Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány II. – A volt KGST Bank(ok) Budapesten

Miként az Orbánhoz közelálló Nikola Gruevski köztörvényes bűnökért elítélt volt macedón kormányfő magyar segítséggel történt Magyarországra szökésének az ügye, az egykori KGST bank, a Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Budapestre telepítése is 2018-ra nyúlik vissza. Ám ettől még jogosan sorolható a 2019-es botrány- (és jó eséllyel akár korrupció-)gyanús ügyletek közé. További közös vonása a Gruevski-üggyel, hogy ez is, az is komoly nemzetközi hullámokat vert, s tovább rombolta az Orbán-rezsim amúgy is folyamatosan erodálodó nemzetközi tekintélyét (ha még egyáltalán van ilyen). Elég, ha bevezetésként csak annyit mondunk: a diplomáciai mentességet kapott bank vezetője egy orosz titkosszolgálati família leszármazottja, Nyikolaj Koszov.

Egész évben szolgáltatott témát a sajtónak a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, azaz IIB) központjának Budapestre telepítése – s akár szimbolikusnak is mondható, hogy az egyik, a témával kapcsolatban ezidáig megjelent utolsó cikk egy oknyomozó portálon látott napvilágot. A Direkt36 az IIB miatt az amerikaiakkal hónap óta fennálló komoly nézeteltérésről és arról ír, hogy Orbánék további engedményeket voltak kénytelenek emiatt tenni a bank rovására. Az amerikaiak nyíltan ellenzik a bank Magyarországra költözését, szerintük ugyanis a jelenlétének tényleges gazdasági haszna nincs, viszont az oroszok a „régió feletti ártalmas befolyás” kiterjesztésére használhatják. Legutóbb a parlament magyar-amerikai baráti tagozatának decemberi találkozója után beszélt arról a tagozat fideszes elnöke, hogy a bank költözése miatt még vannak viták az amerikai és a magyar kormány között és David Cornstein budapesti amerikai nagykövet is panaszkodott erre.

Az amerikaiak mellett, Magyarország más NATO-szövetségeseit is zavarja az IIB berendezkedése a magyar fővárosban. Több Budapesten szolgáló EU-s diplomata azt állította a Direkt36-nak, hogy az amerikaiak nem egyedül harcolnak a bank ellen, hanem egyeztetik lépéseiket az Egyesült Királyság diplomatáival is, akiknek szintén céljuk az orosz bank visszaszorítása – írta a portál.

Ezekre reagálva, Orbán megígérte, hogy a magyar és az amerikai titkosszolgálatok szorosan együttműködnek majd a bank monitorozásában. A kormány elfogadta azt is, hogy az IIB nem költözhet sem amerikai, sem más NATO-tagország diplomáciai képviseletének közelébe (megjegyzés: eredetileg a volt TV-székházat szemelték ki a számára – végül az IIB székhelye a Lánchíd Palota lesz). Maradt azonban egy olyan kérdés, ami továbbra is zavarja Magyarország szövetségeseit, ez pedig a bank munkatársainak járó diplomáciai mentesség – írta tehát a Direkt36.

De mi is az az IIB?

Portálunk már 2018 őszén foglalkozott a bankkal, amelynek története a szocialista időkig nyúlik vissza. A volt szocialista országokat tömörítő, 1949-ben alapított és 1991-ben megszűnt Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) két bankja közül a Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben indították el, hogy fejlesztési projektekre és beruházásokra nyújtson közép- és hosszú távú hiteleket. Orbánék 2014-ben megújították Magyarország által a rendszerváltás után lemondott tagságát a pénzintézetben, amelynek mai tulajdonosai ugyanazok, mint 1990 előtt voltak, azaz a volt szocialista országok közül Bulgária, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Mongólia, Románia, Vietnám és a Szovjetunió utódjaként Oroszország, továbbá Kuba. A nemzetközi hitelminősítők által befektetési kategóriában sorolt bank az idei év első felét 2,87 millió euró nyereséggel zárta, tőkéje 4 százalékos növekedéssel elérte a 392,5 millió eurót. Nettó hitelállománya 2019 első félévének végén 755,5 millió eurót tett ki. Az európai tagországokban a bank által létrehozott projektek aránya 51 százalék. Márciusban volt az első, forintban denominált kötvénykibocsátása: a Budapesti Értéktőzsdén 24,7 milliárd forint értékben. Arról, hogy a bank Budapesten nyit majd irodát, Varga Mihály pénzügyminiszter 2018. nyarán beszélt először.

Nem egyedülálló kedvezmények, de mégis...

És a szavakat tettek követték. Az idén márciusban fogadta el a magyar Országgyűlés azt a törvényt, amelyre támaszkodva, le is zajlott a bank áttelepülése Budapestre.

A törvény a pénzintézetnek elképesztő kedvezményeket biztosít, amelyek kapcsán Bodnár Zoltán jogász (az MNB korábbi alelnöke) elismerte ugyan, hogy ezek „egy az egyben megegyeznek azokkal, amelyeket a világon mindenütt élveznek az ilyen nemzetközi fejlesztési bankok, kezdve a Világbankkal egészen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankig (EBRD) – hogy csak a Magyarországon legismertebbeket hozzuk fel példának”, ám ő is hozzátette, hogy ennek a banknak az esetében egy nagy „DE” árnyalja a képet.

Hogy csak néhányat emeljünk ki a „DE”-k közül: Magyarország biztosítja a bank irodaépületét, a bankelnök hivatalos rezidenciáját, s oda még a magyar állam sem teheti be a lábát, ezeket a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg. Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, törvényi úton senki sem, a pénzintézet nincs alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek. És persze – a fenti kiragadott kedvezményeken túl  – diplomáciai mentességet élvez a bank, s annak személyzete, sőt, a vendégei is. (A kedvezményekről és egyéb segítségekről itt olvashat bővebben.)

