Nem Orbán Viktor kürtjének hangjára vonultak ki a szovjetek
„Azt nem lehet Orbán Viktortól elvitatni, hogy ő felrúgva a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal kötött szóbeli megállapodást, Nagy Imre temetésén követelte a szovjet csapatok kivonását” – mondta Földes György, történész, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a Fidesz pártelnökének kijelentése nem csak magára nézve volt kockázatos, hanem a teljes keleti blokknak is okozhatott volna gondot.
„Orbán politikai pályájának kulcs mozzanata volt a Nagy Imre temetésén mondott beszéd” – vélekedett Földes György, amikor arról kérdeztük, mit gondol Szijjártó Péter külügyminiszter mondatáról, miszerint Orbán Viktor „elsőként követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról”, amiből látszik, hogy a miniszterelnök egy igazi „demokráciaharcos”, így az Egyesült Államok külügyminiszterének nem kell aggódnia a magyar demokrácia és a sajtó helyzete miatt.
A történész kifejtette, hogy Orbán Viktor és a többi politikai szereplő kötött egy szóbeli megállapodást a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal, arról, hogy nem mondanak olyan beszédet amivel a Bizottság többi tagja nem ért egyet. „A pártelnök ezt a szóbeli „gentleman's agreement-et”, egyoldalúan felrúgta, ez egy politikai húzás volt, amivel észrevétette magát mint az új nemzedék képviselője a magyar politikai palettán”.
Földes elmondta, hogy 1986 után egyértelművé vált, hogy a Szovjetunió sem gazdasági, sem katonai eszközökkel nem tudja fenntartani azt a befolyást, amit korábban gyakorolt. Az 1988-as májusi pártértekezlet után – amikor Kádár domináns szerepe megszűnt –, a Grósz- és Németh-kormány ideje alatt felmerült már a szovjet katonai erők kivonása.
Az MTVA archívuma is arról tanúskodik, hogy már áprilisban megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása, jóval a június 16-i beszéd előtt.
A PTI ügyvezető igazgatója úgy látja, sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen következményekkel járhatott volna ez a kijelentés. A Fidesz pártelnökének követelését ugyanis a Nyugat is aggódva figyelte, mert az orosz katonák távozása „még nem volt lefutott téma”, amikor Orbán a beszédét tartotta és félő volt, hogy „amennyiben túl gyorsan zajlanak az események, akkor a Szovjetunió bekeményít és nem engedi tovább terjedni a kelet-európai átalakulásokat”.
„Fel kell tenni a kérdést, hogy a követelőzés segített-e a folyamatokat vagy sem. A beszéd kiválthatott volna a Szovjetunióból, olyan védekező mechanizmusokat, amelyek éppen a békés átmenetet lassították vagy akadályozták volna” – fogalmazott a történész. Hozzátette, hogy akár a visszarendeződés lehetőségét is felvethette volna a pártelnök mondata.
„Nicolae Ceaușescu mindig a Varsói Szerződés ellen védte a román szuverenitást, azonban a fal leomlása után a felgyorsult folyamatok hatására pont a Varsói Szerződés tagjait kérte, hogy segítsenek a változás megállításában” – elevenített fel egy példát a PTI ügyvezető igazgatója arra, amikor a változások sürgetése és a folyamatok felgyorsulása akadályozta a békés átmenetet.
Összességében Földes szerint a pártelnök beszéde a személyes politikai céljainak szempontjából sikeres volt, de az biztos, hogy a csapatok kivonása „nem Orbán Viktor kürtjének hangjára történt meg, hanem sokkal nagyobb szovjet problémák munkálkodtak amögött”.
