A magyar titkosszolgálatok is megszenvedhetik a KGST Bank jelenlétét

NVZS 2019. április 2. 13:43 2019. ápr. 2. 13:43

„A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre településével tovább erősödik az Orbán iránti, már amúgy is megtépázott bizalom, s ezt a magyar titkosszolgálatok is egyértelműen megszenvedik, nem jutnak majd ugyanis bizalmas információkhoz az európai és az amerikai titkosszolgálatoktól” – állítja Radványi Miklós, a washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese, külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő.

 „A Nemzetközi Beruházási Bank inkább kémkedési tevékenységgel fog foglalkozni, megbízatása nem csak Magyarországra, hanem az egész régióra kiterjed; ez viszont nem talál pozitív fogadtatásra sem az Európai Unióban, sem pedig az Egyesült Államokban” – indokolta fenti sommás véleményét Radványi Miklós, aki a hétperces – elsősorban a külföldön élő magyaroknak szánt –  sorozat mostani adásában arra igyekszik választ találni, hogy miért kapta meg a bank Magyarországon mindazokat a jogokat, amelyek teljes diplomáciai státuszt, mentességet és egyéb mindenféle kedvezményeket biztosítanak egy volt KGB-kötődésű család sarja, számos offshore-cégek alapítója, s a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa által irányított pénzintézetnek. „A bank ugyanis nincs eléggé feltőkésítve ahhoz, hogy komoly beruházási tevékenységet végezzen, akár csak Magyarországon is” – szögezte le Radványi, utalva arra is, hogy Orbánék keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel meg tudják oldani majdani pénzügyi problémáikat, amelyek számukra az uniós csapok elzárása után, amerikai pénzek híján fel fognak merülni.

Mint portálunk is folyamatosan beszámolt róla, nagy felhördülést váltott ki a beruházási bank Budapestre települése, egyebek között titkosszolgálati szakértők részéről is. Az ügyre a közvéleménynél mélyebben rálátó Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista tagja például portálunknak azt mondta: „Az NBB – alkalmas lévén akár fedőszervként, akár titkosszolgálati tevékenységek avagy speciális pénzügyi szolgáltatások fedezésére, s mint ilyen ­– kockázatot hordoz és komoly gyanút vet fel a szándékokat illetően”.

Ungváry Krisztián történész, a Népszavának arról beszélt, hogy tejesen nyilvánvalóan az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált Nemzetközi Beruházási Bank az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része). Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy.

Újhelyi István, az MSZP Európai Parlamenti képviselője pedig sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz a biztonsági kockázat érdemi kivizsgálása érdekében. Ezt azzal indokolta, hogy „nemcsak Magyarország, de az egész Európai Unió biztonságát veszélyeztetik azzal, hogy tágra nyitották a kapukat az orosz hírszerzés fedőszervének tekintett Nemzetközi Beruházási Bank előtt”.

A kormány erre – igencsak szokatlan módon – védekezésbe kezdett, a Pénzügyminisztérium közleményben igyekezett megvédeni a bank idetelepülését, kidomborítva annak általuk vélt előnyeit, azt állítván: „A sajtóban megjelent valótlan és félrevezető állításokkal szemben a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva született döntés”.