Nem hekkelték meg, csak túlterhelték a Facebookot is működtető rendszert
Még soha senki sem tesztelte, ezért senki sem tudja, hogy mennyit bírnak a giga informatikai rendszerek. Viszont nem élet-halál kérdése a közösségi média használata – kommentálják szakemberek azt, hogy kedden délután majdnem két órán keresztül elérhetetlenek voltak a Metához kapcsolódó közösségi oldalak, többi között a Facebook, a Messenger, az Instagram és a Threads.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt kedd délután négy órától érkeztek az első bejelentések, hogy a Facebook, az ahhoz kapcsolódó Messenger alkalmazás, a Threads és az Instagram is kidobta a felhasználókat a felületéről és nem is engedett vissza senkit. Fél órával később már több mint százezer hibabejelentés érkezett a világ minden tájáról. Lapunk utánajárt annak, hogy vajon mi történhetett a Facebookkal, előfordulhat-e máskor is, hogy leáll az informatikai rendszer, illetve milyen hatással lehet ez a közösségi média felhasználóira.
A közösségi médiát működtető informatikai rendszerek elképesztően, forradalmi gyorsasággal növekedtek – hívta fel a figyelmet Kürti Sándor információbiztonsági szakember. Ha a Facebook (Fb), a Messenger – és a többi platform ebből a csomagból – nem működik, idegesíti a felhasználókat, mert megszokták, hogy eddig hibátlanul kiszolgálták őket. A másik oldalt nézve, olyan bődületes mennyiségű felhasználó „telepedett rá” ezekre a felületekre, amilyet eddig még senki nem látott. Senki sem tudta letesztelni azt, hogy mit bír el a rendszer, miközben óriási mennyiségű adattárolót, elképesztően gyors adatátvitelt biztosítanak – magyarázta.
Az biztos, hogy mindenki szolgáltatni szeretne, nem pedig működésképtelenné tenni a saját informatikai rendszerét, aminek működtetői nehéz helyzetben vannak, bár azért nem kell túlzottan sajnálni őket, hiszen hatalmas pénz van emögött. Ebből az óriási pénzből pedig beruháznak abba, hogy ezek a giga rendszerek működjenek. És akárhogy nézzük, működnek is – mondta az információbiztonsági szakember. Véleménye szerint nagyon sok a kezdetben ingyen használható terület ezekben a rendszerekben, ami a „beetetésről szól”, és nagyon sok eszközt és gyors hálózatot igényel, a rengeteg felhasználó miatt. Aminek következményeként egy érdekes libikókán ül mindenki: a befektetők, akik e mögött a rendszer mögött vannak és a felhasználók is.
„Meggyőződésem, ha ezek az informatikai rendszerek ezeken a csúcsterheléseken túljutnak, ismét működni fognak. Aztán lesz megint olyan újszerű terhelés, amire a bődületes adattömeg miatt nincsenek felkészülve és okozhat némi újabb problémát. De mindig az ingyenjegyesek háborognak a színházakban is. Ha rajtam múlna, türelemre inteném a felhasználókat, mert ennek az üzletnek a szakmai irányítói mindig meg fogják oldani a felmerülő problémát, csak eddig még ilyen kihívások előtt sosem álltak” – mondta Kürti Sándor.
Ez egy olyan üzlettér, amelyben mindenkinek érdeke a működés. Ehhez nem kell más, csak nyugalom, mert se a felhasználó, se a szolgáltató nem volt felkészülve ekkora igényre. Egy humoros példán keresztül mutat rá az összefüggésekre az információbiztonsági szakember: egy tízgyerekes családban az anyuka zsörtölődik legkisebb gyerekével: mind a kilenc testvéred rendesen tudta hordani ezeket a ruhákat, rajtad meg mindegyik elszakad! „Ez történt most is. Ahogyan a tizedik gyereket már nem bírták el a ruhák, úgy egyszerűen túlterhelték az informatikai rendszert a felhasználók. A leálláshoz, bár van belőlük elég, nem kellettek hekkerek” – tette hozzá Kürti Sándor.
A Hírklikk kíváncsi volt arra is, hogy milyen hatása lehet a közösségi média rövidebb-hosszabb leállása azokra, akik az átlagnál többet „tartózkodnak” a platformjain? Ha abból a fikcióból indulunk ki, hogy egyik pillanatról a másikra megszűnik a social media, és a Facebook tulajdonosai úgy döntenek, hogy az egészet leállítják, az egy eléggé brutális dolog lenne – vélte Síklaki István. Olyan lelki élményt okozna, mint amikor az embert meglopják, mintha belegázoltak volna az önbecsülésébe. Nem is elsősorban anyagi, mint inkább lelki terhet jelentene – magyarázta a szociálpszichológus. De szerinte ezt még a nagyon függők is kiheverik, mert ez pszichológiai, nem pedig fizikai, mint az alkohol- vagy a kábítószerfüggés, ahol a test szokik hozzá és testi tünetei vannak az elvonásnak. A pszichikai megvonás idővel oldódni szokott, vagy eleve enyhül, netán találunk helyette más elfoglaltságot.
De most nem ez történt. „Én is kaptam üzenetet, hogy frissítenem kell a Facebookot, és bár nem sikerült, később megjavult” – mesélte Síklaki István. Arra viszont jó lehetett, hogy egy pillanatra átélhették a felhasználók, mit is jelentene számukra, ha megfosztanák őket a közösségi média használatától. Azt nem gondolná a szakember, hogy ez a szünet rádöbbentette volna az embereket arra, hogy a social média helyett inkább szóban beszélgessenek. Aki nagyon függő, azért nem, aki azon keresztül olvas híreket és naponta többször rövid ideig felnéz az oldalakra, azért nem. „Nem élet-halál kérdése a közösségi média használata, és azt sem hiszem, hogy olyan felismeréshez juttatta az embereket, hogy minek lógok a Facebookon, ha beszélgethetnék is a szomszéddal” – mondta a szociálpszichológus.
Tapasztalatai szerint az a feltételezés, hogy social média használata miatt elidegenednének az emberek egymástól, nem állja meg a helyét. A környezetében ugyanis azt látja, hogy a kettő kiegészíti egymást, mert az emberek a facebookozás mellett beszélgetnek is egymással. Akik viszont csak az interneten keresztül élik az életüket, feltehetően az Fb nélkül is magukba fordulók volnának. Egy egészséges lelkű embernél nem okoz durva torzulást az, ha rendszeresen használja a közösségi médiát, akkor sem, ha az egyszer-egyszer nem működik – tette hozzá Síklaki István.