Nem kell megváltoztatni a Proletár utca nevét Bácsalmáson

Márkus 2020. július 6. 07:19 2020. júl. 6. 07:19

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján, Bácsalmás képviselő-testülete június 30-án arról döntött, hogy a Rózsa Ferenc és Zalka Máté utcaneveket megváltoztatja, a Mausz Rezső és a Proletár neveket viszont továbbra is viselheti közterület a településen.

A Németh Balázs polgármester által jegyzett előterjesztés szerint, a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte több közterületi elnevezés felülvizsgálatát a kormányhivatalnál. Bácsalmáson az előzetes vizsgálatok alapján, a Mausz Rezső, Zalka Máté, Rózsa Ferenc és Proletár utcák elnevezése esetében kérték ki a Magyar Tudományos Akadémia véleményét.

Az akadémia jogi és igazgatási főosztálya vezetőjének állásfoglalása szerint, Rózsa Ferenc és Zalka Máté neve közterület elnevezésére nem használható.

Rózsa Ferenc építészmérnök, újságíró, az illegális kommunista mozgalom egyik központi szervező egyénisége. 1942 júniusában letartóztatták, a börtönben halt meg. Neve – az akadémiai állásfoglalás szerint – a kommunista ellenállás jelképe lett.

Zalka Máté bűnlajstroma azzal kezdődik, hogy 1916-ban orosz hadifogságba került és 1917 után a Vörös Hadseregben harcolt. Később a szovjet állambiztonsági szervek munkatársa, a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálásának résztvevője. A Szovjetunió-beli magyar kommunista emigráció tagja, intézmények vezetője. 1936-tól Spanyolországban a köztársaságiak oldalán Lukács Pál néven harcolt és esett el.

Mausz Rezsővel szemben engedékenyebbek voltak a tudomány emberei. Mausz 1919 januárjától a nyomdászok szakszervezetének politikai szerepet vállaló tagja. 1919 májusában a Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossága a laktanyák felügyeletével bízta meg, majd a Forradalmi Kormányzótanács Szántó Béla hadügyi népbiztos helyettesévé nevezte ki. 1919 októberében letartóztatták, 1922 februárjában a hadifogolycsere kertében a Szovjetunióba távozhatott. Halálának körülményeiről és pontos időpontjáról nincs adat. Érdekes véletlen, hogy Örkény István több fikciós írásában egy sztálinista magyar vállalatvezetőt Mausz Rezsőnek hívnak.

Érdekes a Proletár szó magyarázata is.

„Az először az ókori Róma történetét bemutató irodalomban használatos, a városi nincstelenekre utaló fogalom a 19. század elején került a korabeli társadalomelméleti irodalomba. Így például Sismondi svájci közgazdász és történész a proletár terminust használta a bérmunkások megjelölésére. Széles körű elterjedése azonban Karl Marxnak és Friedrich Engelsnek köszönhető, az ő kapitalista társadalomképükben e társadalom két meghatározó osztálya a burzsoázia és a proletariátus.

A marxista felfogás szerint, a vagyontalan proletariátus munkaerejét bocsátja áruba a burzsoáziának, amely azonban a proletariátus kizsákmányolásával a megtermelt érték legnagyobb részét kisajátítja. A proletariátus a kommunisták vezette osztályharc révén szabadíthatja fel magát és hozhat létre kizsákmányolás nélküli társadalmat. A kommunista totalitárius rendszer uralmi módszereit, a proletárdiktatúra elkerülhetetlenségét általában a proletariátus, leginkább az ipari munkások érdekeinek védelmére hivatkozva kívánta legitimálni. A „proletár” kifejezés közvetlenül nem utal 20. századi önkényuralmi rendszerre.„