Nem szegények a magyarok, csak megerősödött az óvatossági motívumuk
Az Eurostat friss adatai szerint 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg honfitársaink a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám a románoknál 89, a bolgároknál pedig 73 százalék. A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben „teljességgel nonszensz és szándékos hazugság”.
Ami a „félrevezetést” illeti – amint arról az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelmérése alapján a Hírklikk is beszámolt –, „minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről – a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit – az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem erről van szó. Mint közleményükben kifejtették, „közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás”.
Nagy Márton tárcája szerint a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma – teljesen természetes módon – megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami a minisztérium állítása szerint az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen szerintük a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.
Vagyis nem arról van szó, amire józan paraszti ésszel elsőre gondolnánk. Hogy a lakosságnak kevés a pénze, és sokaknak választaniuk kell az orvosi kezelés, a fűtés és az étkezés között. Épp ellenkezőleg: a magyar emberek tudatosak, minek következtében a szomszédban zajló háború miatt megerősödött az „óvatossági motívumuk”. Miközben több más ország, így Románia, és a most bennünket először megelőző Bulgária polgárai – nem törődve a háborúval – felelőtlenül és nyakló nélkül fogyasztanak, mi, magyarok, ezúttal is bölcsek és előrelátóak vagyunk.
Ez volt ránk jellemző már akkor is, amikor a tavalyi és az azt megelőző évben nálunk volt a legmagasabb az infláció. Mi akkor is a háborút okoltuk az EU országaiban kimagaslóan magas infláció miatt, bölcs vezérünk még nevet is adott neki: háborús, időnként szankciós inflációnak nevezte a másokénál drasztikusabb drágulást. A többi ország lakosai valamiért nálunk kevésbé érzékelhették a háború negatív hatásait, náluk kisebb volt az infláció, és mostanra az is kiderült, hogy a fogyasztás is meghaladja a miénket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata egyébként jelentős mértékben hajaz a kereszténydemokrata Harrach Péter sokat idézett értelmezésére, miszerint sok gyerek azért megy éhesen, korgó gyomorral az iskolába, mert a családjukban divat nem reggelizni.
Lehet, hogy ezek a családok nem szegények, csak megerősödött az óvatossági motívumuk?
