisan nem vállalt, rábízhatta Müller Cecíliára?

– A kormány még a jövő héten is kérhetné, hogy a parlament hosszabbítsa meg a rendeletek hatályát újabb 15 napra. Ennyi lenne csak a dolga, s akkor az ellenzék is támogathatná. Az alaptörvény a kormány számára egyébként ezt írná elő! Miután azonban az alkotmányos lépést a kormány elveti, ezért olyan látszat keletkezik, mintha Orbán Viktornak a rendkívül jogosítványok így nem kellenek, csupán akkor, ha azok korlátozott hatalomgyakorlást biztosítanak.

– Akkor döntsön inkább Müller Cecília?

– A látszat az, hogy a kormány a döntési jogosítványokat delegálja, részben a tisztifőorvoshoz, illetve az egyetemek intézményfenntartóihoz. Az viszont nem világos, hogy akár az egyetemek rektorai, akár Müller Cecília milyen jogalapon zárhatja be az egyetemeket, gyermekintézményeket? Mindez azonban nem annyira húsba vágó ügy, mint például a boltok nyitvatartásának korlátozása. Az üzletek tulajdonosai profit reményében működtetik a kereskedésüket. Ha nincs megfelelő törvényi alap a bezárásra, akkor jogilag még azt is megtehetik, hogy behívják az eladókat és kinyitnak! A boltos nem mondhatja, hogy nem megy be, mert annak a jogalapját a kormány nem teremtette meg!

– Tehát ha a rendeletek lejártak, akkor elvileg minden munkaadó behívhatná az embereit?

– Igen, és aki nem megy be, elvileg azonnal kirúgható.

– Ez minden munkahelyre igaz?

– Persze, ugyanis a kormány nem teremtett egyértelmű jogi helyzetet. A munka világában, az üzleti életben iszonyatos nagy károkat okoz, hogy a kormány képtelen átlátni, mit csinál. Nem világos ugyanis, hogy ebben a kormány által előállított zavaros helyzetben a túlmunkát, a túlórát mi alapján fogják a cégek kifizetni. Akár az utcára kirendelt katonáknak is. Gulyás Gergely nézőpontjából ugyanis nem látszik, hogy azért a munkáért is fizetni kell – jogilag mindenképp. Tehát az a véleményem, hogy a kormány gazdasági értelemben is játszik az emberek életével.

– Ha jól tudom, akkor ön még azt is vitatja, hogy járvány esetén, veszélyhelyzet rendelhető el. De a halálos áldozatok mégis azt mutatják, hogy szükség van rá.

– A veszélyhelyzetek elrendelését az alaptörvény meghatározott, konkrét helyzethez köti. A véleményem szerint, azonban az alaptörvény, a csatlakozó jogszabályok rossz megfogalmazása és koncepciója miatt, nem mondhatjuk, hogy a járvány elegendő lenne a veszélyhelyzet kihirdetésére. A szöveg szerint, leginkább elemi csapás, vagy ipari katasztrófa esetén lehet érvényes. Ezért veszti hatályát 15 napon belül a kormány rendelete – egy járvány nem zárulhat le két hét alatt. Formálisan szerintem jelen pillanatban saját alaptörvényét sérti meg a kormány.

Ennek ellenére, azok a rendelkezések, amelyek járványügyi szempontból indokoltak és szükségesek, azok az érvényben lévő egészségügyi törvényben foglalt járványügyi szabályok alapján is alkalmazhatóak lehettek volna. Az ellenzéki pártok azonban ennek felvetését elmulasztották, ezzel hajtották bele magukat a kommunikációs csapdába.

Mára előállt egy olyan jogellenes helyzet, amiből nagyobb baj is lehet. Egy rendkívüli állapot alaptörvény-ellenes kihirdetése az áldozatoknak – köztük nemcsak a halálos áldozatra gondolok, hanem mondjuk egy üzlettulajdonosra, vagy mozi üzemeltetőre is, aki bevételcsökkenést kénytelen elszenvedni. Ha mindennek a közvetlen okai az elhibázott jogi szabályok lesznek, akkor komoly kártérítési perek indulhatnak el. Hangsúlyozom, hogy ennek nem drukkolok, de ilyen az üzleti élet logikája. Ha a kormány nem teremti meg a rendkívüli helyzet jogalapját, akkor abból nagyon sok baj lehet.

– A jogi zűrzavar következménye lehet az is, hogy a kormánytöbbség nemcsak megszerzi, de meg is akarja tartani a hatalmat?

– A felhatalmazási törvény játék a tűzzel. Az elmúlt tíz év ugyanis nem adott okot olyan fokú bizalomra, amely a kormányt korlátlan ideig tartó teljhatalommal ruházza fel. Ha a parlament ezt mégis megteszi, akkor majd a Fidesz dönti el, hogy lesz-e két év múlva országgyűlési választás Magyarországon. Nagy kísértés, és jól tudjuk, hogy a mai kormány csak olyan törvényt fogad el, amellyel komoly céljai vannak. És az általam csak puccstörvénynek nevezett szabályrendszer nemcsak a járvány elleni fellépésre jó, hanem a hatalom korlátlan idejű megtartására is alkalmas.