Sokkoló megállapítások a legfrissebb hazai szegénységkutatásban
Minden ötödik magyar kénytelen lemondani orvosi kezelésről, fűtésről vagy az étkezésről – a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit – az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat. Ez csak néhány sokkolónak ható, de a magyar valóságot kicsit is ismerők számára sajnos nem meglepő megállapítás a legfrissebb szegénységkutatásból. Az Egyensúly Intézet felmérése sok más tényre is rávilágított, olyanokra, amelyek megerősítik: valóban nagyon komoly gond Magyarországon a szegénység.
A héten írtuk meg – az Eurostat jelentése alapján –, hogy Magyarországon a béka feneke alá süllyedt az életszínvonal, összehasonlítva az EU többi 26 tagállamával. Mérföldkőhöz érkezve, immár Bulgária is megelőzi Magyarországot a vásárló-erőparitáson mért egy főre jutó fogyasztás mutatójában. Nos, a statisztikai adatok nem csaltak: az Egyensúly Intézet most közzétett 2024-es szegénységfelmérése – rávilágítva a statisztikai adat gyakorlati megnyilvánulására – pontosan ilyen szomorú képet fest a hazai megélhetési viszonyokról.
Alig pár órával a kutatás megjelenése előtt tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az áprilisi kereseti jelentését, amely arról számol be, hogy a nettó kereset mediánértéke 16,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s így 357 900 forint volt az idén a negyedik hónapban. Az Egyensúly Intézet kutatásából kiderül, hogy ez mire elegendő (habár a kutatás adatainak a felvétele nem feltétlenül esik egybe a KSH-jelentés által lefedett időszakkal, de azért némi, ha nem is pontos egybevetésre talán lehet vállalkozni).
Nos, havi nettó 250 ezer forintot tartanak szükségesnek a magyarok a szűkös megélhetéshez, de havi nettó 400 ezer forintra van szükség az átlagos megélhetéshez – ettől pedig elmarad az áprilisi nettó mediánkereset. A felmérésben részt vettek 45 százaléka nem is tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket.
A megkérdezettek 51 százaléka arról számolt be, hogy csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben. S hogy miért? Nem meglepő, hogy elsősorban az elszaladt inflációt okolják (mint ismert, hónapokig sereghajtók voltunk a drágulás ütemében az EU-n belül, 2023 elején ez meghaladta a 25 százalékot is – a szerk.).
Forrás: Egyensúly Intézet kutatása
A kutatás arra is fényt derített, hogy 2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azok aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartásuk szokásos kiadásait. A magyar háztartások 64 (!) százaléka eleve csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait, ám 39 százalékának már problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező̋ kiadás is, 32 százalék pedig nem is tudna megbirkózni vele. Ez látványos romlást jelez a korábbiakhoz képest, ami azt mutatja, hogy 2023 novembere és 2024 májusa között az emberek jóval kiszolgáltatottabbá́ váltak.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy miről kénytelenek lemondani a magyarok, illetve, hogyan próbálják kezelni a pénztelenségüket.
Forrás: Egyensúly Intézet kutatása
Mindent összevetve, jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió́ ember tekinthető̋ szegénynek. Emellett a válaszolók 45-50 százalékáról mondható́ el, hogy kijön a jövedelméből és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. A fennmaradó́ 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást – olvasható a kutatásról kiadott jelentésben.
