Nem maradnak magukra a tiltakozó pedagógusok

Azt még egyelőre nem tudni, hogy jövő héten mennyien sztrájkolnak majd, de Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint vidéken, főként a kisebb településeken, az intézményvezetői hozzáállás nagymértékben befolyásolja a csatlakozók számát. Ezzel megerősítette a PSZ alelnökeinek, Totyik Tamásnak és Gosztonyi Gábornak a Tudásmenetén szerzett tapasztalatát, miszerint vidéken sokkal nagyobb a megfélemlítettség, mint a fővárosban vagy a vidéki nagyvárosokban. A kiszolgáltatottságra jellemző, hogy a sztrájkolni készülő pedagógusokat egyenként vonja felelősségre az intézményvezető, vagy a „szeretetre” hivatkozva, arra kéri, hogy ne tegyen vele rosszat, mert ha sztrájkol, őt éri baj. Eközben sokan azért nem mernek megszólalni, mert már nem csak a pedagógusokat, hanem a családtagjaikat fenyegetik a különböző helyi vállalkozásaik bezárásával, beszállítói szerződésük megszüntetésével.

Nagy Erzsébet még így is abban bízik, hogy január 31-én a húszezret is meghaladja a sztrájkolók száma. Már csak azért is, mert a PDSZ számít a szakképzésben dolgozókra, és bízik abban, hogy már nem csak szolidaritási, hanem „rendes” sztrájkkal vesznek részt a megmozdulásban. A PDSZ sztrájkbizottságot hozott létre ez ügyben, várják a választ Orbán Viktortól harmadik levelükre, ki az, akit kijelöl a sztrájkbizottsági tárgyalásra. Mivel a szakképzésben dolgozókra nem vonatkozik a veszélyhelyzeti rendelettel hozott sztrájktörvény-módosítás, nekik az elégséges szolgáltatásról kellene egyeztetniük, vagy majd a bíróságra kell beadniuk kérésüket döntésre.

Az ügyvivő jelezte, a PDSZ a polgári engedetlenség helyett a „trükkös sztrájkokat” tartja járható útnak, amikkel egy időre még a mostani körülmények között is láthatóvá tudják tenni a sztrájkot. Szerinte a 15, engedetlenség miatt már elküldött pedagógus esete visszatartja az intézmények pedagógusközösségét a munkabeszüntetéstől. Márpedig a munkabeszüntetéseket a PDSZ mindenképpen folytatni kívánja. Az ebben résztvevők egyébként 60 ezer forintig kérhetnek kompenzációt a sztrájk alatti fizetésük elmaradásáért. 

Nagy Erzsébet szerint a jövő heti tiltakozás után a legfontosabbnak a január 31-i akciót tartják, amikor megemlékeznek a figyelmeztető sztrájk kezdetének első évfordulójáról. Akkor kezdték a PSZ-szel közösen az immár egy éve tartó ellenállást. A PDSZ ügyvivője azt is elárulta, arra a napra már több más szakszervezet is jelezte, hogy valamilyen formában segíti a pedagógusok harcát. 

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a 23-i sztrájkhéten – mivel az mégis a félévzárás hete az iskolákban – várhatóan kevesebben fognak sztrájkolni. Arra számít, hogy nagyon sokan január 31-én szüntetik majd be a munkát, vesznek részt a tiltakozásban. A PSZ is az egy éves évfordulóra számít egy olyan nagyobb lendületű akcióra, amelyben társadalmi szinten is megmutatkozik a szolidaritás az oktatás dolgozóival. Ez ügyben fölvették már a kapcsolatot más szakszervezetekkel, hogy tárgyaljanak arról, a szolidaritási nyilatkozatok mellett milyen módon tudják segíteni a pedagógusokat. Gosztonyi Gábor kifejtette, nem lenne meglepve, ha január 31-én lennének olyanok, akik ismét a polgári engedetlenség módszeréhez folyamodnának. Hozzátette, munkahelyvédelmi szempontból nyilván biztosabb a sztrájk – maga a kormány is ezt kommunikálja –, de túl nagy már az elkeseredés. Ráadásul sokan vannak, akik már eddig is többször részt vettek hasonló akciókban, és épp attól tartanak, hogy a 4/2023. (I. 12.) Korm. rendeletre hivatkozva, a tanév végéig bármikor elbocsáthatják őket. Ezért azt fontolgatják, hogy az első félév után még akkor is elhagyják az oktatás világát, ha ballagó általános iskolás, vagy érettségiző középiskolás diákjaik vannak.

