Nem véletlenül telepedett át Budapestre a moszkvai bank

Ahogy az Orbán kormány 2010-es színre lépése óta a keleti nyitás ernyője alatt elindult/megvalósult több más projekt – például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy Paks2 –, úgy a Nemzetközi Beruházási Bankba történt magyar belépés (visszalépés) is leképezi Orbán „több legyet ütök egy csapásra” politikáját. Miközben az ország nem, de egyes körök, emberek hasznot hajtanak belőle, a lépés egy újabb fricska (vagy még inkább, annál is több) volt az Európai Unió felé, s persze még szorosabbra fűzte az Orbán-Putyin (érdek)viszonyt, továbbá sűrűbbre fonta azt az érdekhálót, amire  a korábbi orosz külügyminiszter, Mihail Kaszjanov a Válasz Online-nak adott interjújában hívta fel a figyelmet. Ő konkrétan azt mondta: „Putyin célja, hogy megossza az EU-t, és képtelenné tegye arra, hogy egységes kül- és biztonságpolitikája legyen. Az önök miniszterelnöke azok egyike, akik konszenzust akadályozó problémákat generálnak az unióban...Putyint nem érdekli, hogy az illetők szélsőjobbosok vagy -balosok, amíg azok gondot jelentenek az EU számára. Ez kell ahhoz, hogy valaki Putyin barátja legyen”. És a Nemzetközi Beruházási Bankba való magyar visszalépés és a nemzetközi pénzintézet székhelyének áthelyezése Budapestre (egy nem is akármilyen, a hírek szerint közel kilenc milliárd forintért – egy, „véletlenül” éppen Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó Döb-68 Zrt.-től – megvett Lánchíd Palotába), piros pont lehetett Putyin szemében. 

Ilyeneket (is) hitelez a bank

A NER és NER-közeli körök érdekeltsége más módon is tetten érhető a Nemzetközi Beruházási Bankban, például úgy, hogy hiteleket kapnak projektjeikhez. Erre példa lehet a Balaland Hotel fejlesztéséhez biztosított tetemes kölcsön: tavaly októberben (a válság kellős közepén) született a megállapodás arról, hogy az NBB közel 10 milliárd forint hitelt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi projekthez. Arról már a Napi.hu írt, hogy a Balaland Hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. a Rogán Antal minisztériuma által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2020 nevű pályázatán. Akkor még a NER-be beházasodott Szepesi Richárd volt a meghatározó szereplője a cégnek (Dreamland Holding Zrt-n valamint az ahhoz kapcsolt DLHG Invest Zrt-n keresztül), ám tavaly júniusban ezt a társaságot megszerezte a tőzsdén jegyzett, egykor Tiborcz István, majd májusban Jellinek Dániel milliárdos érdekeltségébe került Appeninn Nyrt.

Az is érdekesnek tűnik, hogy a bank eddigi egyszeri legnagyobb hitelét éppen egy magyar állami cég kapta, az az MVM, amelyben az 1995-ös privatizáció után az Orbán-kormány 2013-tól fokozatosan növeli – ahogy az MBM honlapján fogalmaznak – az „aktív állami szerepvállalást”. Tavaly októberben jelentették be, hogy az NBB egy 100 millió eurós hitelkeretet nyit az MVM csoportnak a magyar energia infrastruktúra fejlesztését támogatandó. 

De üzletelt már a bankkal számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló cég is – írta már korábban az Átlátszó –, példaként említve a MOL-t, a MET-csoportot, a Takarékbankot, az OTP-t, az Eximbankot de még a kínai államot is.

Magyarország részesedése nőtt

Így azután nem váratlan, hogy Magyarország részesedése jelentősen nőtt: – ahogy a Portfolio írta – a székhely átköltöztetése előtt a bank  hitelállományában 6 százalék körül mozgott, ám tavaly év végén  már elérte a 14 százalékot. 2015 óta, amikor az ország visszatért az NBB részvényesei közé, a magyar gazdaságba történt befektetések összértéke már megközelíti a 400 millió eurót. Ezzel párhuzamosan – s ezt már a székház megnyitásáról szóló pénzügyminisztériumi közlemény tartalmazza – Magyarország növelte részesedését a bankban. A 17,3 százalékos részesedéssel Oroszország után a második legnagyobb részvényesek vagyunk. A pénzintézet nyeresége is rekordmértékben nőtt, tavaly év végén megközelítette a 7,3 millió eurót – áll a dokumentumban.

Nemzetbiztonsági kockázat

Korábban már sokszor és nagyon részletesen foglalkoztunk a bankkal, a többi között azért, mert nem véletlenül váltott ki akkora felháborodást idehaza és a nyugati szövetségeseink körében annak idetelepülése és a magyarok által ehhez biztosított végtelen kedvezmények sora. A pénzintézetnek már a vezetője, Nyikolaj Koszov is – sokak szerint – nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Ungváry Krisztián történész például a Népszavának korábban nyilvánvalónak mondta, hogy az NBB az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része), beengedése Magyarországra pedig nettó hazaárulás a kormány részéről.

Koszov – finoman fogalmazva – érdekes családból származik. A szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Édesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában. Apja, az idősebb Nyikolaj Koszov 1956 után Budapesten, a levert forradalommal kapcsolatos nyugati reakciókat gyűjtötte, a 70-es évek közepétől pedig a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt.

Az sem semmi – mindenesetre több mint érdekes momentum –, hogy Orbán Viktor személyesen is tárgyalt Nyikolaj Koszovval Budapesten. Ahogy utána Havasi Bertalan szóvivő az MTI-nek elmondta. „A tárgyaláson a pénzintézet elnöke bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit.”

Ha érdekli az oroszországi nemzetközi bank Budapestre településének izgalmas háttere, ebben a cikkünkben átfogóan foglalkoztunk vele.