A titkosszolgálati szálak

Nem véletlenül váltott ki akkora felháborodást idehaza és a nyugati szövetségeseink körében a bank idetelepülése és a magyarok által biztosított végtelen kedvezmények sora – amilyeneket (ahogy fent már írtuk) általánosan kínálnak a befogadó országok a hozzájuk betelepülő nagy nemzetközi bankok számára. De ennek a pénzintézetnek már a vezetője Nyikolaj Koszov is – sokak szerint – nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Ungváry Krisztián történész például a Népszavának  nyilvánvalónak mondta, hogy az IIB az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része), beengedése Magyarországra pedig nettó hazaárulás a kormány részéről.

Az, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy. Oroszország nem a NATO tagja, és mindent megtesz azért, hogy a NATO-t, illetve az Európai Uniót bomlassza. Moszkva számára az EU ellenséges politikai szövetség, és számtalan eset van az utóbbi időben arra, amikor aktívan az unió ellen léptek fel, választásokat befolyásoltak, sőt, gyilkosságokra is volt példa – fejtette ki a történész.

És valóban, Nyikolaj Koszov – finoman fogalmazva – érdekes családból származik. A szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Édesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában. Apja, az idősebb Nyikolaj Koszov 1956 után Budapesten, a levert forradalommal kapcsolatos nyugati reakciókat gyűjtötte, a 70-es évek közepétől pedig a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt. Ebben a minőségében a Belügyminisztérium épületében volt az irodája.

De nem csak ezt róják fel idehaza és a külföldi partnerek – köztük az amerikaiak – Orbánéknak a bank kapcsán. A többi között a fent már említett segítséget is, amit az áttelepülő pénzintézet kapott és kap, beleértve a diplomáciai mentességet. 

Orbán is tárgyalt Koszovval

Több mint érdekes momentumként Orbán Viktor személyesen is tárgyalt Nyikolaj Koszovval Budapesten. Ezt Havasi Bertalan szóvivő ismerte el az MTI-nek január végén. „A tárgyaláson a pénzintézet elnöke bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit.”

A kormány egyébként egy ponton maga is úgy érezte, hogy meg kell védenie álláspontját: tőle eléggé szokatlan módon, közleményben védekezett. Azzal próbálta indokolni a volt KGST-bank befogadását, hogy az komoly hasznot hajt Magyarország számára, ám azért „elfelejtett” kitérni a bank által okozott nemzetbiztonsági kockázatra.

Lesújtó vélemény Washingtonból

Külföldi partnereink – köztük az amerikaiak – nemigen szólalnak meg a nyilvánosság előtt erről – a zárt ajtók mögötti alkudozást preferálják inkább –, ám elemzők nem rejtik a véka alá a véleményüket. Mint például a Washingtonban élő  Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom elnökhelyettese, külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, aki a bank idetelepülése előtt arról beszélt, hogy  „a Nemzetközi Beruházási Bank inkább kémkedési tevékenységgel fog foglalkozni, megbízatása nem csak Magyarországra, hanem az egész régióra kiterjed”. „A bank ugyanis nincs eléggé feltőkésítve ahhoz, hogy komoly beruházási tevékenységet végezzen, akár csak Magyarországon is” – szögezte le, utalva arra is, hogy Orbánék keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel meg tudják oldani majdani pénzügyi problémáikat, amelyek számukra az uniós csapok elzárása után, amerikai pénzek híjá,n fel fognak merülni.

Jöhet a bankcsoport kialakítása

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, az egykori KGST-nek volt egy másik, az IIB előtt alapított pénzintézete is: a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankja (International Bank for Economic Cooperation, IBEC). Mint azt a Népszavára hivatkozva mi is megírtuk, a kormány már megkezdte a tárgyalásokat az oroszokkal a volt elszámoló és finanszírozó bank idetelepítéséről. Ez nem új ötlet,  a Direkt36 hívta fel a figyelmet, arra hogy tavaly az IIB bejelentette, hogy  közös bakcsoportban egyesülhet  a nagyon hasonló szerkezetű és tulajdonú IBEC—kel. A Respekt című cseh lap pedig azt írta, hogy az egyesülés azután történhet meg, hogy az IBB székhelye átkerült Budapestre. Ez pedig az idén megtörtént.

Az IBEC is nagyjából-egészéből megőrizte egykori tagságát; Bulgária, Csehország, Lengyelország, Mongólia Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnám mellé jöhet az újracsatlakozásról tárgyaló Magyarország.

A bank a honlapján azzal büszkélkedik, hogy „univerzális pénzintézetként a tagországok és nem tagországok bankjai, cégei és intézményei egymás közötti külkereskedelmét hivatott segíteni. (Megjegyzendő, a jelenlegi tulajdonosok közül csak három nem tagja az Európai Uniónak.) Az euró-elszámolású bank alaptőkéje 400 millió euró, a befizetett alaptőkéje ennek a fele. Habár nehezen hasonlítható talán össze az IBEC és mondjuk az EU beruházási bankja, az Európai Beruházási Bank (EIB), de a nagyságrendeket azért érzékelteti, hogy ez utóbbi alaptőkéje 239 milliárd (!) euró.

Ahogy Felcsúti Péter portálunknak  a már idézett nyilatkozatában leszögezte: „Nehéz elképzelni, hogy az IBEC bármilyen hasznot hajtana a magyar gazdaság számára... nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ráció nincs benne, semmi másról nem szól, mint egy újabb gesztusról, valós gazdasági érdek nélküli politikai szimbólumról”.

Sorozatunk (Négy botrányos ügy, négy reláció, egy az irány) eddig megjelent írása:
I. A Gruevski-ügy