Ami biztos, hétfőtől Szeged valamennyi gimnáziuma és számos más intézményének pedagógusai is sztrájkolni fognak. Erről a szegeder.hu számolt be. Az, hogy hány napon át hányan csatlakoznak majd a sztrájkhoz, intézményenként eltér. A Tömörkény Gimnáziumban például tanítás nélküli munkanap lesz január 23-án. Ugyanakkor a Deák Ferenc Gimnáziumban egész hetes lesz a sztrájk, de a végzős osztályok valamennyi óráját megtartják. A Rókusiból, a Madáchból, a Gregorból, a Ságváriból, az Arany Jánosból, a Gedóiból, a Vörösmartyból, a Tabánból, a Dózsa Györgyből, a tápéi Bálint Sándor tagintézményből csatlakoznak a sztrájkhoz az általános iskolák pedagógusai. Ugyanakkor a városon kívül részt vesznek benne az üllési Fontos Sándor tagintézményből, de a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a domaszéki Bálint Sándor Általános Iskola egyes pedagógusai is csatlakoznak a sztrájkhoz, ahogy a Szegedi Szakképzési Centrumhoz tartozó oktatási intézmények is részt vesznek a munkabeszüntetésben.

Azt már a Hírklikk is megírta, hogy az Egységes Diákfront (EDF) január 31-re ülősztrájkot hirdetett, de lesznek intézmények, amelyek diákjai élőlánccal, vagy épp kivonulással állnak ki a pedagógusok mellett az oktatás jövőjéért.

Az ADOM Diákmozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Szülői Összefogás alternatív órák megtartásával fogja segíteni a januári sztrájkhetet, illetve a január 31-i jubileumot. A Tanítanék Mozgalom pedig január 31-ére, az első figyelmeztető sztrájk évfordulójára egy ünnepélyes, évértékelő gálát szervez.

Eközben a PSZ és a PDSZ két újabb sztrájkköveteléssel egészítette ki a meglévő négyet, amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak levélben el is küldtek. A két oktatási szakszervezet ötödik pontként a sztrájkjog helyreállításának érdekében követeli a 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- ának hatályon kívül helyezését, valamint a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítását. Véleményük szerint ugyanis a törvény 14. §-ában foglaltak, amelyek egy „salátatörvényben” – mindenféle egyeztetés nélkül – kerültek az Országgyűlés elé, súlyosan korlátozzák a közoktatásban foglalkoztatottak Alaptörvényben foglalt jogát. Szerintük a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával. A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás célja nem lehet az, hogy a sztrájk ne okozzon semmiféle zavart a munkáltató működésében, és gyakorlatilag észrevétlen legyen a külvilág számára, hiszen ezáltal a sztrájknak épp a nyomásgyakorló funkciója vész el.  

A sztrájkkövetelések hatodik pontjaként a 4/2023. (I. 12.) Korm. rendelet visszavonását követelik, mert úgy vélik, a kormány visszaél a felhatalmazási törvénnyel. Erre hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul visszamenőleges hatállyal hozott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével.  

Arra is kérik az államtitkárt, hogy a sztrájkról szóló törvényben foglalt egyeztetési kötelezettségének eleget téve, tegyen javaslatot a következő egyeztetés mielőbbi időpontjára.  

A két szakszervezet azt is szeretné elérni, hogy a pedagógusminősítés helyett majd bevezetendő teljesítményértékelési rendszert – ami vészesen hasonlít a rendőrségéhez –, véleményezhessék, mielőtt az a parlament elé kerül. 

Gosztonyi Gábor szerint a belügyminiszter összekeveri az oktatást a rendfenntartással, mert azt gondolja, ugyanaz a sapka ráhúzható a két területre, holott az két teljesen más feladat, funkció és terület, és az ott dolgozók is másféleképpen dolgoznak.

A Belügyminisztérium mindenesetre a maga módján reagált a meghirdetett akciókra. Közölték, hogy Maruzsa Zoltán csütörtökre összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának következő ülését. Egyúttal felhívták az érdekképviseletek figyelmét, hogy az országos sztrájknapokon a köznevelési intézményekben az intézményvezetők és a tankerületek mindent megtesznek az elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosításáért. Mint írták, a helyi sztrájkbizottságot, illetve sztrájkszervezőt terhelő kötelezettségek betartása a tanulók érdekeinek védelmét kell szolgálnia. A gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek.