Nem Sulyok Tamás leváltása a gond, hanem az, ahogyan csinálják
A KlikkTV Mélyvíz című műsorának vendége Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász volt, aki Balog Judittal a készülő alaptörvény-módosítások legvitatottabb elemeiről beszélgetett. A jogász szerint miközben a köztársasági elnök leváltásának politikai célja érthető és legitim, az ehhez választott alkotmányos megoldás kidolgozatlan, a parlamenti képviselők mandátumkorlátozásának terve pedig csak egy szélesebb alkotmányos rendszer részeként értelmezhető.
A politikai cél világos, a jogi megoldás vitatható
A beszélgetés első felében a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését célzó alaptörvény-módosítás került terítékre. Szentpéteri Nagy Richard hangsúlyozta: önmagában nem vitatja azt a politikai szándékot, hogy az új parlamenti többség leváltsa az államfőt, hiszen ez a választási kampány egyik egyértelmű ígérete volt. A problémát azonban abban látja, hogy a beterjesztett megoldásból hiányzik az átgondolt alkotmányos logika.
A jogász rámutatott, hogy az alaptörvény 17. módosítása lényegében nem is a köztársasági elnökről szól, csupán a végére illesztettek egy mondatot, amely szerint a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik az államfő megbízatása. Véleménye szerint ez olyan, mintha bármilyen más eseményhez kötnék a megbízatás végét, hiszen maga a normaszöveg semmilyen tartalmi kapcsolatban nincs az elnöki tisztséggel.
Szentpéteri szerint ugyanez a technika akár más közjogi méltóságok esetében is alkalmazható lett volna, de az Alkotmánybíróság vagy a Kúria vezetőinél legalább valamilyen alkotmányos indokolás, új szabályozási elem vagy intézményi megoldás megjelenik. A köztársasági elnök esetében azonban szerinte nem történt más, mint egy személyre szabott rendelkezés megfogalmazása.
A beszélgetés során ugyanakkor azt is leszögezte, hogy maga Sulyok Tamás nem bizonyult alkalmas köztársasági elnöknek, és egyértelműen kiszolgálta az előző politikai rendszert. A leváltás politikai indokait ezért érthetőnek nevezte, de úgy fogalmazott: attól még elvárható lett volna egy magasabb színvonalú, alkotmányosan megalapozott megoldás.
Elmaradt a lemondás, ezért maradt a kényszermegoldás
Az alkotmányjogász szerint az egész folyamat arra utal, hogy a politikai szereplők eredetileg Sulyok Tamás önkéntes lemondására számítottak, ezért nem készítettek elő valódi B tervet. Amikor ez nem következett be, egy gyors és jogtechnikailag vitatható megoldás született.
Szentpéteri úgy vélte, a négyszemközti tárgyalások részleteinek nyilvánosságra hozatala sem segítette a cél elérését. Szerinte egy ilyen helyzetben inkább a bizalmi tárgyalások fenntartása vezethetett volna eredményre, míg a nyilvános ultimátum inkább védekező pozícióba kényszerítette az államfőt.
A beszélgetésben arra is kitért, hogy a köztársasági elnök az új parlamenti többség irányába is számos gesztust tett, többször jelezte, hogy nem kíván akadályozni semmilyen kormányzati döntést. Éppen ezért szerinte nem látszott olyan közvetlen veszély, amely azonnali alkotmányos beavatkozást tett volna szükségessé.
Balog Judit felvetésére, miszerint az államfő korábban számos fontos közéleti ügyben hallgatott, Szentpéteri úgy reagált: valóban sok olyan helyzet volt, amikor megszólalhatott volna, ugyanakkor logikailag lehetetlen olyan köztársasági elnököt találni, aki minden vitás kérdésben megfelelő módon nyilvánul meg. Ettől függetlenül szerinte Sulyok Tamás politikailag elveszítette alkalmasságát a tisztség betöltésére.
A mandátumkorlát mögött kirajzolódik egy alkotmányos logika
A műsor második felében az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozása került szóba. Szentpéteri Nagy Richard világossá tette, hogy személy szerint nem támogatja sem a miniszterelnöki, sem a képviselői cikluskorlátot, ugyanakkor fontosnak tartja észrevenni, hogy a különálló szabályokból fokozatosan egy egységes alkotmányos rendszer kezd kirajzolódni.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a köztársasági elnök megbízatása régóta legfeljebb két ciklusra szól, ehhez társult nemrég a miniszterelnöki időkorlát, most pedig a parlamenti képviselők mandátumának korlátozása kerül napirendre. Ezek együtt már egy közös logikát alkotnak, még ha egyes elemeikkel nem is ért egyet.
A miniszterelnöki cikluskorlát kapcsán gyakorlati problémákra is felhívta a figyelmet. Parlamentáris rendszerben ugyanis bármikor sor kerülhet előre hozott választásokra, így a ciklusok hossza eltérő lehet, ami nehezen összeegyeztethető egy merev nyolcéves korláttal. Ráadásul szerinte az ilyen szabályok könnyen kijátszhatók politikai manőverekkel, például lemondással vagy más tisztségek ideiglenes betöltésével.
A képviselői mandátum korlátozásával kapcsolatban is hangsúlyozta: nem tartja szerencsésnek a választók döntési szabadságának szűkítését, ugyanakkor ha minden fontos közjogi tisztség esetében hasonló szabályok születnek, akkor legalább következetes alkotmányos rendszer jön létre.
A beszélgetés végén Balog Judit arra kérdezett rá, miért most vált sürgetővé ez a kérdés. Szentpéteri szerint ez valóban jogos felvetés, hiszen számos fontosabb kormányzati feladat is napirenden van. Úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az ügyekkel más problémákat akarnának elfedni, hiszen intenzív kormányzati munka zajlik, ugyanakkor továbbra sem látszik, mi indokolja, hogy éppen most kelljen ilyen jelentős alkotmányos változtatásokat napirendre venni, különösen úgy, hogy több kérdés még mindig nincs kellően végiggondolva.
